„A mai nap az európai béke és egység ünnepe”
2017-05-09 20:41:00 | cikk: Babos Petra |
A XX. század országai május 8-át ünnepelték annak emlékére, hogy 1945-ben ezt a napot tekintették a második világháború európai befejezésének időpontjaként. A rákövetkező napon pedig, május 9-én, általában a háborús hősök sírjainak megkoszorúzását tartották – kezdte ma délutáni sajtótájékoztatóját dr. Bányai Katalin, az Együtt önkormányzati képviselője a Kossuth-szobornál.
-Fontos az a javaslat, amelyet 1950. május 9-én Robert Schuman, francia külügyminiszter tett a világháborúban egymás ellen harcoló országoknak, arra vonatkozóan, hogy vonják közös irányítás alá szén- és acéltermelésüket. Így ellenőrizhetővé vált a fegyvergyártás és elkerülhetővé egy újabb háborús konfliktus. A felhívásra hat állam reagált és 1951 áprilisában létrehozták a Párizsi Szerződésként ismert Szén és Acélszövetséget, az európai integráció első lépcsőjét. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták, hogy a javaslattétel napját, május 9-ét Európa Napjaként tartják majd számon, mert ez a nap nemcsak az alapító országok állampolgárait, hanem az összes tagországét érinti, hisz a belépés demokratikus választás útján történik, és a tagok elkötelezettséget vállalnak a békeprogram, gazdasági-és szociális fejlődés és szolidaritás programja mellett. Az Unió alapértékeinek számítanak: az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia tisztelete, a jogállamiság, az emberi jogok-és szabadságjogok tiszteletben tartása, a tolerancia és diszkriminációmenetesség. A mai nap az európai béke és egység ünnepe. A magyarok pedig Szent Istvántól kezdve küzdöttek azért, hogy Európához, a fejlett nyugathoz tartozzanak – emelte ki dr. Bányai Katalin, majd hozzátette, tegnap este érkezett haza Schwetzingenből, ahol megtapasztalta, mit is jelentenek ezek az alapelvek.
-Schwetzingen egyik fontosabb növényének, a spárgának betakarítását ünnepelte. Az árusok között voltak helybeliek, eritheaiak, törökök, görögök és a meghívott vendégek, a magyarok és a franciák. Mindent a békés együttélés és a tisztelet szelleme itatott át. A hangulat derűs, barátságos volt. Jártunk még Wachenheimben is, ahol a polgármester barátaiként üdvözölte a magyarokat, megemlékezve arról, hogy 1989-ben Magyarország megnyitotta határait, hozzájárulva a német államok egyesüléséhez. Ránk még így emlékezik a világ. Csak remélni tudom, hogy a határon épített kerítéseinkkel nem változtatjuk meg ezt a véleményt és nem zárjuk ki magunkat abból a szabad világból, amely felé századokon át tartottunk, és jelenleg is tagjai vagyunk – zárta gondolatait az Együtt önkormányzati képviselője.
Kerecsényi Zoltán DK-s önkormányzati képviselő sajtótájékoztatójának elején Pápa háború utáni első polgármesterének, a jeles magyar és európai politikusnak, Sulyok Dezsőnek gondolatait osztotta meg, mi szerint: „...Nekünk, európaiaknak meg kell őriznünk egységünket, mert semmi sem fontosabb ma, mint ez a szellemi egység. Egyedül ez tartja össze az európai közösséget. Az európai kulturális egység nem magától jött létre, és nem Európa hegyeitől és vizeitől függ. A mi akaratunk teremtette meg…” -Több, mint hét évtized távlatából ma is aktuálisak Sulyok szavai. Magyarország polgárai annak idején 83,76 százalékos támogatottsággal döntöttek az Európai Unióba való belépésről. A magyarok azóta – még az ellenpropagandákkal szemben is – az egyik legelkötelezettebb támogatói az Uniónak és az uniós tagságnak. Nemzeti lobogónkkal együtt kell emelni Európa zászlaját. Erre hívjuk fel a figyelmét most a pápai Kossuth utca járókelőinek egy nemzeti és egy európai zászló átnyújtásával. Én egyet tudok érteni a szocialisták EP-képviselőjével, Ujhelyi Istvánnal, akinek javaslata szerint nagy állami ünnepnappá kellene nyilvánítani Magyarországon május 9-ét, az Európa-napot. Az EU által eddig és ezt következően biztosított fejlesztési források minden magyar állampolgár – és benne Pápa lakosságának is – jólétét, boldogulását szolgálják – fűzte hozzá az önkormányzati képviselő.
A tájékoztató végén dr. Bányai Katalin és Kerecsényi Zoltán papírzászlókat osztott a járókelőknek.
-Fontos az a javaslat, amelyet 1950. május 9-én Robert Schuman, francia külügyminiszter tett a világháborúban egymás ellen harcoló országoknak, arra vonatkozóan, hogy vonják közös irányítás alá szén- és acéltermelésüket. Így ellenőrizhetővé vált a fegyvergyártás és elkerülhetővé egy újabb háborús konfliktus. A felhívásra hat állam reagált és 1951 áprilisában létrehozták a Párizsi Szerződésként ismert Szén és Acélszövetséget, az európai integráció első lépcsőjét. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták, hogy a javaslattétel napját, május 9-ét Európa Napjaként tartják majd számon, mert ez a nap nemcsak az alapító országok állampolgárait, hanem az összes tagországét érinti, hisz a belépés demokratikus választás útján történik, és a tagok elkötelezettséget vállalnak a békeprogram, gazdasági-és szociális fejlődés és szolidaritás programja mellett. Az Unió alapértékeinek számítanak: az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia tisztelete, a jogállamiság, az emberi jogok-és szabadságjogok tiszteletben tartása, a tolerancia és diszkriminációmenetesség. A mai nap az európai béke és egység ünnepe. A magyarok pedig Szent Istvántól kezdve küzdöttek azért, hogy Európához, a fejlett nyugathoz tartozzanak – emelte ki dr. Bányai Katalin, majd hozzátette, tegnap este érkezett haza Schwetzingenből, ahol megtapasztalta, mit is jelentenek ezek az alapelvek.
-Schwetzingen egyik fontosabb növényének, a spárgának betakarítását ünnepelte. Az árusok között voltak helybeliek, eritheaiak, törökök, görögök és a meghívott vendégek, a magyarok és a franciák. Mindent a békés együttélés és a tisztelet szelleme itatott át. A hangulat derűs, barátságos volt. Jártunk még Wachenheimben is, ahol a polgármester barátaiként üdvözölte a magyarokat, megemlékezve arról, hogy 1989-ben Magyarország megnyitotta határait, hozzájárulva a német államok egyesüléséhez. Ránk még így emlékezik a világ. Csak remélni tudom, hogy a határon épített kerítéseinkkel nem változtatjuk meg ezt a véleményt és nem zárjuk ki magunkat abból a szabad világból, amely felé századokon át tartottunk, és jelenleg is tagjai vagyunk – zárta gondolatait az Együtt önkormányzati képviselője. Kerecsényi Zoltán DK-s önkormányzati képviselő sajtótájékoztatójának elején Pápa háború utáni első polgármesterének, a jeles magyar és európai politikusnak, Sulyok Dezsőnek gondolatait osztotta meg, mi szerint: „...Nekünk, európaiaknak meg kell őriznünk egységünket, mert semmi sem fontosabb ma, mint ez a szellemi egység. Egyedül ez tartja össze az európai közösséget. Az európai kulturális egység nem magától jött létre, és nem Európa hegyeitől és vizeitől függ. A mi akaratunk teremtette meg…” -Több, mint hét évtized távlatából ma is aktuálisak Sulyok szavai. Magyarország polgárai annak idején 83,76 százalékos támogatottsággal döntöttek az Európai Unióba való belépésről. A magyarok azóta – még az ellenpropagandákkal szemben is – az egyik legelkötelezettebb támogatói az Uniónak és az uniós tagságnak. Nemzeti lobogónkkal együtt kell emelni Európa zászlaját. Erre hívjuk fel a figyelmét most a pápai Kossuth utca járókelőinek egy nemzeti és egy európai zászló átnyújtásával. Én egyet tudok érteni a szocialisták EP-képviselőjével, Ujhelyi Istvánnal, akinek javaslata szerint nagy állami ünnepnappá kellene nyilvánítani Magyarországon május 9-ét, az Európa-napot. Az EU által eddig és ezt következően biztosított fejlesztési források minden magyar állampolgár – és benne Pápa lakosságának is – jólétét, boldogulását szolgálják – fűzte hozzá az önkormányzati képviselő.
A tájékoztató végén dr. Bányai Katalin és Kerecsényi Zoltán papírzászlókat osztott a járókelőknek.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!