175 éve egyesítették újra a Belső-, az Alsó- és a Felsővárost Pápán
2017-05-02 19:16:48 | cikk: Babos Petra |
A pápai városrészek 1842-es egyesítéséről tartott előadást Petrik Iván főlevéltáros a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége pápai csoportja szervezésében a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltárának udvari nagytermében. A rendezvény apropóját az is adta, hogy 175 éve, 1842. április 23-án írták alá az újraegyesülési szerződést.
Petrik Iván elmondta, 1530-ban Esterházy Ferenc, a város akkori földbirtokosa külön-külön állapodott meg a két külső majorral, az Alsó –és Felső majorokkal. 1532-től három külön közigazgatási településrészként működött a város.
-A szétválás oka az uradalom akkori hibás politikája lehetett. A török hódoltság után Esterházyak modernizálták a birtokaikat, és ennek részeként minden jobbágyközösséggel írásbeli szerződést kötöttek, melyben lefektették az adott településsel való viszonyuk szabályait. Fontos újításként a középkorra visszavezethető járandóságok helyett egy összegben fizetendő cenzusra kötelezték a lakosokat. A cenzus szétosztását a városra hagyta a földbirtokos– mondta az előadó, majd hozzáfűzte,- nyomás gyakorolásként akart külön megegyezni a külső városiakkal, valószínűleg ez jól is sikerült. Így különvált a város. Tehát az összefüggő területen három különböző bíró és tanács működött.
1840 végén egy megyei választmány megalakításával újra kiterjesztették volna hatóságukat a külső városrészekre. Hosszú tárgyalások után sikerült az integráció, visszaállt a város teljes egysége. Élén a városbíró állt, akit a földesúr két belvárosi és egy-egy külvárosi jelöltje közül választottak. Először egy húsz tagú tanácsot neveztek ki tíz belvárosi és öt-öt külvárosi taggal. Közös lett a vagyon, közösen oldották meg az adózást.
A rendezvény végén a megjelentek megtekinthették a korabeli dokumentumokat, a Belsőváros 1732-es örökös szerződése és 1842-es jegyzőkönyve mellett egy alsóvárosi jegyzőkönyvet is.
Petrik Iván elmondta, 1530-ban Esterházy Ferenc, a város akkori földbirtokosa külön-külön állapodott meg a két külső majorral, az Alsó –és Felső majorokkal. 1532-től három külön közigazgatási településrészként működött a város.
-A szétválás oka az uradalom akkori hibás politikája lehetett. A török hódoltság után Esterházyak modernizálták a birtokaikat, és ennek részeként minden jobbágyközösséggel írásbeli szerződést kötöttek, melyben lefektették az adott településsel való viszonyuk szabályait. Fontos újításként a középkorra visszavezethető járandóságok helyett egy összegben fizetendő cenzusra kötelezték a lakosokat. A cenzus szétosztását a városra hagyta a földbirtokos– mondta az előadó, majd hozzáfűzte,- nyomás gyakorolásként akart külön megegyezni a külső városiakkal, valószínűleg ez jól is sikerült. Így különvált a város. Tehát az összefüggő területen három különböző bíró és tanács működött.
1840 végén egy megyei választmány megalakításával újra kiterjesztették volna hatóságukat a külső városrészekre. Hosszú tárgyalások után sikerült az integráció, visszaállt a város teljes egysége. Élén a városbíró állt, akit a földesúr két belvárosi és egy-egy külvárosi jelöltje közül választottak. Először egy húsz tagú tanácsot neveztek ki tíz belvárosi és öt-öt külvárosi taggal. Közös lett a vagyon, közösen oldották meg az adózást.
A rendezvény végén a megjelentek megtekinthették a korabeli dokumentumokat, a Belsőváros 1732-es örökös szerződése és 1842-es jegyzőkönyve mellett egy alsóvárosi jegyzőkönyvet is.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!