Pethő László Árpád versei

2017-04-22 18:42:39 | cikk: ha |

Még bombáztak Kolozsváron, amikor ő megszületett, de Magyarország része volt a város. 30 éve "repatriált", úgy tervezték még Csoóri Sándorral, hogy megerősödve aztán visszatérnek Erdélybe, de ez csak terv maradt. Pethő László Árpád újságírói pályáját 1970-ben a Brassói Lapoknál kezdte. Versekkel szerepelt a fiatal költők antológiáiban. 1987-ben, mikor áttelepült Magyarországra, az Ajkai Szó felelős szerkesztője lett, majd a Veszprémi Naplónál, és az Új Híreknél szerkesztő. Később a Veszprém Vármegye újságírója.

Verseiben is jelentkezik újságírói vénája, hisz közéleti problémák ihlette gondolatit veti papírra. Hiszi és vallja, hogy a magyar lírának közéletinek kell lennie, nem lehet az elefántcsonttoronyból megfogalmazott bölcsességekkel színre lépni. Balassitól József Attiláig nagyon sok költő felvállalta ezt a közéletiséget, sőt, nem csupán tollal, de gyakran karddal is szolgálta nemzetét, mondta Pethő László Árpád. Bár ma már kevesen vásárolnak verseskötetet, de az internet hatalmas távlatokat kínál, hisz így a világon mindenhova eljuthat a magyar irodalom, zene, képzőművészet, tette hozzá.

72 éves korában 10. versesköteténél jár, írt prózát is, de azt kevesebbet, önvallomások formájában. A legutóbbi versgyűjteménye a Világvégi rajzok címet kapta, ez a nyolcadik könyve, mely a Jókai Mór Városi Könyvtár nyomdájában készült, nagyon jó az együttműködés, mondta. A bemutatón dr. Hermann István igazgató régi, jó ismerősként mesélt Pethő Lászlóhoz fűződő emlékeiről, s megosztotta a versek ihlette gondolatait is az érdeklődőkkel. A kötetből Babos Tibor olvasott fel verseket.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!