A hantai ásatásokról a Régészeti mozaikban
2017-04-19 17:52:54 | cikk: Babos Petra |
A Gróf Esterházy Károly Múzeum Régészeti mozaik című előadássorozatának Ilon Gábor, a múzeum korábbi régésze volt a vendége áprilisban. A program során Ilon Gábor már tartott a halomsírokról előadást, most azonban a hantai ásatások titkaiba avatta be a hallgatóságot.
Az érdekfeszítő előadásra megtelt a múzeum foglalkoztatója
-1994 nyarán a Hantai utca 11. szám alatti ház lakosa, Karácsony József keresett meg, hogy talált egy III. Béla korabeli átlyukasztott rézpénzt. Ez elég ritka darab, az első rézpénz az Árpád-házi királyok idejéből. Hozott még be egy csontot is, amiből arra következtettünk, hogy ott egy temető lehetett. Kimentem a telekre, s feltételeztem, hogy a területen Árpád-kori temető és jó esetben templom található, valamint a közelben egy falu településnek is lennie kell. Miután a pápai múzeumnak nem volt elegendő pénze a feltárásokhoz, így támogatókat keresett. Ehhez természetesen készséges partnerekre talált a pápai Batthyhány Lajos Mezőgazdasági és Szakközépiskolában, kiemelten Peka Andrásban és a veszprémi Táncsics Mihály Ipari Szakközépiskola történelem tanárnőjében, Botos Dórában, valamint mindkét iskola diákjaiban – mondta Ilon Gábor, aki hozzáfűzte, lelőhelyük a kenyérgyár mögötti részen terült el. A jelenlegi ismereteink szerint ez volt Veszprém megye legkorábbi ismert Árpád-kori települése.
Ilon Gábor elmondta, nagy élmény jelentett számára a gyerekekkel közösen dolgozni. A kánikulai melegben, a talaj rendkívül kemény volt, nehéz volt ásni. A terület egyébként az iskola gyakorló-területe volt.
-1996-ban már úgy dolgoztunk ott, hogy kértünk gépi munkát, s akkor a gyerekek a keményebb munkától megszabadultak. Az ásatások során 9 ház maradványait találtuk meg. A kis házakban az alvást a padkán, a tetőszerkezet és a gödör között lehetet megoldani, így maradt több tér belül. Mi manapság bent élünk, náluk ez csak a leghidegebb időkben történt így, mindenkor máskor az élet kint zajlott. Egyetlen olyan épületre bukkantunk, ahol két helyiség van. Mivel nem találtuk meg a temetőt, tovább kutattunk, újabb szelvényeket nyitottunk meg, s emberi csontokra leltünk. Mi azt rádiókarbonos vizsgálat alá vetettük, s így meg lehetett tudni a korát, s kiderült, hogy 1250 körüli volt a csont. Napjainkra azonban sajnos teljesen eltűnt az Árpád-kori falu.
A Régészeti mozaik a következő hónapban folytatódik.
Az érdekfeszítő előadásra megtelt a múzeum foglalkoztatója-1994 nyarán a Hantai utca 11. szám alatti ház lakosa, Karácsony József keresett meg, hogy talált egy III. Béla korabeli átlyukasztott rézpénzt. Ez elég ritka darab, az első rézpénz az Árpád-házi királyok idejéből. Hozott még be egy csontot is, amiből arra következtettünk, hogy ott egy temető lehetett. Kimentem a telekre, s feltételeztem, hogy a területen Árpád-kori temető és jó esetben templom található, valamint a közelben egy falu településnek is lennie kell. Miután a pápai múzeumnak nem volt elegendő pénze a feltárásokhoz, így támogatókat keresett. Ehhez természetesen készséges partnerekre talált a pápai Batthyhány Lajos Mezőgazdasági és Szakközépiskolában, kiemelten Peka Andrásban és a veszprémi Táncsics Mihály Ipari Szakközépiskola történelem tanárnőjében, Botos Dórában, valamint mindkét iskola diákjaiban – mondta Ilon Gábor, aki hozzáfűzte, lelőhelyük a kenyérgyár mögötti részen terült el. A jelenlegi ismereteink szerint ez volt Veszprém megye legkorábbi ismert Árpád-kori települése.
Ilon Gábor elmondta, nagy élmény jelentett számára a gyerekekkel közösen dolgozni. A kánikulai melegben, a talaj rendkívül kemény volt, nehéz volt ásni. A terület egyébként az iskola gyakorló-területe volt. -1996-ban már úgy dolgoztunk ott, hogy kértünk gépi munkát, s akkor a gyerekek a keményebb munkától megszabadultak. Az ásatások során 9 ház maradványait találtuk meg. A kis házakban az alvást a padkán, a tetőszerkezet és a gödör között lehetet megoldani, így maradt több tér belül. Mi manapság bent élünk, náluk ez csak a leghidegebb időkben történt így, mindenkor máskor az élet kint zajlott. Egyetlen olyan épületre bukkantunk, ahol két helyiség van. Mivel nem találtuk meg a temetőt, tovább kutattunk, újabb szelvényeket nyitottunk meg, s emberi csontokra leltünk. Mi azt rádiókarbonos vizsgálat alá vetettük, s így meg lehetett tudni a korát, s kiderült, hogy 1250 körüli volt a csont. Napjainkra azonban sajnos teljesen eltűnt az Árpád-kori falu.
A Régészeti mozaik a következő hónapban folytatódik.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!