Költészet napja az Ősi Kovács Alkotóműhellyel
2017-04-12 23:10:26 | cikk: Babos Petra |
Városunkban a költészet napján több megemlékezést, közös szavalást és versmondó versenyt is szerveztek. A nap zárásaként a Jókai Mór Városi Könyvtárban az Ősi Kovács Alkotóműhely zenés-verses irodalmi összeállítását láthatták és hallhatták az érdeklődők.
Ősi Kovács Imre, a Magyar Kultúra lovagja és Aranyecset-díjas festőművész által alapított és irányított alkotóműhely gazdag tevékenységet tudhat magáénak, járják a megyét, a régiót, a városokat és falvakat, hogy festőművészeik, irodalmat kedvelő, illetve írni vágyó tagjaik, valamint zenész, és fotográfus tagtársaik bemutatkozásával - a művészet szinte minden ágát képviseltetve - megörvendeztessék embertársaikat. Csapatuk rendszeresen és szívesen szervez kiállításokat, versfelolvasással, zenés előadással összekötve. Így jutottak el a Jókai Mór Városi Könyvtár a költészetnapjára. Dr. Hermann István, a könyvtár igazgatója örömét fejezte ki, hogy az Ősi Kovács Alkotóműhely ellátogatott városunkba, s röviden bemutatta a csoportot, majd Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő mondott ünnepi köszöntőt.
Kerecsényi Zoltán köszöntötte a megjelenteket
-A szellemi élet költészetet szerető-művelő vezérei koptatták itt e köveket a 16.-tól egészen a 20. századig. A reformáció neves énekköltőjének, Sztáray Mihálynak csodás verses imádság-fordításai, vagyis zsoltár-fordításai itt, e város falai között születtek. A magyar irodalomban jelentős szerepet betöltő kuruc kori költészetben is többször felcsendül Pápa neve. Aztán a reformkorban bátor, kuruclelkületű, hazafias érzelmű pedagógusok patronáló hozzáállásának köszönhetően, a protestáns kollégium haladó szellemű közegében lendül előre több fiatalember a költőiség pályáján. Egy különösen, aki kerek 175 esztendővel ezelőtt, pont ezekben a napokban itt veti papírlapra választott új, és végleges nevét: a Petőfit. De nem feledhető, hogy őt megelőzve a magyar irodalomtörténet egy másik hírese is itt, e városban, méghozzá a pápai pálosok iskolájában érlelődik; a magyar szentimentalizmus költészetének alakja: Ányos Pál. Az ő munkáinak hatása alatt ébred fel korán a költészet iránti szeretet egy ugyancsak pápai költő-palántában, pápai református iskolás fiúban, Döbrentei Gáborban. De persze, Petőfi után aztán nincs megállás a pápai „költőképzésben”. Itt bontogatja szárnyait a város szülötte, a nyelvészeti munkáiról és olvasókönyveiről is jelentőssé váló Matics Imre költő, szintén a kollégium diákjaként Thaly Kálmán, aki itt írja meg első kuruc témájú költeményét is. Innen indul a 48-as hagyományokat kegyelettel őrző Kozma Andor, aki A karthágói harangok című szép versében alma materének és Bocsor István professzornak állít emléket. Itt lesz Nagyvárad jeles szülöttéből elismert-megbecsült költővé és irodalomszervezővé a tragikus-sorsú Kőrös Endre, akinek saját versei mellett németből készített műfordításainak számos kötetével gazdagodhattunk. Aztán itt érik diákból költővé a magyarság ezeréves múltjáról; különösen a negyvennyolcas idők és a trianoni megalázás emlékein elmerengő Lampérth Géza, akit a költészet mellett a magyar-lengyel kapcsolatok egyik előmozdítójaként is illik emlegetni. A két világégés között, a „nyugatos líra általános sikere idején” él és munkál itt Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát életre keltő Erdélyi József, akinek bár ellentmondásos életpályája sokakban megrökönyödést kelthet, de a népiek egyik kiemelkedőjeként vitathatatlanul az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. Majdnem vele egy időben vág neki az útnak Pápáról a népnemzeti hagyományok szintén méltó őrzője, a múlt századi protestáns költészet legjelentősebb képviselője, Bódás János, akitől aztán igazán kedves verseket örökölhettünk az emberi és természeti szépségről, a magyar tájról, a hazáról, a családról, az itt élő emberek szeretetéről – mondta Kerecsényi Zoltán, majd kiemelte három halhatatlan nevét: Nagy Lászlót, Csoóri Sándort és Rab Zsuzsát.
- A „csillagnéző" „ős titkot fejtegető" magyarjaink, a pápai kötődésű költők tanítványai vagyunk. Bennünk akarnak élni tovább, minden magyarban, minden pápaiban – emelte ki az önkormányzati képviselő.
Ezt követően a megjelentek az Ősi Kovács Alkotóműhely összeállítását hallhatták. Az ünnepi műsorban elsősorban József Attila munkásságát emelték ki, illetve az alkotóműhely tagjainak írásait hallhatták az egybegyűltek.
Az Ősi Kovács Alkotóműhely örömmel vállalta a bemutatkozást Pápán
Erdődi Maya költő elmondta, büszke arra, hogy már több mint tíz éve tagja az Ősi Kovács Alkotóműhelynek, ahol Kovács Imre figyeli tevékenységét, és nyújt lehetőséget a versei bemutatására. A költőnő örömmel vesz részt és szerepel író-olvasó találkozókon, kiállítás megnyitókon és irodalmi esteken is.
Ősi Kovács Imre, a Magyar Kultúra lovagja és Aranyecset-díjas festőművész által alapított és irányított alkotóműhely gazdag tevékenységet tudhat magáénak, járják a megyét, a régiót, a városokat és falvakat, hogy festőművészeik, irodalmat kedvelő, illetve írni vágyó tagjaik, valamint zenész, és fotográfus tagtársaik bemutatkozásával - a művészet szinte minden ágát képviseltetve - megörvendeztessék embertársaikat. Csapatuk rendszeresen és szívesen szervez kiállításokat, versfelolvasással, zenés előadással összekötve. Így jutottak el a Jókai Mór Városi Könyvtár a költészetnapjára. Dr. Hermann István, a könyvtár igazgatója örömét fejezte ki, hogy az Ősi Kovács Alkotóműhely ellátogatott városunkba, s röviden bemutatta a csoportot, majd Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő mondott ünnepi köszöntőt.
Kerecsényi Zoltán köszöntötte a megjelenteket-A szellemi élet költészetet szerető-művelő vezérei koptatták itt e köveket a 16.-tól egészen a 20. századig. A reformáció neves énekköltőjének, Sztáray Mihálynak csodás verses imádság-fordításai, vagyis zsoltár-fordításai itt, e város falai között születtek. A magyar irodalomban jelentős szerepet betöltő kuruc kori költészetben is többször felcsendül Pápa neve. Aztán a reformkorban bátor, kuruclelkületű, hazafias érzelmű pedagógusok patronáló hozzáállásának köszönhetően, a protestáns kollégium haladó szellemű közegében lendül előre több fiatalember a költőiség pályáján. Egy különösen, aki kerek 175 esztendővel ezelőtt, pont ezekben a napokban itt veti papírlapra választott új, és végleges nevét: a Petőfit. De nem feledhető, hogy őt megelőzve a magyar irodalomtörténet egy másik hírese is itt, e városban, méghozzá a pápai pálosok iskolájában érlelődik; a magyar szentimentalizmus költészetének alakja: Ányos Pál. Az ő munkáinak hatása alatt ébred fel korán a költészet iránti szeretet egy ugyancsak pápai költő-palántában, pápai református iskolás fiúban, Döbrentei Gáborban. De persze, Petőfi után aztán nincs megállás a pápai „költőképzésben”. Itt bontogatja szárnyait a város szülötte, a nyelvészeti munkáiról és olvasókönyveiről is jelentőssé váló Matics Imre költő, szintén a kollégium diákjaként Thaly Kálmán, aki itt írja meg első kuruc témájú költeményét is. Innen indul a 48-as hagyományokat kegyelettel őrző Kozma Andor, aki A karthágói harangok című szép versében alma materének és Bocsor István professzornak állít emléket. Itt lesz Nagyvárad jeles szülöttéből elismert-megbecsült költővé és irodalomszervezővé a tragikus-sorsú Kőrös Endre, akinek saját versei mellett németből készített műfordításainak számos kötetével gazdagodhattunk. Aztán itt érik diákból költővé a magyarság ezeréves múltjáról; különösen a negyvennyolcas idők és a trianoni megalázás emlékein elmerengő Lampérth Géza, akit a költészet mellett a magyar-lengyel kapcsolatok egyik előmozdítójaként is illik emlegetni. A két világégés között, a „nyugatos líra általános sikere idején” él és munkál itt Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát életre keltő Erdélyi József, akinek bár ellentmondásos életpályája sokakban megrökönyödést kelthet, de a népiek egyik kiemelkedőjeként vitathatatlanul az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. Majdnem vele egy időben vág neki az útnak Pápáról a népnemzeti hagyományok szintén méltó őrzője, a múlt századi protestáns költészet legjelentősebb képviselője, Bódás János, akitől aztán igazán kedves verseket örökölhettünk az emberi és természeti szépségről, a magyar tájról, a hazáról, a családról, az itt élő emberek szeretetéről – mondta Kerecsényi Zoltán, majd kiemelte három halhatatlan nevét: Nagy Lászlót, Csoóri Sándort és Rab Zsuzsát.
- A „csillagnéző" „ős titkot fejtegető" magyarjaink, a pápai kötődésű költők tanítványai vagyunk. Bennünk akarnak élni tovább, minden magyarban, minden pápaiban – emelte ki az önkormányzati képviselő.
Ezt követően a megjelentek az Ősi Kovács Alkotóműhely összeállítását hallhatták. Az ünnepi műsorban elsősorban József Attila munkásságát emelték ki, illetve az alkotóműhely tagjainak írásait hallhatták az egybegyűltek.
Az Ősi Kovács Alkotóműhely örömmel vállalta a bemutatkozást PápánErdődi Maya költő elmondta, büszke arra, hogy már több mint tíz éve tagja az Ősi Kovács Alkotóműhelynek, ahol Kovács Imre figyeli tevékenységét, és nyújt lehetőséget a versei bemutatására. A költőnő örömmel vesz részt és szerepel író-olvasó találkozókon, kiállítás megnyitókon és irodalmi esteken is.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!