Konferencia 1956-ról
2017-04-09 18:54:37 | cikk: Babos Petra |
A Gyermekjóléti Alapítvány, a Pálffy Dénes Népfőiskolai Akadémia és az I. Nagy Lajos Nemzetközi Szabadegyetem ismét konferenciát szervezett Pápán, a Kékfestő Múzeumban „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” című programra, amelyet az 56-os Emlékbizottság támogatott.
Rátz Ottó igazgató, elnök elmondta, 1956-ról, a szabadságharcról, a megtorlásokról mindenképpen szükséges beszélni. 1956 nagysága nemcsak abban mutatkozott meg, hogy Közép-Európában egy kis nemzet szembeszállt egy hatalmassal, a Szovjetunióval, hanem a nagyságát abban is látja, hogy van egy nemzet, aki össze tud fogni, s a szabadságát ki tudja vívni.
A konferenciának a Kékfestő Múzeum foglalkoztatója adott otthont
Magánemberként és tanárként is 1956 számára azt üzeni, hogy a szabadságért meg kell küzdeni, s ebben nem lehet kompromisszumot kötni, hogy mi kis ország vagyunk. Nem a sebeinket kell nyalogatni, a múltunkkal tisztában kell lenni, ismerni kell, s szeretni, de küzdenünk kell a jövőnkért.
A pénteki előadók között volt Pavlóczki Béla középiskolai történelemtanár, aki „Sortüzek árnyékában…a kommunista hatalom megtorlása” címmel tartott érdekfeszítő előadást. Mint mondta, megtorlás nemcsak 56 után volt, hanem a forradalom első napján is megtörtént.
-Nemcsak a későbbi budapesti sortűzre gondolunk ilyenkor, hanem azokra a szervezett akciókra, amelyeket vívtak a kommunista szimpatizánsok a forradalomárokkal szemben. Tehát a megtorlás 56 egészéhez kapcsolódik, nemcsak magához a korabeli eseményekhez, hanem a november 11-e utániakhoz is. A cél az volt, hogy példát statuáljanak, s sajnálatos módon a társadalom tagjai között egyáltalán nem válogattak – hangsúlyozta a tanár, aki hozzáfűzte, a diákok, amikor erről a témáról tanulnak, meglepődnek a történteken, de továbbra is a II. világháború jobban foglalkoztatja őket. Sokat nem tudnak róla, mivel nem lehetett ezekről a dolgokról beszélni a rendszerváltásig, a diákokkal az a célunk, hogy megértessük, hogy akik kiálltak az eszményekért, azok hősök. Viszont a társadalom egyre informáltabb ezen téren – emelte ki a történelemtanár.
Ezt követően dr. Pintér Gábor, jogász „A köztünk élő Bibó” címmel tartott előadást.
A konferencia szombaton folytatódott, amikor Kirsch Attila, középiskolai történelemtanár „Mindszenty és 1956” címmel tartott előadást, majd a megjelentek megtekintették a „Magára maradt nemzet” című dokumentumfilmet.
A konferenciához ezúttal is kiállítás kapcsolódott, melyen 56-os relikviákat mutattak be, Kelemen Csaba gyűjtő anyagából.
A programsorozat ősszel folytatódik majd az I. világháborús eseményekkel.
Rátz Ottó igazgató, elnök elmondta, 1956-ról, a szabadságharcról, a megtorlásokról mindenképpen szükséges beszélni. 1956 nagysága nemcsak abban mutatkozott meg, hogy Közép-Európában egy kis nemzet szembeszállt egy hatalmassal, a Szovjetunióval, hanem a nagyságát abban is látja, hogy van egy nemzet, aki össze tud fogni, s a szabadságát ki tudja vívni.
A konferenciának a Kékfestő Múzeum foglalkoztatója adott otthontMagánemberként és tanárként is 1956 számára azt üzeni, hogy a szabadságért meg kell küzdeni, s ebben nem lehet kompromisszumot kötni, hogy mi kis ország vagyunk. Nem a sebeinket kell nyalogatni, a múltunkkal tisztában kell lenni, ismerni kell, s szeretni, de küzdenünk kell a jövőnkért.
A pénteki előadók között volt Pavlóczki Béla középiskolai történelemtanár, aki „Sortüzek árnyékában…a kommunista hatalom megtorlása” címmel tartott érdekfeszítő előadást. Mint mondta, megtorlás nemcsak 56 után volt, hanem a forradalom első napján is megtörtént.
-Nemcsak a későbbi budapesti sortűzre gondolunk ilyenkor, hanem azokra a szervezett akciókra, amelyeket vívtak a kommunista szimpatizánsok a forradalomárokkal szemben. Tehát a megtorlás 56 egészéhez kapcsolódik, nemcsak magához a korabeli eseményekhez, hanem a november 11-e utániakhoz is. A cél az volt, hogy példát statuáljanak, s sajnálatos módon a társadalom tagjai között egyáltalán nem válogattak – hangsúlyozta a tanár, aki hozzáfűzte, a diákok, amikor erről a témáról tanulnak, meglepődnek a történteken, de továbbra is a II. világháború jobban foglalkoztatja őket. Sokat nem tudnak róla, mivel nem lehetett ezekről a dolgokról beszélni a rendszerváltásig, a diákokkal az a célunk, hogy megértessük, hogy akik kiálltak az eszményekért, azok hősök. Viszont a társadalom egyre informáltabb ezen téren – emelte ki a történelemtanár.
Ezt követően dr. Pintér Gábor, jogász „A köztünk élő Bibó” címmel tartott előadást.
A konferencia szombaton folytatódott, amikor Kirsch Attila, középiskolai történelemtanár „Mindszenty és 1956” címmel tartott előadást, majd a megjelentek megtekintették a „Magára maradt nemzet” című dokumentumfilmet.
A konferenciához ezúttal is kiállítás kapcsolódott, melyen 56-os relikviákat mutattak be, Kelemen Csaba gyűjtő anyagából.
A programsorozat ősszel folytatódik majd az I. világháborús eseményekkel.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!