Gárdonyi Géza titkosírása

A Rákóczi Szövetség mai összejövetelén Keller Péter (Gárdonyi Géza dédunokája) mérnök, a családi hagyományok kutatója tartott előadást a híres magyar író titkosírásáról. Az irodalomtörténész később kitért a Gárdonyi életműre a titkosírás tükrében és a magyarországi Gárdonyi emlékekre is. Dédnagyapját idézve így kezdte előadását:

-„Addig van hatalmadban, míg a fiókodban van, azután már ő szól bele a te sorsodba”. Ezt a kéziratokra mondta, de nyugodtan használhatjuk a titkosírásra is. Úgy gondolom, hogy ez ma egyre inkább aktuális. Volt dédnagyapámnak egy Titkos Naplója, mely nem más, mint nyilvánosan megjelent dokumentum, a följegyzéseinek kivonata. Ez alapján szeretnék ma beszélni a titkosírásról- mondta Keller Péter.

Gárdonyi Géza a folyóírás gyorsaságával használta általa készített titkosírását, mellyel már a kortársak is foglalkoztak. Tibeti írása, vagy ahogy a családban hívták tibetűi kulcsát magával vitte a sírba. Latin betűs címfelirataiban magyar rovásírás és asszír, indonéz, héber, egyiptomi hasonlóságokat, elemeket véltek felfedezni. Az egri múzeum felhívására 22-en jelentkeztek az írás megfejtésére. 1969-ben szinte azonos időben két embernek sikerült megfejteni. Gilicze Gábor egyetemi hallgató segédeszközök nélkül dolgozott, a hangzók törvényszerűsége alapján a „t” jelét fejtette mag a csettintett szóban. Innen jutott el az „e” és az „i” betűig, majd a teljes megfejtésig. Gyürk Ottó honvéd alezredes számítógép használatával jutott el a megfejtésig. A számjelgyanús részeket szűrte ki a keltezések feltételezésével. Karácsony hónapjából jutott a megfejtéshez.

- Dédnagyapám titkon számított arra, hogy megfejtik írását, melyet alapvetően magának írt. Jobban és gyorsabban tudott így írni, mint a latin betűket használva. Gondosan kitervelt betű szerinti írása idővel mindig fejlődött. A betűket pont-vonal-körív elemekből és ezek dőlésirány szerinti kombinációiból alakította ki. Külön jelölte a magánhangzók rövidségét és hosszúságát és elenyészően csekély rövidítést használt- mondta előadásban Keller Péter. 

Gárdonyi Géza minden könyvhöz készített jegyzetet a piros és kék színt használva, ezzel is jelölve felírása fontosságát. Tervezte, hogy újrafogalmazza írásait, melyeket kategorizált az egri múzeum: napló jellegűekre, feljegyzésekre, adatgyűjtésekre, mesterfüzetekre és a mesterkönyvre, borítékokra, cédulákra, táblázatokra-derült ki az előadásból.

Keller Péter a családi archívumban sok érdekes dolgot talált már, de folytatja a kutatásokat. Úgy véli: dédapja titkosírása sokat árul el írója személyiségéről, módszeréről, tájékozottságáról és hitéről, sok új adalékkal egészíti ki a Gárdonyi-képet.