Együtt tisztelgett a város és a megye 1848 hősei előtt
2017-03-15 20:58:59 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
Pápa Város Önkormányzata és a Veszprém Megyei Önkormányzat közös ünnepségen tisztelgett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt ma délelőtt a Március 15. téren. Az ünneplőket Pápa Város Fúvószenekara toborzózenével fogadta, a katonai díszalegység és a hagyományőrző lovas huszárok bevonulása után a Himnusz hangjaival kezdődött a tiszteletadás, majd Orsós Adrienn, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma tanulója egy népdal átiratot énekelt, melyet Nagy Máté, a Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola növendéke kísért gitáron.
A Pápai Huszáregyesület hagyományőrzői minden évben résztvevői az ünnepségnekA 169 évvel ezelőtti országos és pápai eseményeket Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke idézte fel a megemlékezésre összegyűlt pápai polgárok előtt. Mint mondta, emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a nemzeti egység nagy pillanatára.
-Kötelességünk megemlékezni ?48 hőseiről, arról a nagy nemzedékről, amely be tudta teljesíteni küldetését, és száz évvel vitte előre Magyarországot. Ez a teljesítmény, mérce mindenki számára, azóta is. A magyarság akkor már évtizedek óta vitatkozott arról, hogy merre tovább. Maradjon-e a régi berendezkedés, vagy nyissunk teret az új, modern eszméknek, és a világunkat azok szerint rendezzük be. Aztán ?48-ban szinte egy pillanat alatt eldőlt minden, néhány hét leforgása alatt a nemzet megszüntette a feudális kiváltságokat, felszabadította a jobbágyságot lerakta a polgári állami és társadalmi berendezkedés alapjait.
Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédetAz akkori emberek nem tudták, hogy történelmet csinálnak, csak tették a dolgukat a legjobb meggyőződésük szerint – fogalmazott beszédében, majd a pápai eseményeket idézte fel.
-Pápa már 1848-ban is különleges hely volt. Az ország egyik meghatározó szellemi, kulturális központjának tekintették. Egy történelmi diákváros volt, olyan hely, ahol a társadalmi jogegyenlőség valódi napi politikai kérdésnek számított. A városban jelentős számú, több, mint 1500 nemes élt. Ők személyükben a nemesi megye joghatósága alá tartoztak. Ettől jelentősen eltért az egyszerű közrendű polgárok státusza. Ráadásul külön jogállású volt a pápai zsidó közösség is, amely 1848 előtt, a maga 3000 lakosával a legnépesebb volt a Dunántúlon. Lőw Lipót rabbi vezette, ez a különleges ember, aki a törvény előtti egyenlőségnek és a zsidóság magyarosításának nagy híve volt, de persze utóbbi nézeteit korántsem osztotta mindenki. Pápán tehát nem volt egyszerű a képlet, adva volt egy forrongó diákság, egy helyzetével elégedetlen polgárság, egy emancipációra vágyó, de belülről megosztott zsidóság, és egy védekező állásba szorult nemesség. Belőlük kellett összerakni az új közösséget. Bizony, nem tűnt egyszerű feladatnak. De azon a napon, 169 évvel ezelőtt, mindenki csak a híreket figyelte. Egész Európa felbolydult, Mindenki érezte: nagy változások közelednek, amelyek az egész világot kiforgatják a sarkaiból. Sorsfordító idők, amikor minden egyes ember élete megváltozik.
Távíró, telefon és internet híján, az akkor élt pápaiak csak a kaszinókban, a főiskolai könyvtárba járó lapokból és a szájról szájra járó híradásokból értesülhettek arról, mi történik a forrongó világban. A pesti forradalom híre mégis már március 16-án délután elért Pápára – emlékeztetett Polgárdy Imre.
- Szinte kirobbant a lelkesedés. „Amint a marczius 15-iki engedmények híre Pápára eljutott, egyszerre minden ajkon a szabadság, testvériség, s egyenlőség nagy szavai hangzottak és háromszínű kokárdáknak, se hossza se vége nem volt...” - írta a bencés kolostor krónikása. 400 lelkes fiatal szinte azonnal a város főterére vonult Kossuth arcképe alá. A városi tanács estére díszkivilágítást rendelt el. Az ünnepi felvonuláson hatezer ember vett részt. Az első sorokban a diákok és a városi dalegylet tagjai meneteltek, nyomukban a polgárok és mesterlegények haladtak. A menet elején három zászló emelkedett a magasba: az egyik felirata a szabad sajtót, a másik Kossuthot, a harmadik a hazát éltette. A tömeg boldogan, örömittasan járta a város utcáit. Mindenki énekelt táncolt és örült. Az akkori polgárság is tisztában volt vele, hogy a szabadság nem jelenthet rendetlenséget. Ezért a személy és vagyonbiztonság fenntartása érdekében éjszakai őrséget is ellátó, ideiglenes nemzetőrséget állítottak fel. Ez a polgárőrséggel karöltve fenn tudta tartani a rendet az átmeneti időszakban, amíg megalakult a felelős magyar kormány. Addig is az akkori megyei önkormányzat is tette a dolgát. Március 25-én a népképviseleti alapon összehívott megyei kisgyűlés a közbiztonság megszilárdítása érdekében állandó nemzetőrség felállításáról határozott és a nép felvilágosítására közcsendi bizottmányok felállítását rendelte el.
Kisgyermekes családok sokasága vett részt a megemlékezésenA szónok kifejtette, 1848 áprilisában Magyarország új alkotmányt kapott, mely a gyakorlatban változtatta meg a polgári jogegyenlőséget.
- Az 1848. évi törvények a városi törvényhatóság hatalmát rendőri, bírói és magánjogi tekintetben a város összes lakójára és azok javaira is kiterjesztette. Pápán is megszűnt a nemesi önkormányzat. Az immár egységes városigazgatás - az úriszék intézményének felszámolásával - felszabadult a földesúri hatalom alól. Újraszabályozták a politikai képviselet feltételeit. Ez nem jogelvonással, hanem jogkiterjesztéssel valósult meg. Az áprilisi törvények megszületését 24-én, húsvét hétfőn ünnepelte meg a város. Közös istentiszteletet tartottak. Délben díszebéd volt a Griff fogadóban, és estére újra fényben úszott a város.
Az ünnepi idők azonban gyorsan véget értek – mondta Polgárdy Imre, felidézve a frissen kivívott szabadság veszélybe kerülését és a szabadságharcot.
-Akkor földművesek és földbirtokosok, iparosok és kereskedők, félbehagyták az ügyeiket, otthagyták a civil foglalkozásukat, azért, hogy fegyvert ragadjanak az új, egyenlő jogokat és lehetőségeket ígérő nemzeti közösség védelmében. Így tettek a pápaiak is. Senki sem riadt vissza az áldozatvállalástól. Ismerjük a város 48-49-es, fordulatos történetét. A négy hónapos császári megszállást, a felszabadulást, majd végül az összeomlást, a kényszerű meghajlást a túlerő előtt. Kétségtelen, hogy a legnagyobb kockázatot a harcba indulók vállalták. Tették ezt önként, minden kétség nélkül. Lőw Lipót rabbi tábori lelkészként teljesített szolgálatot a szabadságharcban. ?48 júliusában ekként buzdította a megyei nemzetőröket: „Lelkes hazafiak az emberi méltóságot, a polgári szabadságot, a nemzeti önállóságot nagyobbra becsülik a nyugalomnál, a kényelemnél, az élvezetnél. Elvük: a hazának szava az Istennek szava. Mi nem ingadozunk, mint a nád, hanem határozottan készek vagyunk minden áldozatra, hogy drága hazánk épségét védjük, kivívott szabadságunkat oltalmazzuk, szeretett gyermekeink jövő boldogságának biztos alapot nyújtsunk”. Ez az üzenet ma is érvényes. Nem kisebb a feladat ma sem. Az elnök beszédében megemlékezett a közkatonákról, az otthon maradottakról: anyákról, feleségekről, gyermekekről, akik tovább vitték az életet, az ország, a megyék, a városok életét, és akiknek reménye kitartást szült, majd Arany Jánost idézte:
- Tudjátok-e, testvéreim, mi a haza, a hon? Hogyne tudnátok, ugy-e? A haza nem más, mint azon kevés vagyon, mellyel az isteni gondviselés benneteket megáldott; a haza nem más, mint ti magatok, házastársatok, gyermekeitek. Szeretitek-e hát a hazát? Hogyne szeretnők csendes hajlékunkat, tápláló földeinket; hogyne szeretnők mimagunkat s az édes mieinket! Hogyne szeretnők a helységet, melyben születtünk, melyben meghalni óhajtunk, hogy csontjaink elhunyt apáink porával egyesüljenek! Ezt feleli kérdésemre a szegény ember, kiben csak egy szikra érzés van is. Nemcsak szóval feleli: tettel is megmutatja. Ha hajlékát, földe termését vagy kedves cselédeit veszély fenyegeti: kész azokat élete kockázásával, vére kiomlásával is ótalmazni.”Az ünnepi beszéd végén a szónok párhuzamot vont a 48-as vívmányokat fenyegető erők és a mai Magyarországot érő veszélyek között. Hangsúlyozta, összefogásra, nemzeti egységre most nagyobb szükség van, mint valaha.
-Ma egész életformánk támadás alatt áll. Fenn akarunk maradni, mint nemzet, mint politikai és kulturális közösség. Ezért meg kell védenünk azokat a dolgokat, amik fontosak nekünk. Idézzük őket az emlékezetünkbe. II. János Pál pápa egy üzenetében tételesen is felsorolta őket: az emberi élet szentsége, a személy méltósága, a házasságon alapuló család központi szerepe, az oktatás jelentősége, a gondolat- és a szólásszabadság, a saját meggyőződés és a vallás gyakorlásának szabadsága, az egyének és a csoportok törvényi védelme, mindenki együttműködése a közjó érdekében, a munka, mint személyes és társadalmi jó és végül a politikai hatalom, mint szolgálat. Meg kell védelmeznünk ezeket az értékeket minden áron. Mert ez az új szabadságharc. A mai nemzedék szabadságharca. Tudjuk, hogy képesek vagyunk rá! Erőt ad nekünk 1848 emléke, a ?48-as hősök soha el nem múló példája.
Tolcsvay Béla, Nemcsák Károly és a Vadvirág néptáncegyüttes adott ünnepi műsortA megemlékezés Föl hazám, föl nemzetem címmel zenés-táncos irodalmi összeállítással folytatódott Tolcsvay Béla Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, Nemcsák Károly Jászai-díjas, érdemes művész és a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület tolmácsolásában. A dalokban, versekben a nemzeti öntudat fontossága, a magyarság megtartásának kötelessége jelent meg ékes szóval, tisztán csengő dallamokkal, népi hagyományainkat őrző táncokkal.A nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen adták át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket, melyeket Áldozó Tamás polgármestertől vehettek át a kitüntetettek. Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományozott a város Varga György nyugalmazott esperesnek, hét évtizedes lelkészi szolgálatáért, a pápai evangélikus egyházközség életében betöltött szerepéért és a helyi vallási közösség megerősítése, a fiatalok nevelése terén töretlen hittel és szeretettel végzett tevékenységéért. 
Varga György nyugalmazott evangélikus esperes Pápa Város Díszoklevelét vehette át a városvezetőtőlPápa Város Díszoklevelét vehette át Baán Istvánné is, aki a magyar néptánc hagyományainak ápolása és megőrzése terén több évtizede végzett kiemelkedő színvonalú munkássága, a Vadvirág Néptáncegyüttes életében betöltött szerepe, értékteremtő és értékmegőrző közművelődési és közösségi tevékenysége elismeréseként kapta meg a rangos városi kitüntetést.
Baán Istvánné Éva, a Vadvirág néptáncegyüttes alapítójának nem ez az első kitüntetéseUgyancsak Pápa város Díszoklevele kitüntetéssel ismerte el a város Zsuppán István festőművész-művésztanár Pápa város művészeti életében betöltött szerepét, több évtizedes, magas színvonalú oktató-nevelő munkásságát és helytörténeti, lokálpatrióta tevékenységét.
Zsuppán István művésztanár alkotói és pedagógusi munkáját ismerte el a város a kitüntetésselA kitüntetetteket a katonai díszalegység díszsortűzzel köszöntötte, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóján tartott megemlékezés koszorúzással zárult, melyen pártok, hivatásos szervezetek, intézmények és civil közösségek helyezték el a tisztelet és emlékezés koszorúit a Március 15. téren álló szobrok előtt.
A Pápai Huszáregyesület hagyományőrzői minden évben résztvevői az ünnepségnekA 169 évvel ezelőtti országos és pápai eseményeket Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke idézte fel a megemlékezésre összegyűlt pápai polgárok előtt. Mint mondta, emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a nemzeti egység nagy pillanatára.-Kötelességünk megemlékezni ?48 hőseiről, arról a nagy nemzedékről, amely be tudta teljesíteni küldetését, és száz évvel vitte előre Magyarországot. Ez a teljesítmény, mérce mindenki számára, azóta is. A magyarság akkor már évtizedek óta vitatkozott arról, hogy merre tovább. Maradjon-e a régi berendezkedés, vagy nyissunk teret az új, modern eszméknek, és a világunkat azok szerint rendezzük be. Aztán ?48-ban szinte egy pillanat alatt eldőlt minden, néhány hét leforgása alatt a nemzet megszüntette a feudális kiváltságokat, felszabadította a jobbágyságot lerakta a polgári állami és társadalmi berendezkedés alapjait.
Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédetAz akkori emberek nem tudták, hogy történelmet csinálnak, csak tették a dolgukat a legjobb meggyőződésük szerint – fogalmazott beszédében, majd a pápai eseményeket idézte fel.-Pápa már 1848-ban is különleges hely volt. Az ország egyik meghatározó szellemi, kulturális központjának tekintették. Egy történelmi diákváros volt, olyan hely, ahol a társadalmi jogegyenlőség valódi napi politikai kérdésnek számított. A városban jelentős számú, több, mint 1500 nemes élt. Ők személyükben a nemesi megye joghatósága alá tartoztak. Ettől jelentősen eltért az egyszerű közrendű polgárok státusza. Ráadásul külön jogállású volt a pápai zsidó közösség is, amely 1848 előtt, a maga 3000 lakosával a legnépesebb volt a Dunántúlon. Lőw Lipót rabbi vezette, ez a különleges ember, aki a törvény előtti egyenlőségnek és a zsidóság magyarosításának nagy híve volt, de persze utóbbi nézeteit korántsem osztotta mindenki. Pápán tehát nem volt egyszerű a képlet, adva volt egy forrongó diákság, egy helyzetével elégedetlen polgárság, egy emancipációra vágyó, de belülről megosztott zsidóság, és egy védekező állásba szorult nemesség. Belőlük kellett összerakni az új közösséget. Bizony, nem tűnt egyszerű feladatnak. De azon a napon, 169 évvel ezelőtt, mindenki csak a híreket figyelte. Egész Európa felbolydult, Mindenki érezte: nagy változások közelednek, amelyek az egész világot kiforgatják a sarkaiból. Sorsfordító idők, amikor minden egyes ember élete megváltozik.
Távíró, telefon és internet híján, az akkor élt pápaiak csak a kaszinókban, a főiskolai könyvtárba járó lapokból és a szájról szájra járó híradásokból értesülhettek arról, mi történik a forrongó világban. A pesti forradalom híre mégis már március 16-án délután elért Pápára – emlékeztetett Polgárdy Imre.
- Szinte kirobbant a lelkesedés. „Amint a marczius 15-iki engedmények híre Pápára eljutott, egyszerre minden ajkon a szabadság, testvériség, s egyenlőség nagy szavai hangzottak és háromszínű kokárdáknak, se hossza se vége nem volt...” - írta a bencés kolostor krónikása. 400 lelkes fiatal szinte azonnal a város főterére vonult Kossuth arcképe alá. A városi tanács estére díszkivilágítást rendelt el. Az ünnepi felvonuláson hatezer ember vett részt. Az első sorokban a diákok és a városi dalegylet tagjai meneteltek, nyomukban a polgárok és mesterlegények haladtak. A menet elején három zászló emelkedett a magasba: az egyik felirata a szabad sajtót, a másik Kossuthot, a harmadik a hazát éltette. A tömeg boldogan, örömittasan járta a város utcáit. Mindenki énekelt táncolt és örült. Az akkori polgárság is tisztában volt vele, hogy a szabadság nem jelenthet rendetlenséget. Ezért a személy és vagyonbiztonság fenntartása érdekében éjszakai őrséget is ellátó, ideiglenes nemzetőrséget állítottak fel. Ez a polgárőrséggel karöltve fenn tudta tartani a rendet az átmeneti időszakban, amíg megalakult a felelős magyar kormány. Addig is az akkori megyei önkormányzat is tette a dolgát. Március 25-én a népképviseleti alapon összehívott megyei kisgyűlés a közbiztonság megszilárdítása érdekében állandó nemzetőrség felállításáról határozott és a nép felvilágosítására közcsendi bizottmányok felállítását rendelte el.
Kisgyermekes családok sokasága vett részt a megemlékezésenA szónok kifejtette, 1848 áprilisában Magyarország új alkotmányt kapott, mely a gyakorlatban változtatta meg a polgári jogegyenlőséget.- Az 1848. évi törvények a városi törvényhatóság hatalmát rendőri, bírói és magánjogi tekintetben a város összes lakójára és azok javaira is kiterjesztette. Pápán is megszűnt a nemesi önkormányzat. Az immár egységes városigazgatás - az úriszék intézményének felszámolásával - felszabadult a földesúri hatalom alól. Újraszabályozták a politikai képviselet feltételeit. Ez nem jogelvonással, hanem jogkiterjesztéssel valósult meg. Az áprilisi törvények megszületését 24-én, húsvét hétfőn ünnepelte meg a város. Közös istentiszteletet tartottak. Délben díszebéd volt a Griff fogadóban, és estére újra fényben úszott a város.
Az ünnepi idők azonban gyorsan véget értek – mondta Polgárdy Imre, felidézve a frissen kivívott szabadság veszélybe kerülését és a szabadságharcot.
-Akkor földművesek és földbirtokosok, iparosok és kereskedők, félbehagyták az ügyeiket, otthagyták a civil foglalkozásukat, azért, hogy fegyvert ragadjanak az új, egyenlő jogokat és lehetőségeket ígérő nemzeti közösség védelmében. Így tettek a pápaiak is. Senki sem riadt vissza az áldozatvállalástól. Ismerjük a város 48-49-es, fordulatos történetét. A négy hónapos császári megszállást, a felszabadulást, majd végül az összeomlást, a kényszerű meghajlást a túlerő előtt. Kétségtelen, hogy a legnagyobb kockázatot a harcba indulók vállalták. Tették ezt önként, minden kétség nélkül. Lőw Lipót rabbi tábori lelkészként teljesített szolgálatot a szabadságharcban. ?48 júliusában ekként buzdította a megyei nemzetőröket: „Lelkes hazafiak az emberi méltóságot, a polgári szabadságot, a nemzeti önállóságot nagyobbra becsülik a nyugalomnál, a kényelemnél, az élvezetnél. Elvük: a hazának szava az Istennek szava. Mi nem ingadozunk, mint a nád, hanem határozottan készek vagyunk minden áldozatra, hogy drága hazánk épségét védjük, kivívott szabadságunkat oltalmazzuk, szeretett gyermekeink jövő boldogságának biztos alapot nyújtsunk”. Ez az üzenet ma is érvényes. Nem kisebb a feladat ma sem. Az elnök beszédében megemlékezett a közkatonákról, az otthon maradottakról: anyákról, feleségekről, gyermekekről, akik tovább vitték az életet, az ország, a megyék, a városok életét, és akiknek reménye kitartást szült, majd Arany Jánost idézte:
- Tudjátok-e, testvéreim, mi a haza, a hon? Hogyne tudnátok, ugy-e? A haza nem más, mint azon kevés vagyon, mellyel az isteni gondviselés benneteket megáldott; a haza nem más, mint ti magatok, házastársatok, gyermekeitek. Szeretitek-e hát a hazát? Hogyne szeretnők csendes hajlékunkat, tápláló földeinket; hogyne szeretnők mimagunkat s az édes mieinket! Hogyne szeretnők a helységet, melyben születtünk, melyben meghalni óhajtunk, hogy csontjaink elhunyt apáink porával egyesüljenek! Ezt feleli kérdésemre a szegény ember, kiben csak egy szikra érzés van is. Nemcsak szóval feleli: tettel is megmutatja. Ha hajlékát, földe termését vagy kedves cselédeit veszély fenyegeti: kész azokat élete kockázásával, vére kiomlásával is ótalmazni.”Az ünnepi beszéd végén a szónok párhuzamot vont a 48-as vívmányokat fenyegető erők és a mai Magyarországot érő veszélyek között. Hangsúlyozta, összefogásra, nemzeti egységre most nagyobb szükség van, mint valaha.
-Ma egész életformánk támadás alatt áll. Fenn akarunk maradni, mint nemzet, mint politikai és kulturális közösség. Ezért meg kell védenünk azokat a dolgokat, amik fontosak nekünk. Idézzük őket az emlékezetünkbe. II. János Pál pápa egy üzenetében tételesen is felsorolta őket: az emberi élet szentsége, a személy méltósága, a házasságon alapuló család központi szerepe, az oktatás jelentősége, a gondolat- és a szólásszabadság, a saját meggyőződés és a vallás gyakorlásának szabadsága, az egyének és a csoportok törvényi védelme, mindenki együttműködése a közjó érdekében, a munka, mint személyes és társadalmi jó és végül a politikai hatalom, mint szolgálat. Meg kell védelmeznünk ezeket az értékeket minden áron. Mert ez az új szabadságharc. A mai nemzedék szabadságharca. Tudjuk, hogy képesek vagyunk rá! Erőt ad nekünk 1848 emléke, a ?48-as hősök soha el nem múló példája.
Tolcsvay Béla, Nemcsák Károly és a Vadvirág néptáncegyüttes adott ünnepi műsortA megemlékezés Föl hazám, föl nemzetem címmel zenés-táncos irodalmi összeállítással folytatódott Tolcsvay Béla Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, Nemcsák Károly Jászai-díjas, érdemes művész és a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület tolmácsolásában. A dalokban, versekben a nemzeti öntudat fontossága, a magyarság megtartásának kötelessége jelent meg ékes szóval, tisztán csengő dallamokkal, népi hagyományainkat őrző táncokkal.A nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen adták át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket, melyeket Áldozó Tamás polgármestertől vehettek át a kitüntetettek. Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományozott a város Varga György nyugalmazott esperesnek, hét évtizedes lelkészi szolgálatáért, a pápai evangélikus egyházközség életében betöltött szerepéért és a helyi vallási közösség megerősítése, a fiatalok nevelése terén töretlen hittel és szeretettel végzett tevékenységéért. Varga György nyugalmazott evangélikus esperes Pápa Város Díszoklevelét vehette át a városvezetőtőlPápa Város Díszoklevelét vehette át Baán Istvánné is, aki a magyar néptánc hagyományainak ápolása és megőrzése terén több évtizede végzett kiemelkedő színvonalú munkássága, a Vadvirág Néptáncegyüttes életében betöltött szerepe, értékteremtő és értékmegőrző közművelődési és közösségi tevékenysége elismeréseként kapta meg a rangos városi kitüntetést.Baán Istvánné Éva, a Vadvirág néptáncegyüttes alapítójának nem ez az első kitüntetéseUgyancsak Pápa város Díszoklevele kitüntetéssel ismerte el a város Zsuppán István festőművész-művésztanár Pápa város művészeti életében betöltött szerepét, több évtizedes, magas színvonalú oktató-nevelő munkásságát és helytörténeti, lokálpatrióta tevékenységét.Zsuppán István művésztanár alkotói és pedagógusi munkáját ismerte el a város a kitüntetésselA kitüntetetteket a katonai díszalegység díszsortűzzel köszöntötte, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóján tartott megemlékezés koszorúzással zárult, melyen pártok, hivatásos szervezetek, intézmények és civil közösségek helyezték el a tisztelet és emlékezés koszorúit a Március 15. téren álló szobrok előtt.Képek:
Címkék:
ünnep
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!