1848 tavasza kizökkentette az idő kerekét - az MSZP kedden emlékezett
2017-03-15 12:04:40 | cikk: pi-pa | fotó: Pintér Ádám |
Kedden délután, az Esterházy-kastély melletti Petőfi szobornál tartotta ünnepi megemlékezését a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete. A rendezvényen Grőber Attila önkormányzati képviselő, a párt pápai elnöke mondott beszédet, felidézve az 1848-as események előzményeit, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Pápai vonatkozásait.
Emlékeztetett az 1847. novemberi pozsonyi országgyűlésre, ahol Veszprém megye két országgyűlési követe, Hunkár Antal és Sebestyén Gábor abban a szellemben jelentek meg, hogy a megkezdett reformok ügye békésen halad majd a maga medrében. Akkor még nem számolhattak azzal, hogy az elfojtottság, a cenzúra és a megfélemlítettség béklyóiból ilyen hamar és ilyen bátran törnek fel a szabadság lángjai. Grőber Attila kiemelte, akkor még csak az volt érezhető, hogy a hazugságra épülő, a dinasztiák hatalmát biztosító feudális rendszert meg lehet változtatni.
A szónok emlékeztetett, 1847 őszén Pápa is békésnek tűnt, nyoma sem volt a forradalmi hangulatnak. 1848 tavasza azonban kizökkentette az idő kerekét. 1848. március 16-án, a délutáni órákban ért el a városba a vértelen pesti, s ezzel nagyjából egyidőben a grazi forradalom híre, s megérintette a pápaiakat a szabadság szele, mely Európából érkezett. Grőber Attila így fogalmazott: „Tudták akkor és tudjuk ma is, hogy nekünk, magyaroknak a sorsunk össze van kötve Európával. Európa benne van a magyarságunkban, Európa, az európai értékek részei magyarságunknak.” Majd rámutatott, 1848 tavaszán a magyarok és a pápaiak nagyon várták a szabadságot hozó nyugati szelet. Március 16-án felvonulást szervezetek, melyet a megijedt hatalom engedélyezett, sőt, díszkivilágítást rendelt el. Este nyolc órára mintegy hatezres tömeg vonult a „Grófi” utcáról a Fő térre. Sokféle pápai igaz embersége, sokféle igaz magyarsága talált azon az estén egymásra. A szabadság, a testvériség és az egyenlőség eszméje nemzetté kovácsolta a pápaiakat – mondta a szónok.
A rendezvényen Grőber Attila, az MSZP helyi elnöke mondott beszédet1848 hősei először is szabad sajtót akartak, mondta Grőber Attila, mert szabadság csak ott van, ahol szabad a sajtó. A forradalmárok másodszorra szabadságot akartak, melynek biztosítására felelős kormány létrehozását óhajtották: olyan kormányt, amely szélesíti a szabadságot és nem korlátozza. Olyan kormányt, amely ismeri a saját korlátait, mely nem osztja jóra és rosszra a társadalmat, amely nem kirekeszt, hanem együttműködik, amely öntudatos polgárokat akar. A felelős kormány azt is tudja, hangsúlyozta Grőber Attila, hogy a maga szempontjából mindenki jót akar és mindenki jó szándékú meggyőződése fontos, mert mindenkire szükség van. Ezt csak az ostoba hatalom nem ismeri fel. Mert a sokféleségből épülnek fel a fundamentumaink, a városunk, az otthonunk, a hazánk.
A hősök harmadsorban testvériséget akartak, hangzott el az ünnepi beszédben. Testvériséget: az emberek, a polgárok közötti együttműködést, vagyis toleranciát. Testvériség nélkül nincs demokrácia, testvériség nélkül nem tudunk egymás szemébe nézni, nem tudunk egymással beszélgetni és még kezet fogni sem tudunk. Enélkül nem létezik sem szabadság, sem haza. Nélküle nem lenne nemzetünk.
Grőber Attila Babits Mihály szavaival zárta beszédét:
„Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje…”
A megemlékező beszédet követően az MSZP és a DK képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál.
Emlékeztetett az 1847. novemberi pozsonyi országgyűlésre, ahol Veszprém megye két országgyűlési követe, Hunkár Antal és Sebestyén Gábor abban a szellemben jelentek meg, hogy a megkezdett reformok ügye békésen halad majd a maga medrében. Akkor még nem számolhattak azzal, hogy az elfojtottság, a cenzúra és a megfélemlítettség béklyóiból ilyen hamar és ilyen bátran törnek fel a szabadság lángjai. Grőber Attila kiemelte, akkor még csak az volt érezhető, hogy a hazugságra épülő, a dinasztiák hatalmát biztosító feudális rendszert meg lehet változtatni.
A szónok emlékeztetett, 1847 őszén Pápa is békésnek tűnt, nyoma sem volt a forradalmi hangulatnak. 1848 tavasza azonban kizökkentette az idő kerekét. 1848. március 16-án, a délutáni órákban ért el a városba a vértelen pesti, s ezzel nagyjából egyidőben a grazi forradalom híre, s megérintette a pápaiakat a szabadság szele, mely Európából érkezett. Grőber Attila így fogalmazott: „Tudták akkor és tudjuk ma is, hogy nekünk, magyaroknak a sorsunk össze van kötve Európával. Európa benne van a magyarságunkban, Európa, az európai értékek részei magyarságunknak.” Majd rámutatott, 1848 tavaszán a magyarok és a pápaiak nagyon várták a szabadságot hozó nyugati szelet. Március 16-án felvonulást szervezetek, melyet a megijedt hatalom engedélyezett, sőt, díszkivilágítást rendelt el. Este nyolc órára mintegy hatezres tömeg vonult a „Grófi” utcáról a Fő térre. Sokféle pápai igaz embersége, sokféle igaz magyarsága talált azon az estén egymásra. A szabadság, a testvériség és az egyenlőség eszméje nemzetté kovácsolta a pápaiakat – mondta a szónok.
A rendezvényen Grőber Attila, az MSZP helyi elnöke mondott beszédet1848 hősei először is szabad sajtót akartak, mondta Grőber Attila, mert szabadság csak ott van, ahol szabad a sajtó. A forradalmárok másodszorra szabadságot akartak, melynek biztosítására felelős kormány létrehozását óhajtották: olyan kormányt, amely szélesíti a szabadságot és nem korlátozza. Olyan kormányt, amely ismeri a saját korlátait, mely nem osztja jóra és rosszra a társadalmat, amely nem kirekeszt, hanem együttműködik, amely öntudatos polgárokat akar. A felelős kormány azt is tudja, hangsúlyozta Grőber Attila, hogy a maga szempontjából mindenki jót akar és mindenki jó szándékú meggyőződése fontos, mert mindenkire szükség van. Ezt csak az ostoba hatalom nem ismeri fel. Mert a sokféleségből épülnek fel a fundamentumaink, a városunk, az otthonunk, a hazánk. A hősök harmadsorban testvériséget akartak, hangzott el az ünnepi beszédben. Testvériséget: az emberek, a polgárok közötti együttműködést, vagyis toleranciát. Testvériség nélkül nincs demokrácia, testvériség nélkül nem tudunk egymás szemébe nézni, nem tudunk egymással beszélgetni és még kezet fogni sem tudunk. Enélkül nem létezik sem szabadság, sem haza. Nélküle nem lenne nemzetünk.
Grőber Attila Babits Mihály szavaival zárta beszédét:
„Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje…”
A megemlékező beszédet követően az MSZP és a DK képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!