Csütörtökön kezdetét veszi a versengés - városunkat ismét a Petőfi képviseli a Helikonon

A kétévente rendezett Helikoni Ünnepségek egyedülálló kulturális eseménye a Dunántúlnak, hazánknak, de tán Európának is. A nagyszabású rendezvénysorozat keretein belül 18 művészeti kategóriában mérik össze tudásukat a középiskolások. Városunkat már hatodik alkalommal képviseli a nívós eseményen a Petőfi Sándor Gimnázium. Több mint 4000 diák találkozóhelye a fesztivál. Idén a kamarakórusi és a moderntánc, valamint egyéb kategóriában indul a Petőfi 28 diákja.

Nagy Dóra karnagy kérdésünkre elmondta, idén a 24 tagú kamarakórus Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójának alkalmából Erkel Napköszöntő bordalát, egy Marosszéki népdalcsokrot Vavrinecz Béla feldolgozásában, egy reneszánsz dalt, Tielman Susato Signumját, valamint Bárdos Lajos Dana-dana című kórusművét adják elő. A Helikon főpróbájaként elhangzottak a dalok a Petőfi Sándor Gimnázium kedden megrendezett kulturális bemutatóján, nagy sikert aratva a közönség, az iskola diákjai előtt.

- Vannak visszatérő helikoni kórustagok, akik ilyenkor előre jelzik, hogy szeretnének énekelni. Természetesen a felvételt megelőzi egy válogatás. Nagyon szeretik a gyerekek, három napos szuper buli, mindenféle koncertekkel, rendezvényekkel. Minden alkalommal találkozok ott visszatérő kollégákkal is. A jó szórakozás mellett fárasztó is, hiszen reggel 8-kor elhagyjuk a szállást és éjfél körül érünk haza minden nap. Az utóbbi években ezüst minősítést szeretünk a kórussal a rendkívül erős mezőny mellett, ha most is sikerülne ezt a teljesítményt elérnünk, akkor nagyon elégedettek lennénk-mondta a karnagy.

Az első hivatalos Helikont - melynek jelentősége és visszhangja is nagyobb volt már - Festetics György gróf hívta életre 1817-ben. Az akkori értelmiség kiemelkedő alakjait: költőket, írókat sikerült a grófnak Keszthelyre csábítani - jól kiválasztva az időpontot - a császár születésnapján, február 12-én. Az összejövetelen – mások mellett - Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Dukai Takács Judit és Pálóczi Horváth Ádám is részt vett. Az első Helikont még további négy követte, évente két-két alkalommal, melyek közül a májusiak a Georgikon vizsgáival estek egybe. A tavaszi eseményeken nagyobb hangsúlyt kaptak a mezőgazdasági tanulmányok és az azokról történő számadás, az irodalmi tevékenység másodlagos volt. Ezzel összefüggésben kevesebb neves közéleti személyiség vett rajtuk részt, mint a februári Helikonokon. Festetics György 1819-es halálával a nemes hagyomány megszakadt, az ifjú gróf, Festetics László - bár sokat áldozott kulturális célokra - a Helikoni Ünnepségek hagyományát mégsem tartotta folytatásra érdemesnek.

A százéves évfordulóra az első világháború és az azt követő időszak miatt kissé megkésve, 1921-ben kerülhetett sor. A helikoni eszme feltámasztója dr. Lakatos Vince premontrei tanárt volt, aki tervéhez megszerezte Festetics Tasziló herceg és az irodalompártoló tevékenységet folytató Kisfaludy Társaság támogatását. Az emlékünnepségre irodalmi és zenei pályázatokat írtak ki különböző témákban. A rendezvény július 2.-ra és 3.-ra lett kitűzve. Ebből az alkalomból került felállításra a Helikoni emlékmű a városi parkban, amely az óta is a Helikon jelképének tekinthető.
1932-ben az Írók Gazdasági Egyesülete szervezésében megrendezett Balatoni Íróhét keszthelyi eseményei estek egybe a Helikonnal. Olyan jelentős személyiségek fordultak meg szeptember 4. és 9. között Keszthelyen, mint például József Attila, Nagy Lajos, Tamási Áron, Kodolányi János, Baktay Ervin, vagy Tersánszky Józsi Jenő. A programok hasonlítottak a korábbiakra. A protokolláris eseményeken kívül volt ünnepélyes díjátadó, színházi bemutató, népünnepély utcabállal és lampionos kivilágítás. Neves közéleti személyiségekben sem volt hiány.

A helikoni láng a harmincas éveket követően egy időre ismét kialudt, de szunnyadó parazsa több mint 20 év után ismét lángra lobbantotta a tüzet.

1957-ben egy keszthelyi cukrászda asztalánál három lokálpatrióta - a múzeumigazgató, a művelődési ház igazgatója és a mezőgazdasági technikum gondnoka - fejéből pattant ki a Helikon felújításának az ötlete. A gondolatot tett követte, és kezdetekben két helyi középiskola felváltva szervezte meg az ünnepséget, amely mind a kategóriák, mind pedig a létszám tekintetében az évek alatt fokozatosan bővült.

A valódi megújulás és a hagyományokhoz való visszatérés a kilencvenes években kezdődhetett meg. A város alapítványt hozott létre a Helikonok megszervezésére. A gyakorlati munka oroszlánrészét mind a mai napig az önkéntesekből verbuválódott Helikoni Rendezőbizottság és a Goldmark Károly Művelődési Központ csapata végzi, de természetesen a helyi diákság és a tanárok, a kategóriákat és a programokat befogadó intézmények, a támogatók, a szponzorok, az együttműködő partnerek, a mindenkori városvezetés és a civil szervezetek segítsége nélkül nem lenne megvalósítható ez a nagyszabású rendezvény. A jelenlegi 18 kategória többsége színpadi, így a Helikoni bemutatók a város különböző pontjain zajlanak. Ezek a helyszínek folyamatosan változtak és változnak ma is. Iskolák, sportcsarnokok, múzeumok, templomok, színház, könyvtár, közterek, parkok, a Balaton-part mind-mind helyszínei voltak, vagy ma is helyszínei a nemes versengésnek és az azt kísérő rendezvényeknek. Utóbbiak is szerves részét képezik ennek a három feledhetetlen napnak a koszorúzással, a felvonulással, a megnyitó ünnepséggel és a díjátadó gálaműsorral, a mindenki számára nyilvános színpaddal, az összkarral, a kóruskoncerttel, a színházi előadással, a könnyűzenei koncertekkel és a táncházakkal.

A versengés a Helikonon sem csak a verseny öröméért zajlik. Az értékelés és a produkciók minősítése a felkért zsűri feladata, akik kiválasztásában a kezdetek óta nagy gonddal jár el a szervező bizottság. A hosszú évek alatt – a teljesség igénye nélkül - olyan neves és szakértő személyek fogadták el a felkérést, mint például Bánffy György, Szilágyi Tibor, Petrovics Emil, Balázs Árpád, Szörényi Levente, Ungár Anikó, Daróczi Bárdos Tamás, Tímár Sándor vagy Szinetár Miklós. A Helikon utolsó napjának délelőttjén kerül sor a zsűri értékelésére és a minősítésekkel járó oklevelek (bronz, ezüst és arany) kiosztására. A délutáni gálán a szervezők a kategóriák fődíjasait is kihirdetik, és átadják az elismeréssel járó emlékplaketteket, valamint az iskolák versenyében a győztesnek járó vándorserleget. A lehetőségekhez mérten különdíjak is kiosztásra kerülnek, és a fődíjas produkciók egy részét is láthatja a közönség. A programok és egyben a Helikoni Ünnepségek a gála befejezésével érnek hivatalosan véget, pontosabban fogalmazva Keszthely, a Helikon városa egy rövidke - kétesztendős - szünetet tart, hogy aztán ismét vendégül láthassa a Dunántúl legtehetségesebb fiataljait...

Idén a ránk vonatkozó zsűri tagjai a következően alakultak:

NÕI KAR, KAMARAKÓRUS, VEGYESKAR KATEGÓRIA:
Daróczi Bárdos Tamás Erkel díjas zeneszerző, Apáczai díjas zenetanár, Soltészné Lédeczi Judit karnagy, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanára, Csokonai alkotói díjas tanár, Dr. Mindszenty Zsuzsána Liszt-díjas karnagy, az ELTE Zenei tanszékének docense.
KÖNNYÛZENE-ÉNEK, MOZGÁSMÛVÉSZET-MODERNTÁNC,
EGYÉB KATEGÓRIA:
Ungár Anikó a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett bűvész, Homonyik Sándor énekes, színész, előadóművész, a Rockszínház és az MHV formáció egykori tagja, Bakó Gábor táncművész, táncpedagógus, koreográfus, VI. EuroPas Magyar Táncdíj díjazottja.

A több helyszínen zajló bemutatók nyilvánosak, bárki szabadon látogathatja például a reggeltől koraestig tartó komolyzenei koncerteket, kórusfellépéseket, amatőr színházi előadásokat, moderntánc bemutatókat, néptánc és népzenei előadásokat. A versenyprogramon kívül az esti órákban komolyzenei és könnyűzenei koncerteken, színházi előadáson, táncházakon, vagy éppen spontán utcazenélésen szórakozhat nem csak a résztvevő fiatal korosztály, de a városba látogató minden érdeklődő. Három napig ellepik Keszthelyt a fiatalok és pezsgésükkel, lelkesedésükkel, kisugárzásukkal megtöltik a város intézményeit, utcáit, tereit...

Forrás: www.balatonszinhaz.hu