Bölcsődék Napja- „Mert a gyermek az enyém, a tiéd, a mindannyiunké”
2010-04-21 20:37:59 | cikk: Tóth Tamara |
Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter - tekintettel arra, hogy a kisgyermekek számára napközbeni ellátást nyújtó bölcsőde intézményének meghatározó szerepe van az anyák munkavállalásában és a gyermekek szakszerű, egészséges fejlődést segítő gondozásában - a Pesti Első Bölcsődei Egylet által létrehozott első magyar bölcsőde 1852. április 21-én, Budapesten történő megnyitásának tiszteletére április 21-ét a Bölcsődék Napjává nyilvánította.
Városunkban eleget téve a rendeletnek a Bölcsődék Napja alkalmából hagyományteremtő céllal szakmai konferenciát rendeztek a Tarczy Lajos Általános Iskola aulájában. A városunkban működő 3 bölcsőde, az 1981-ben alapított Napsugár, az 1954-ben alapított Bóbita és az 1979 óta működő Fenyveserdő bölcsőde összes dolgozója részt vett az ünnepen, mely róluk és munkájuk fontosságáról szólt. A rendezvényen részt vett dr. Kovács Zoltán polgármester és dr. Áldozó Tamás alpolgármester is.
- Városunkban a Magyar Királyi Kormány és a Perutz testvérek között tárgyalások indultak meg 1899-ben egy textilgyár alapításáról. A szociális munkálatok tervezése Perutz Félix nevéhez fűződik, melynek eredményeként a megyében elsőként 1928-ban 38 férőhellyel gyermekotthon kezdte meg működését - mondta köszöntőjében Beke Ágnes, a Napsugár Bölcsőde vezetője.
A bölcsődevezető előadásában - melynek címe Múltunk – jelenünk – jövőnk volt - elmondta, ma városunkban 130 férőhellyel működnek bölcsődék. Pápa város lakossága 32 ezer fő, ebből a 0-6 éves korú gyermekek száma 2000 fő, az élve születések száma évente 445 fő. A Pápán működő három bölcsődébe beíratott gyermekek száma évente 375 fő. A gyermekek ellátását 29 fő felsőfokú végzettséggel, 6 fő középfokú végzettséggel rendelkező csecsemő- és gyermekgondozó látja el. Elhivatottságuk záloga a feltétel nélküli gyermekszeretet, a magas színvonalú szakmai munka, az ismeretek állandó bővítése, a megújulás, az új és korszerű elvek és a pluszlehetőségek alapfeladaton felüli ellátása. Eddig teljesen hiányzott a felsőoktatás szintjéből az emberi fejlődés és fejlesztés kezdeteivel foglalkozó kisgyermek pedagógiai képzés. 2009-től főiskolai szinten is lehet tanulni a szakmát.
- Mintha a magyar gyermek három évesen születne, holott tudjuk, hogy a korai szocializáció hiánya egyre több társadalmi feszültség forrása, mely károsan befolyásolja a tanulási képességet, az iskolai előremenetelt, a társadalmi beilleszkedő képességet. Szakmai evidencia, hogy minél kisebb életkorú a gyermek, annál nagyobb a személyiségfejlődés deformálódásának a lehetősége helytelen bánásmód esetén, éppen ezért fontos lenne a szakmánk elismerése- mondta előadásában a szakember.
A helyi önkormányzat előremutató döntéseit igazolja, hogy az erőteljes bölcsődei bezárások idején is fenntartotta a három intézményt. Ma már a bővítésnek is szerep jut az intézmények életében, így valósult meg az 1979-ben átadott Fenyveserdő Bölcsőde 20 férőhellyel való bővítése valamint egy Európai Uniós pályázat elnyerése, melynek segítségével idén az 1954-ben átadott Bóbita Bölcsőde fog 20 férőhellyel bővülni.
A szakmai konferencia keretében Nevelni, de jól címmel tartott előadást Hegyiné Mráz Erika pszichológus, a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat intézményvezetője. Őt Sántha Csabáné mentálhigiénikus követte Szülők és nevelők lelki egészsége című előadásával.
Városunkban eleget téve a rendeletnek a Bölcsődék Napja alkalmából hagyományteremtő céllal szakmai konferenciát rendeztek a Tarczy Lajos Általános Iskola aulájában. A városunkban működő 3 bölcsőde, az 1981-ben alapított Napsugár, az 1954-ben alapított Bóbita és az 1979 óta működő Fenyveserdő bölcsőde összes dolgozója részt vett az ünnepen, mely róluk és munkájuk fontosságáról szólt. A rendezvényen részt vett dr. Kovács Zoltán polgármester és dr. Áldozó Tamás alpolgármester is.
- Városunkban a Magyar Királyi Kormány és a Perutz testvérek között tárgyalások indultak meg 1899-ben egy textilgyár alapításáról. A szociális munkálatok tervezése Perutz Félix nevéhez fűződik, melynek eredményeként a megyében elsőként 1928-ban 38 férőhellyel gyermekotthon kezdte meg működését - mondta köszöntőjében Beke Ágnes, a Napsugár Bölcsőde vezetője.
A bölcsődevezető előadásában - melynek címe Múltunk – jelenünk – jövőnk volt - elmondta, ma városunkban 130 férőhellyel működnek bölcsődék. Pápa város lakossága 32 ezer fő, ebből a 0-6 éves korú gyermekek száma 2000 fő, az élve születések száma évente 445 fő. A Pápán működő három bölcsődébe beíratott gyermekek száma évente 375 fő. A gyermekek ellátását 29 fő felsőfokú végzettséggel, 6 fő középfokú végzettséggel rendelkező csecsemő- és gyermekgondozó látja el. Elhivatottságuk záloga a feltétel nélküli gyermekszeretet, a magas színvonalú szakmai munka, az ismeretek állandó bővítése, a megújulás, az új és korszerű elvek és a pluszlehetőségek alapfeladaton felüli ellátása. Eddig teljesen hiányzott a felsőoktatás szintjéből az emberi fejlődés és fejlesztés kezdeteivel foglalkozó kisgyermek pedagógiai képzés. 2009-től főiskolai szinten is lehet tanulni a szakmát.
- Mintha a magyar gyermek három évesen születne, holott tudjuk, hogy a korai szocializáció hiánya egyre több társadalmi feszültség forrása, mely károsan befolyásolja a tanulási képességet, az iskolai előremenetelt, a társadalmi beilleszkedő képességet. Szakmai evidencia, hogy minél kisebb életkorú a gyermek, annál nagyobb a személyiségfejlődés deformálódásának a lehetősége helytelen bánásmód esetén, éppen ezért fontos lenne a szakmánk elismerése- mondta előadásában a szakember.
A helyi önkormányzat előremutató döntéseit igazolja, hogy az erőteljes bölcsődei bezárások idején is fenntartotta a három intézményt. Ma már a bővítésnek is szerep jut az intézmények életében, így valósult meg az 1979-ben átadott Fenyveserdő Bölcsőde 20 férőhellyel való bővítése valamint egy Európai Uniós pályázat elnyerése, melynek segítségével idén az 1954-ben átadott Bóbita Bölcsőde fog 20 férőhellyel bővülni.
A szakmai konferencia keretében Nevelni, de jól címmel tartott előadást Hegyiné Mráz Erika pszichológus, a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat intézményvezetője. Őt Sántha Csabáné mentálhigiénikus követte Szülők és nevelők lelki egészsége című előadásával.
Képek:
nincsenek képek
A bölcsődék alapítója, Francois Marbeau francia gyermekbarát volt, aki 1843-ban olyan intézetek létesítését indítványozta "melyekbe a munkásnők kisdedeiket munkába menetkor betehetnék, este kivehetnék, s így az anyák nyugodt szívvel láthatnának kenyérkereset után, az ártatlan kisdedek, pedig gondos ápolásban részesülve, a keresztény szeretet védőszárnyai alatt minden bajtól megmentethetnének" - olvashatjuk a korabeli dokumentumokban. Marbeau gondolatai 1844. november 4-én váltak valóra, amikor Párizsban megnyitotta az első bölcsődét. Eszméje csakhamar elfogadásra talált, hiszen alig öt év múlva Párizsban 18, Franciaországban, pedig 400-nál több bölcsőde működött. A gyors elterjedésben nagy szerepe volt a francia kormány támogatásának, de a gondolatot felkarolta az egyház is. Franciaország példáját először Belgium követte, de csakhamar létesítettek bölcsődéket Angliában, Olaszországban, Dániában és Németországban is. Bécsben 1849. november 4-én nyitotta meg kapuit az első bölcsőde.
Magyarországon is felvetődött a bölcsőde alapításának gondolata, hiszen ebben az időszakban Pesten sok nőt foglalkoztattak üzemek, elsősorban szövödék, mosodák, varrodák. A kisgyermekes anyák arra kényszerültek, hogy munkát vállaljanak és a munkavégzés idejére gyermeküket, vagy a munkahelyre vitték magukkal, vagy az egészségtelen lakásba bezárták.
Az óvodáskorúak ellátására Pesten ekkor már 11 óvoda működött. Kézenfekvő volt a bölcsőde létrehozása, melynek megvalósításában a Brunszvik családnak volt szerepe. Történelmi tény, hogy az iskolás kor előtti intézményes gyermeknevelésünket a Brunszvik család nőtagjai hozták létre, így az óvodai és a bölcsődei nevelés azonos művelődéstörténeti alapokról indult.
Brunszvik Teréz 1828. június 1-én nyitotta meg Budán "Angyalkert" néven az első óvodát. 24 év elteltével - 1852. április 21-én 13 órakor Pesten a Kalap utcában megnyílt az első magyar bölcsőde kapuja a kisgyermekek előtt. Az ünnepélyes nyitáskor a nép elözönlötte az utcát éljenzéssel adott kifejezést érzelmeinek. A kor szokása és hagyománya szerint az első bölcsőde egyleti úton jött létre. A bölcsődei mozgalom elindítása a Pesti Első Bölcsődei Egylet érdeme, melyben kiemelkedő munkát végzett Majer István címzetes püspök, iskolaigazgató - aki tagja volt az első párizsi bölcsőde egyletnek is; Tormay Károly, Pest város főorvosa és Rozmanith Antal községi tanácsos. Ők 1851-ben egyleti úton, adományokkal, gyűjtésekkel alapozták meg az első bölcsődét létrehozását. 1851. augusztus 1-én felhívást tettek közzé, melyben felkérték a lakosságot a jótékony adakozásra, melynek eredménye az volt, hogy 58-an csatlakoztak alapítóként a kezdeményezéshez.
Az egylet első elnöke Forrainé Brunszvik Júlia (Brunszvik Teréz unokahúga) volt. Az egylet igazgatója Rozmanith Antal, orvosa Dr. Fromm Pál, aki 8 éven keresztül díjtalanul végezte a bölcsődeorvos teendőket és sokat foglalkozott a gyermekek testi és lelki fejlődésével.
A bölcsőde alapszabálya rendkívüli felvilágosultságról, egészségügyi és pedagógiai tájékozottságról tesz tanúságot, több kitétele mai szemmel is időszerű.
1852. március 8-án hagyta jóvá a helytartó főorvos az alapszabályt, mely így fogalmaz "szegény lakáson kívül dolgozó szülők kisdedeit a negyedik évig fölvenni, s őket a nélkülözés baj és betegségtől gondos felügyelet és ápolás által.
Rozmanith Antal elment Bécsbe, hogy Hildegarde főhercegnőt felkérje a védasszonyi szerepre, aki a felkérést elfogadta és évenként anyagilag hozzájárult a bölcsőde fenntartásához. A későbbiekben védasszonyi szerepet vállalt Erzsébet királyné is. A császári - királyi pár anyagilag is támogatta a Bölcsőde Egyletet.
Az első bölcsőde egyre népszerűbb lett. Az igények növekedése fiókbölcsődék létesítését indokolta.
Az l. Világháború nagy terheket rótt az országra, romlottak az életkörülmények, csökkent a születésszám, megnőtt a csecsemőhalandóság. A kedvezőtlen hatásokra alakult meg 1915 -ben az Országos Stefánia Szövetség, mely többek között szerepet vállalt a bölcsődék létesítésében és működtetésében is. Heim Pál kezdeményezésére a gondozónőképzést is a Stefánia Szövetség indította el a központi védőnőképző iskolában, 1916 -ban.
Forrás: veszpremibolcsodek.mindenkilapja.hu
Magyarországon is felvetődött a bölcsőde alapításának gondolata, hiszen ebben az időszakban Pesten sok nőt foglalkoztattak üzemek, elsősorban szövödék, mosodák, varrodák. A kisgyermekes anyák arra kényszerültek, hogy munkát vállaljanak és a munkavégzés idejére gyermeküket, vagy a munkahelyre vitték magukkal, vagy az egészségtelen lakásba bezárták.
Az óvodáskorúak ellátására Pesten ekkor már 11 óvoda működött. Kézenfekvő volt a bölcsőde létrehozása, melynek megvalósításában a Brunszvik családnak volt szerepe. Történelmi tény, hogy az iskolás kor előtti intézményes gyermeknevelésünket a Brunszvik család nőtagjai hozták létre, így az óvodai és a bölcsődei nevelés azonos művelődéstörténeti alapokról indult.
Brunszvik Teréz 1828. június 1-én nyitotta meg Budán "Angyalkert" néven az első óvodát. 24 év elteltével - 1852. április 21-én 13 órakor Pesten a Kalap utcában megnyílt az első magyar bölcsőde kapuja a kisgyermekek előtt. Az ünnepélyes nyitáskor a nép elözönlötte az utcát éljenzéssel adott kifejezést érzelmeinek. A kor szokása és hagyománya szerint az első bölcsőde egyleti úton jött létre. A bölcsődei mozgalom elindítása a Pesti Első Bölcsődei Egylet érdeme, melyben kiemelkedő munkát végzett Majer István címzetes püspök, iskolaigazgató - aki tagja volt az első párizsi bölcsőde egyletnek is; Tormay Károly, Pest város főorvosa és Rozmanith Antal községi tanácsos. Ők 1851-ben egyleti úton, adományokkal, gyűjtésekkel alapozták meg az első bölcsődét létrehozását. 1851. augusztus 1-én felhívást tettek közzé, melyben felkérték a lakosságot a jótékony adakozásra, melynek eredménye az volt, hogy 58-an csatlakoztak alapítóként a kezdeményezéshez.
Az egylet első elnöke Forrainé Brunszvik Júlia (Brunszvik Teréz unokahúga) volt. Az egylet igazgatója Rozmanith Antal, orvosa Dr. Fromm Pál, aki 8 éven keresztül díjtalanul végezte a bölcsődeorvos teendőket és sokat foglalkozott a gyermekek testi és lelki fejlődésével.
A bölcsőde alapszabálya rendkívüli felvilágosultságról, egészségügyi és pedagógiai tájékozottságról tesz tanúságot, több kitétele mai szemmel is időszerű.
1852. március 8-án hagyta jóvá a helytartó főorvos az alapszabályt, mely így fogalmaz "szegény lakáson kívül dolgozó szülők kisdedeit a negyedik évig fölvenni, s őket a nélkülözés baj és betegségtől gondos felügyelet és ápolás által.
Rozmanith Antal elment Bécsbe, hogy Hildegarde főhercegnőt felkérje a védasszonyi szerepre, aki a felkérést elfogadta és évenként anyagilag hozzájárult a bölcsőde fenntartásához. A későbbiekben védasszonyi szerepet vállalt Erzsébet királyné is. A császári - királyi pár anyagilag is támogatta a Bölcsőde Egyletet.
Az első bölcsőde egyre népszerűbb lett. Az igények növekedése fiókbölcsődék létesítését indokolta.
Az l. Világháború nagy terheket rótt az országra, romlottak az életkörülmények, csökkent a születésszám, megnőtt a csecsemőhalandóság. A kedvezőtlen hatásokra alakult meg 1915 -ben az Országos Stefánia Szövetség, mely többek között szerepet vállalt a bölcsődék létesítésében és működtetésében is. Heim Pál kezdeményezésére a gondozónőképzést is a Stefánia Szövetség indította el a központi védőnőképző iskolában, 1916 -ban.
Forrás: veszpremibolcsodek.mindenkilapja.hu
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!