A teljesség megfestésének szándékával – Heitler László emlékkiállítás a Magyar Kultúra Napján
2017-01-22 10:11:56 | cikk: HuHa |
A teljesség megfestésének szándékából elindulva ment képein az évek múlásával a részletek felé. Évtizedek alatt jutott el oda, hogy a jelenségeket, az élet és a létezés végleges részleteit megfesse, megfogalmazza – mondta méltatásában Praznovszky Mihály irodalomtörténész tegnap este a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ emeleti előterében berendezett Heitler László emlékkiállítás megnyitóján. A képzőművészeti tárlat hagyományosan a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepség része, mellyel ezúttal a közelmúltban elhunyt pápai festőművész, művészeti író munkásságának állított emléket a város. 
A kiállítást Praznovszky Mihály nyitotta meg, mellette a művész családjaA tárlaton - melyet fia, Heitler András válogatott össze - a művész jól ismert alkotásai mellett olyan képek is láthatók, melyek eddig nem jelentek meg kiállításokon, így például a rajzfüzetekben megmaradt, kortársakról készült portrék.
-A festmények közül az igazán tipikus Heitler képek kaptak helyet a kiállításon, azok, amelyek alapján őt egyértelműen azonosítani lehet, tehát elsősorban a balatoni, bakonyi népi építészet motívumaiból építkező, konstruktív, erős szerkezetű, úgynevezett fehér képek. A másik vonulatot pedig a látomásos, szimbolikus töltettel megfestett kompozíciók alkotják, a sort pedig egy kései, a kétezres években készült önarcképe zárja – mondta el a művész fia.
Vázlatfüzetekben megmaradt, kiállításokon sosem látott rajzok is a falakra kerültekAz emlékkiállítás megnyitóján Praznovszky Mihály irodalomtörténész beszédében emlékeztetett, a nyáron elhunyt művész néhány nap múlva lenne 80 éves, élete mindvégig Pápához kötődött, hiszen itt született, tanult, dolgozott, alkotott.
-Kikerülhetetlen volt jelenléte a megyei, sőt a magyar képzőművészetben. S nemcsak a most itt látható képeire gondolok, hanem arra a komplex művészi tevékenységre, aminek egészét úgy nevezzük: a magyar kultúrában élni. Ennek mindannyian részesei vagyunk akár befogadó, akár alkotó módon – fogalmazott. Hangsúlyozta, Heitler László egyik fő területe éppen a művészeti közízlés formálása volt, direkt és indirekt eszközökkel egyaránt. Így a pápai alkotókörben végzett tevékenysége, amelyben tanítványból tanár lett, majd nevelt tanítványokat, leendő művésztanárokat, de még inkább a művészetet el- s befogadni kész pápai polgárokat, akiknek nem az elutasítás az alapelve, ha a modern, kortárs művészet alkotásaival szembesülnek, hanem a megértés, a befogadás attitűdje. Az irodalomtörténész megemlítette a művész szakcikkeit, tanulmányait, képzőművészeti kismonográfiáit és kiállítás-szervezői tevékenységét is.
Művészek, művészetet kedvelők gyűltek össze az emlékkiállítás megnyitóján-Fontosnak tartotta, hogy a maga művészi eszközeivel ezt a szeretett várost is bemutassa. Mert van úgy, hogy maguk az itt élők döbbennek rá egy-egy Heitler László írta kis város-könyv olvasása során, hogy mekkora érték mellett mennek el nap, mint nap. Minek a tulajdonosai és a gazdái.
Praznovszky Mihály Pápa városáról így fogalmazott köszöntőjében: a magyar kultúra városa címet régen kiérdemelte. Bármely szeletét nézem a kultúrának, ebben a városban minden jelen van s minden hosszú évtizedek vagy évszázadok óta jelen van.
-Önöknek mindenük van: évszázados nagyhírű kollégium a teljes magyarságot, tudományt gazdagító tanárokkal, színházuk, komolyzenei életük, folyóiratuk, könyvkiadásuk, van itt tanuló Jókaiuk, Petőfiük, Deákuk, van Rab Zsuzsájuk az édesapjával, a most elhunyt és nagyon hiányzó Vathy Zsuzsájuk, Nagy Lászlójuk, Csoóri Sándoruk – van hova helyezni az emlékezés megérdemelt koszorúit ebben a városban. S emeljük ki e sokszínűségből a művészeti életet. Olyan alkotói névsoruk van, amellyel a magyar művészettörténetben ez a város példáival mutatja fel kötődéseit a 20-dik századi irányzatok hazai jelenségeihez, stílusaihoz.Kiállításmegnyitó beszéde végén az irodalomtörténész úgy fogalmazott: Heitler László élete, munkássága annak felmutatása, hogyan kell szervezni életünket és kötődésünket a magyar kultúrában, kultúrához. Ezért hálával tartozunk a művésznek, Pápa város örökös polgárának, s nem csak ezen az egy napon, s nem csak ezzel az egy tárlattal.
A kiállítást Praznovszky Mihály nyitotta meg, mellette a művész családjaA tárlaton - melyet fia, Heitler András válogatott össze - a művész jól ismert alkotásai mellett olyan képek is láthatók, melyek eddig nem jelentek meg kiállításokon, így például a rajzfüzetekben megmaradt, kortársakról készült portrék.-A festmények közül az igazán tipikus Heitler képek kaptak helyet a kiállításon, azok, amelyek alapján őt egyértelműen azonosítani lehet, tehát elsősorban a balatoni, bakonyi népi építészet motívumaiból építkező, konstruktív, erős szerkezetű, úgynevezett fehér képek. A másik vonulatot pedig a látomásos, szimbolikus töltettel megfestett kompozíciók alkotják, a sort pedig egy kései, a kétezres években készült önarcképe zárja – mondta el a művész fia.
Vázlatfüzetekben megmaradt, kiállításokon sosem látott rajzok is a falakra kerültekAz emlékkiállítás megnyitóján Praznovszky Mihály irodalomtörténész beszédében emlékeztetett, a nyáron elhunyt művész néhány nap múlva lenne 80 éves, élete mindvégig Pápához kötődött, hiszen itt született, tanult, dolgozott, alkotott.-Kikerülhetetlen volt jelenléte a megyei, sőt a magyar képzőművészetben. S nemcsak a most itt látható képeire gondolok, hanem arra a komplex művészi tevékenységre, aminek egészét úgy nevezzük: a magyar kultúrában élni. Ennek mindannyian részesei vagyunk akár befogadó, akár alkotó módon – fogalmazott. Hangsúlyozta, Heitler László egyik fő területe éppen a művészeti közízlés formálása volt, direkt és indirekt eszközökkel egyaránt. Így a pápai alkotókörben végzett tevékenysége, amelyben tanítványból tanár lett, majd nevelt tanítványokat, leendő művésztanárokat, de még inkább a művészetet el- s befogadni kész pápai polgárokat, akiknek nem az elutasítás az alapelve, ha a modern, kortárs művészet alkotásaival szembesülnek, hanem a megértés, a befogadás attitűdje. Az irodalomtörténész megemlítette a művész szakcikkeit, tanulmányait, képzőművészeti kismonográfiáit és kiállítás-szervezői tevékenységét is.
Művészek, művészetet kedvelők gyűltek össze az emlékkiállítás megnyitóján-Fontosnak tartotta, hogy a maga művészi eszközeivel ezt a szeretett várost is bemutassa. Mert van úgy, hogy maguk az itt élők döbbennek rá egy-egy Heitler László írta kis város-könyv olvasása során, hogy mekkora érték mellett mennek el nap, mint nap. Minek a tulajdonosai és a gazdái.Praznovszky Mihály Pápa városáról így fogalmazott köszöntőjében: a magyar kultúra városa címet régen kiérdemelte. Bármely szeletét nézem a kultúrának, ebben a városban minden jelen van s minden hosszú évtizedek vagy évszázadok óta jelen van.
-Önöknek mindenük van: évszázados nagyhírű kollégium a teljes magyarságot, tudományt gazdagító tanárokkal, színházuk, komolyzenei életük, folyóiratuk, könyvkiadásuk, van itt tanuló Jókaiuk, Petőfiük, Deákuk, van Rab Zsuzsájuk az édesapjával, a most elhunyt és nagyon hiányzó Vathy Zsuzsájuk, Nagy Lászlójuk, Csoóri Sándoruk – van hova helyezni az emlékezés megérdemelt koszorúit ebben a városban. S emeljük ki e sokszínűségből a művészeti életet. Olyan alkotói névsoruk van, amellyel a magyar művészettörténetben ez a város példáival mutatja fel kötődéseit a 20-dik századi irányzatok hazai jelenségeihez, stílusaihoz.Kiállításmegnyitó beszéde végén az irodalomtörténész úgy fogalmazott: Heitler László élete, munkássága annak felmutatása, hogyan kell szervezni életünket és kötődésünket a magyar kultúrában, kultúrához. Ezért hálával tartozunk a művésznek, Pápa város örökös polgárának, s nem csak ezen az egy napon, s nem csak ezzel az egy tárlattal.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!