Kiállítás a legnagyobb magyar tiszteletére
2017-01-13 14:22:13 | cikk: Babos Petra |
Egervölgyi Dezső Széchenyi emlékek című gazdag anyagából nyílott kiállítás a Jókai Mór Városi Könyvtárban.
Dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntőjében elmondta, a 2016-os esztendő Széchenyi-emlékév volt, azonban egy emberről a megemlékezés nem egy évfordulóhoz kötődik, s nemcsak az évforduló kapcsán kell róla beszélni, hanem bármikor, hiszen az ő gondolatai mindig aktuálisak.
Áldozó Tamás polgármester a kiállítás megnyitója kapcsán elmondta, a reformkor szereplőiről beszélni nehéz, hiszen az iskolai tanulmányaink, a látott filmek sokféle ismerettel ruháztak fel, így mindenkinek más képe alakult ki Széchenyiről.
-A mi történelmünk, amit tanultunk, az izgalmas és unalmas részekből egyaránt állt. Egy 15 éves fiúnak, aki szereti a történelmet, annak az izgalmas részek leginkább azok voltak, amikor „történtek valamik”, például forradalmak és háborúk törtek ki. Ezek az évszázadok részletesebben tárgyaltattak. A 18. század egy permanens, hosszú átalakulás, építkezés időszaka volt. Ezt nem lehetett csak polgári átalakulásként leírni, hiszen a főszereplői mégsem polgáremberek voltak. A 19. század elejére is igaz ez a változás, hiszen megkezdődött a nemzeti gondolat akkori formája. A 19. század elején megsokasodnak a nagy személyiségek. Ez egy szerencsés fél évszázada volt a magyar történelemnek, óriási formátumú arisztokraták sokasága lépett elő és vált láthatóvá az élet valamennyi területén. Igaz ez tudós emberekre, nyelvészekre, irodalmárokra, az egész magyar tudomány kibontakozására. Ezek között a kiemelkedő alakok között van Széchenyi is, aki a Magyar Tudományos Akadémiát alapította.
Széchenyi kultusza a mai napig jelen van, hiszen az az országépítő terv, ami az Európai Uniós finanszírozásoknak is köszönhetően ma Magyarországon forrásokat képes biztosítani a továbblépéshez, az is Széchenyi nevét viseli.
A kiállítást Áldozó Tamás polgármester méltatta
Kiemelte, hogy Széchenyinek bár sok kötődése nincs Pápához, de mégis neveztek el róla utcát.
A kiállításon a tárlókban látható érmek életszakaszokra tagolják Széchenyi életét, úgy, hogy azt a kisdiákok is megértsék. Egervölgyi Dezső kezdetben az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos emlékeket gyűjtötte, majd amikor hozzájutott egy Széchenyi-éremhez, úgy döntött, szűkíti a kört. A legnagyobb magyarral már 14 éves korában kapcsolatba került, amikor elolvasta Önismeret című munkáját. Ez nagy hatást gyakorolt rá, de a gyűjtőmunka csak később kezdődött.
-Nagy örömömre már ötödik alaklommal állíthattam ki Pápán a Széchenyi-kiállítást, most dr. Hermann István kezdeményezésre hoztam el ismét a városba. Azt gondolom, hogy még ma is aktuálisak Széchenyi elvei, bárhová készülünk, bármilyen irányba próbálunk is elindulni, mindig Széchenyihez fogunk visszatérni. A tárlókban nem a reformkor tárgyai, nem is az arany, ezüst, hanem az utókor tisztelete szülte emlékeztető képek, bélyegek, könyvek, nyomatok és érmek láthatóak. Nem kincsek, de az emlékezet ébren tartói ezek. A nyolc tárlóban megjelenik a lótenyésztés, lótartás, az Akadémia, a legfontosabb művei: a Hitel, a Világ és a Stádium, a közlekedés, a folyószabályozás, a döblingi és egyéb más fontos momentumok. Úgy gondoltam, ezek a legfontosabbak a Széchenyi életműből.
A kiállítás megnyitón kiderült, gróf Széchenyi István ifjúkori katonáskodása idején igen rövid időre megfordult Pápán. Jó barátságot ápolt a jeles pápai filozófussal, természettudóssal, a Pápai Református Kollégium tanárával, Tarczy Lajossal.
A megnyitón Babos Tibor működött közre.
A tárlat február 12-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
Dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntőjében elmondta, a 2016-os esztendő Széchenyi-emlékév volt, azonban egy emberről a megemlékezés nem egy évfordulóhoz kötődik, s nemcsak az évforduló kapcsán kell róla beszélni, hanem bármikor, hiszen az ő gondolatai mindig aktuálisak.
Áldozó Tamás polgármester a kiállítás megnyitója kapcsán elmondta, a reformkor szereplőiről beszélni nehéz, hiszen az iskolai tanulmányaink, a látott filmek sokféle ismerettel ruháztak fel, így mindenkinek más képe alakult ki Széchenyiről.
-A mi történelmünk, amit tanultunk, az izgalmas és unalmas részekből egyaránt állt. Egy 15 éves fiúnak, aki szereti a történelmet, annak az izgalmas részek leginkább azok voltak, amikor „történtek valamik”, például forradalmak és háborúk törtek ki. Ezek az évszázadok részletesebben tárgyaltattak. A 18. század egy permanens, hosszú átalakulás, építkezés időszaka volt. Ezt nem lehetett csak polgári átalakulásként leírni, hiszen a főszereplői mégsem polgáremberek voltak. A 19. század elejére is igaz ez a változás, hiszen megkezdődött a nemzeti gondolat akkori formája. A 19. század elején megsokasodnak a nagy személyiségek. Ez egy szerencsés fél évszázada volt a magyar történelemnek, óriási formátumú arisztokraták sokasága lépett elő és vált láthatóvá az élet valamennyi területén. Igaz ez tudós emberekre, nyelvészekre, irodalmárokra, az egész magyar tudomány kibontakozására. Ezek között a kiemelkedő alakok között van Széchenyi is, aki a Magyar Tudományos Akadémiát alapította.
Széchenyi kultusza a mai napig jelen van, hiszen az az országépítő terv, ami az Európai Uniós finanszírozásoknak is köszönhetően ma Magyarországon forrásokat képes biztosítani a továbblépéshez, az is Széchenyi nevét viseli.
A kiállítást Áldozó Tamás polgármester méltattaKiemelte, hogy Széchenyinek bár sok kötődése nincs Pápához, de mégis neveztek el róla utcát.
A kiállításon a tárlókban látható érmek életszakaszokra tagolják Széchenyi életét, úgy, hogy azt a kisdiákok is megértsék. Egervölgyi Dezső kezdetben az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos emlékeket gyűjtötte, majd amikor hozzájutott egy Széchenyi-éremhez, úgy döntött, szűkíti a kört. A legnagyobb magyarral már 14 éves korában kapcsolatba került, amikor elolvasta Önismeret című munkáját. Ez nagy hatást gyakorolt rá, de a gyűjtőmunka csak később kezdődött.
-Nagy örömömre már ötödik alaklommal állíthattam ki Pápán a Széchenyi-kiállítást, most dr. Hermann István kezdeményezésre hoztam el ismét a városba. Azt gondolom, hogy még ma is aktuálisak Széchenyi elvei, bárhová készülünk, bármilyen irányba próbálunk is elindulni, mindig Széchenyihez fogunk visszatérni. A tárlókban nem a reformkor tárgyai, nem is az arany, ezüst, hanem az utókor tisztelete szülte emlékeztető képek, bélyegek, könyvek, nyomatok és érmek láthatóak. Nem kincsek, de az emlékezet ébren tartói ezek. A nyolc tárlóban megjelenik a lótenyésztés, lótartás, az Akadémia, a legfontosabb művei: a Hitel, a Világ és a Stádium, a közlekedés, a folyószabályozás, a döblingi és egyéb más fontos momentumok. Úgy gondoltam, ezek a legfontosabbak a Széchenyi életműből.
A kiállítás megnyitón kiderült, gróf Széchenyi István ifjúkori katonáskodása idején igen rövid időre megfordult Pápán. Jó barátságot ápolt a jeles pápai filozófussal, természettudóssal, a Pápai Református Kollégium tanárával, Tarczy Lajossal.
A megnyitón Babos Tibor működött közre.
A tárlat február 12-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!