Kossuth-kiflit majszoltak a városbarátok
2016-11-22 20:46:12 | cikk: Babos Petra |
Az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet Kossuth – Emlékprojektje keretében ma délután tartotta soron következő összejövetelét.
A programon „Amit a pirossapkás kislányról tudni illik” címmel Zsuppán István pápai művésztanár vetítettképes kiselőadását hallgathatta meg a közönség. Somogyváry Gyula reformkor végén játszódó regényének címe szimbolikus cím. Egyszerre jelez egy félárva, valóságos piros sapkás kislányt, a művészi ambíciókat tápláló császári katona szerelmét, valamint a jakobinusok szabadságjelképét. A cselekmény több helyszínen - Bécs, Bécsújhely, Pozsony, Győr, Pápa és Bakony - játszódik, és romantikus eseményekben gazdag (katonaság, párbaj, vadászat, nagy, beteljesülő szerelem).
A művésztanár előadásában kitért az 1849-ben, a pápai Győri úton (mostani Szent István út) meglincselt Reguly János szabómester emlékére is.
A programnak a Jókai Mór Városi Könyvtár adott otthont
Somogyváry Gyuláról az előadó elmondta, az 1910-es évektől újságíróként, rádiósként, és parlamenti képviselőként is működő személyiség előbb Gyula diák néven, majd rendes nevén számos verset, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt. Igen népszerű volt, mígnem náciellenes, antifasiszta megnyilvánulásai miatt 1944. március 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. Azt túlélve, 1945-ben tért haza, és mint nyugdíjas élt, mígnem az ÁVO letartóztatta és Kistarcsára internálta. 1953-ban a kistarcsai táborból a fővárosba szállítás közben, máig sem felderített körülmények között halt meg.
Somogyvári Gyula író ősapjának háza a pápai Kígyó utcában található. Az összejövetelen elhangzott, igen sürgős lenne e háznak a mielőbbi megmentése, felújítása, és emléktáblával való megjelölése. A ház szinte az egyetlen még álló, "parasztbarokk" épület Pápa városában, s a Nagytemplom felépítésével egyidős, ugyanakkor épült. - mondta el Zsuppán István.
A Kossuth-kiflit id. Kerecsényi Zoltánné sütötte
Az összejövetelen lehetőség nyílt a Kossuth-kifli kóstolására is. A programon kínált diós-mandulás Kossuth-kifli receptje Malomsokról származik, amelyet még H. Szabó Lajos helytörténész jegyezett le, s közölte egyik kötetében. Pozsonyban a Palugyay Jakab-féle vendéglőben lakott és ette ezt a róla elnevezett könnyű süteményt Kossuth Lajos. A vendéglő sajnos már nincs meg, de Pozsony ma is csodálatos, s az Óvárosban minden második ház magyar vonatkozású. A Zöldfa fogadó a Nemzetgyűlés épületével szemben állt. Kossuth 1848. március 17-én a vendéglő erkélyéről jelentette be a téren gyülekező tömegnek Magyarország újjászületését, miután V. Ferdinánd aláírta az áprilisi törvényeket. Az erkélyen állva mutatta be a városnak az első magyar független kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is. A diós és mákos kifli – más néven vajaspiskóta - a képviselők kedvelt csemegéje volt már az 1840-es évek elejétől. Kossuth állítólag a mandulás változatot szerette a legjobban. Palugyay csak 1848-ban nevezte el süteményét Kossuth-kiflinek, amit Németországban - hébe-hóba - még ma is így árusítanak – derült ki a rendezvényen.
Kerecsényi Zoltán, az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet ügyvivője, önkormányzati képviselő a Kossuth-Emlékprojekt eddig megvalósult és a soron következő programjairól is beszélt.
Huszár János Bél Mátyás-díjas helytörténésznek Kossuth-emlékjelvényt ajándékoztak
Az elmúlt egy hónap alatt jártak Ihász, Marcaltő, Malomsok, Vanyola, Nagydém, Bakonytamási, Bakonyság-Csárdapuszta ’48-as és kossuthi emlékhelyein, emlékszalagokat, koszorúkat vittek az évfordulós emlékjelekre. Külön megemlékeztek a 170 esztendeje elhunyt Vajda Péterről, a 135 esztendeje elhunyt Ihász Dánielről, a Pápa melletti Nagydém szülöttéről, aki haláláig hűséges segítőtársa volt Kossuthnak a közös száműzetésük éveiben. Fejet hajtottak a 230 esztendeje született Fáy András emléke előtt is, aki a Kossuth-házaspár házassági tanúja volt. Elzarándokoltak a Pápa melletti Bakonyság-Csárdapusztára is, ahol 175 éve, az ott álló kápolnában megáldották Kossuthék házasságát, s ellátogattak a 85 esztendős bakonytamási Kossuth Csárdába is, ahol a vendéglátóegységet üzemeltető, reformszellemű, ’48-as ősök sorát felvonultató Tatay-család sarjai megmutatták azt a féltve őrzött, apáról-fiúra szálló, üveg alatt őrzött Kossuth-fotót, melyet a kormányzó-elnök kézjegyével látott el.
Decemberben felkeresik a Gecsén nyugvó Éberhardt Károly sírját, akinek idén, december 8-án lesz 110 éves halálozási évfordulója. Éberhardt Károly egykori vaszari segédtanítóból vált Kossuth katonájává, majd Kossuth barátjává, olasz királyi tábornokká, s a világhírű magyar orientalista, Vámbéry Ármin támogatójává. A magyar szabadságharc bukását követve bámulatos karriert csinált, Törökországba emigrálva Abdurrahman aga néven alőrnagyként harcolt az oroszok ellen a krími háborúban. 1859 júliusában Kossuth hívására Itáliában átvette a szerveződő magyar légió egyik zászlóaljának parancsnokságát. Garibaldi ezredeseként vett részt az olasz szabadságharcban, majd az olasz egységesítési törekvéseket támogatva a királyi hadsereg szolgálatába állt. II. Viktor Emánuel olasz király előbb ezredessé nevezte ki, majd tábornokká léptette elő. Három évig Szicília parancsnoka is volt. A honvágytól hajtva, az 1880-as évek elején tért vissza Magyarországra, Pápa városa mellé. Az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet Éberhardt emlékére hat példányban „Éberhardt Károly-Emlékplakettet” készíttetett, melyeket az Emlékprojekt 2017-es programjai során az Éberhardt nyugvóhelyét gondozó gecsei önkormányzatnak, a 2017. március idusán megtartandó Kossuth- és ’48-as pápai iskolás vetélkedő három helyezettjének, illetve Pápa díszpolgárainak szeretnék ajándékozni az egylet önkéntesei – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól.
A programon „Amit a pirossapkás kislányról tudni illik” címmel Zsuppán István pápai művésztanár vetítettképes kiselőadását hallgathatta meg a közönség. Somogyváry Gyula reformkor végén játszódó regényének címe szimbolikus cím. Egyszerre jelez egy félárva, valóságos piros sapkás kislányt, a művészi ambíciókat tápláló császári katona szerelmét, valamint a jakobinusok szabadságjelképét. A cselekmény több helyszínen - Bécs, Bécsújhely, Pozsony, Győr, Pápa és Bakony - játszódik, és romantikus eseményekben gazdag (katonaság, párbaj, vadászat, nagy, beteljesülő szerelem).
A művésztanár előadásában kitért az 1849-ben, a pápai Győri úton (mostani Szent István út) meglincselt Reguly János szabómester emlékére is.
A programnak a Jókai Mór Városi Könyvtár adott otthontSomogyváry Gyuláról az előadó elmondta, az 1910-es évektől újságíróként, rádiósként, és parlamenti képviselőként is működő személyiség előbb Gyula diák néven, majd rendes nevén számos verset, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt. Igen népszerű volt, mígnem náciellenes, antifasiszta megnyilvánulásai miatt 1944. március 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. Azt túlélve, 1945-ben tért haza, és mint nyugdíjas élt, mígnem az ÁVO letartóztatta és Kistarcsára internálta. 1953-ban a kistarcsai táborból a fővárosba szállítás közben, máig sem felderített körülmények között halt meg.
Somogyvári Gyula író ősapjának háza a pápai Kígyó utcában található. Az összejövetelen elhangzott, igen sürgős lenne e háznak a mielőbbi megmentése, felújítása, és emléktáblával való megjelölése. A ház szinte az egyetlen még álló, "parasztbarokk" épület Pápa városában, s a Nagytemplom felépítésével egyidős, ugyanakkor épült. - mondta el Zsuppán István.
A Kossuth-kiflit id. Kerecsényi Zoltánné sütötteAz összejövetelen lehetőség nyílt a Kossuth-kifli kóstolására is. A programon kínált diós-mandulás Kossuth-kifli receptje Malomsokról származik, amelyet még H. Szabó Lajos helytörténész jegyezett le, s közölte egyik kötetében. Pozsonyban a Palugyay Jakab-féle vendéglőben lakott és ette ezt a róla elnevezett könnyű süteményt Kossuth Lajos. A vendéglő sajnos már nincs meg, de Pozsony ma is csodálatos, s az Óvárosban minden második ház magyar vonatkozású. A Zöldfa fogadó a Nemzetgyűlés épületével szemben állt. Kossuth 1848. március 17-én a vendéglő erkélyéről jelentette be a téren gyülekező tömegnek Magyarország újjászületését, miután V. Ferdinánd aláírta az áprilisi törvényeket. Az erkélyen állva mutatta be a városnak az első magyar független kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is. A diós és mákos kifli – más néven vajaspiskóta - a képviselők kedvelt csemegéje volt már az 1840-es évek elejétől. Kossuth állítólag a mandulás változatot szerette a legjobban. Palugyay csak 1848-ban nevezte el süteményét Kossuth-kiflinek, amit Németországban - hébe-hóba - még ma is így árusítanak – derült ki a rendezvényen.
Kerecsényi Zoltán, az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet ügyvivője, önkormányzati képviselő a Kossuth-Emlékprojekt eddig megvalósult és a soron következő programjairól is beszélt.
Huszár János Bél Mátyás-díjas helytörténésznek Kossuth-emlékjelvényt ajándékoztakAz elmúlt egy hónap alatt jártak Ihász, Marcaltő, Malomsok, Vanyola, Nagydém, Bakonytamási, Bakonyság-Csárdapuszta ’48-as és kossuthi emlékhelyein, emlékszalagokat, koszorúkat vittek az évfordulós emlékjelekre. Külön megemlékeztek a 170 esztendeje elhunyt Vajda Péterről, a 135 esztendeje elhunyt Ihász Dánielről, a Pápa melletti Nagydém szülöttéről, aki haláláig hűséges segítőtársa volt Kossuthnak a közös száműzetésük éveiben. Fejet hajtottak a 230 esztendeje született Fáy András emléke előtt is, aki a Kossuth-házaspár házassági tanúja volt. Elzarándokoltak a Pápa melletti Bakonyság-Csárdapusztára is, ahol 175 éve, az ott álló kápolnában megáldották Kossuthék házasságát, s ellátogattak a 85 esztendős bakonytamási Kossuth Csárdába is, ahol a vendéglátóegységet üzemeltető, reformszellemű, ’48-as ősök sorát felvonultató Tatay-család sarjai megmutatták azt a féltve őrzött, apáról-fiúra szálló, üveg alatt őrzött Kossuth-fotót, melyet a kormányzó-elnök kézjegyével látott el.
Decemberben felkeresik a Gecsén nyugvó Éberhardt Károly sírját, akinek idén, december 8-án lesz 110 éves halálozási évfordulója. Éberhardt Károly egykori vaszari segédtanítóból vált Kossuth katonájává, majd Kossuth barátjává, olasz királyi tábornokká, s a világhírű magyar orientalista, Vámbéry Ármin támogatójává. A magyar szabadságharc bukását követve bámulatos karriert csinált, Törökországba emigrálva Abdurrahman aga néven alőrnagyként harcolt az oroszok ellen a krími háborúban. 1859 júliusában Kossuth hívására Itáliában átvette a szerveződő magyar légió egyik zászlóaljának parancsnokságát. Garibaldi ezredeseként vett részt az olasz szabadságharcban, majd az olasz egységesítési törekvéseket támogatva a királyi hadsereg szolgálatába állt. II. Viktor Emánuel olasz király előbb ezredessé nevezte ki, majd tábornokká léptette elő. Három évig Szicília parancsnoka is volt. A honvágytól hajtva, az 1880-as évek elején tért vissza Magyarországra, Pápa városa mellé. Az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet Éberhardt emlékére hat példányban „Éberhardt Károly-Emlékplakettet” készíttetett, melyeket az Emlékprojekt 2017-es programjai során az Éberhardt nyugvóhelyét gondozó gecsei önkormányzatnak, a 2017. március idusán megtartandó Kossuth- és ’48-as pápai iskolás vetélkedő három helyezettjének, illetve Pápa díszpolgárainak szeretnék ajándékozni az egylet önkéntesei – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!