Fáy Andrásra emlékeztek a városbarátok
2016-11-14 19:36:19 | cikk: Babos Petra |
Az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet „Kossuth-Emlékprojektje” keretében koszorút helyezett el a 230 éve született Fáy András pápai domborművénél, a pápai, Fáy-lakótelep 4. számú háztömbjének oldalfalánál. Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő, az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet alapító-ügyvivője elmondta, amikor a „Kossuth-Emlékprojekt” elkezdődött, akkor elhatározták, hogy még idén elmennek, s felhívják a figyelmet, hogy van egy szép dombormű a lakótelepen, hogy emlékeztetnek arra, hogy ki is volt ez a 230 évvel ezelőtt született férfi.
-A „haza mindenese” – ekképp emlegették Kossuth Lajos egyik házassági tanúját, Fáy Andrást. A 230 esztendeje született hazafi: író, politikus, nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, egy igazi polihisztor, akinek pesti otthona 1822-től kivételes gondolkodók találkozóhelyéül szolgált. Olyanoknak, mint Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály. Segítette, patronálta őket. Nem véletlenül ő töltötte be 1837-40 között a Kisfaludy Társaság igazgatói posztját. Mint előkelő református nemesi családból származó, tevékenyen részt vállalt az egyházi ügyekből is, valamint a nőnevelés elősegítése kapcsán; és ő volt az első magyar takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (a mai OTP Bank) életre hívója is. Fő műve, A Bélteky ház társadalmi regény, amely e műfajban az első volt a magyar irodalomban. De számos más regény, no meg állatmeséi, színészeti tanulmányai, értekezései, röpiratai is jó tollát dicsérik – mondta Kerecsényi Zoltán.
Vennes Györgyné Fáy András: A Hazához című versét szavalta el
-175 esztendeje, 1841 elején ő volt Kossuth Lajos egyik házassági tanúja. Kossuthnak szoros kötődése van e térséghez. Méghozzá úgy, hogy felesége innen, Pápa mellől származott. Amikor a három jeles ifjú: Petőfi, Jókai, Orlai 175 esztendeje itt, Pápán elkezdik koptatni az utcaköveket, akkor hazánk jeles reform-politikusa pont ekkor, 1841-ben a Pápa melletti Kisdémpuszta birtokosainak, Meszlényi Jánosnak és Kisfaludy Erzsébetnek leányával, Meszlényi Teréziával mondják ki egymásnak a boldogító igent. A protestáns, evangélikus felekezetű Kossuth és a római katolikus vallású Meszlényi-lány esküvőjére Pesten, a Belvárosi katolikus templomban került sor, annak is egy kicsiny, oldalsó helyiségében. Akkoriban a vegyes-házasság, a különböző felekezetűek összeadása nem volt elfogadott gyakorlat, a főtisztelendő megtagadta az oltár előtti esketési szertartást. Így, szinte „eldugottan”, egy kölcsönös megegyezést tudomásul véve volt hajlandó őket a pap házastársaknak nyilvánítani a tanúk: Fáy András, gróf Ráday Gedeon, Szentkirályi Móric és Szombathelyi Antal országos nevű személyiségek előtt. Azonban ez az esketési körülmény kitudódva óriási felháborodást keltett. Így a pesti „szertartáson” megbotránkozó Meszlényi apuka 1841 tavaszán a Pápához közeli Bakonyság- csárdapusztai kis kápolnában – melynek ő kegyura volt – Markovics János pápateszéri esperes-plébánost felkérve megáldatta Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia pesti, „furcsán” köttetett házasságát. Érdekesség, hogy ugyanekkor, 1841 tavaszán házasodott Kossuth Lajos legfiatalabb húga, a legelső katonakórházakat majdan alapító Kossuth Zsuzsanna is, akit viszont Kossuthné Meszlényi Terézia testvére, a kisdémi birtokos, ügyvéd, hírlapíró, Meszlényi Rudolf vett el feleségül.
A főhajtást követően az „Elsősorban pápai” – Városbarát Egylet küldöttsége elzarándokolt Bakonyság-Csárdapusztára is, s az ottani Kossuth-Meszlényi emléktáblához is elhelyezte a 175 éves évforduló jegyében a „Kossuth-Emlékprojekt” emlékkoszorúját.
-A „haza mindenese” – ekképp emlegették Kossuth Lajos egyik házassági tanúját, Fáy Andrást. A 230 esztendeje született hazafi: író, politikus, nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, egy igazi polihisztor, akinek pesti otthona 1822-től kivételes gondolkodók találkozóhelyéül szolgált. Olyanoknak, mint Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály. Segítette, patronálta őket. Nem véletlenül ő töltötte be 1837-40 között a Kisfaludy Társaság igazgatói posztját. Mint előkelő református nemesi családból származó, tevékenyen részt vállalt az egyházi ügyekből is, valamint a nőnevelés elősegítése kapcsán; és ő volt az első magyar takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (a mai OTP Bank) életre hívója is. Fő műve, A Bélteky ház társadalmi regény, amely e műfajban az első volt a magyar irodalomban. De számos más regény, no meg állatmeséi, színészeti tanulmányai, értekezései, röpiratai is jó tollát dicsérik – mondta Kerecsényi Zoltán.
Vennes Györgyné Fáy András: A Hazához című versét szavalta el-175 esztendeje, 1841 elején ő volt Kossuth Lajos egyik házassági tanúja. Kossuthnak szoros kötődése van e térséghez. Méghozzá úgy, hogy felesége innen, Pápa mellől származott. Amikor a három jeles ifjú: Petőfi, Jókai, Orlai 175 esztendeje itt, Pápán elkezdik koptatni az utcaköveket, akkor hazánk jeles reform-politikusa pont ekkor, 1841-ben a Pápa melletti Kisdémpuszta birtokosainak, Meszlényi Jánosnak és Kisfaludy Erzsébetnek leányával, Meszlényi Teréziával mondják ki egymásnak a boldogító igent. A protestáns, evangélikus felekezetű Kossuth és a római katolikus vallású Meszlényi-lány esküvőjére Pesten, a Belvárosi katolikus templomban került sor, annak is egy kicsiny, oldalsó helyiségében. Akkoriban a vegyes-házasság, a különböző felekezetűek összeadása nem volt elfogadott gyakorlat, a főtisztelendő megtagadta az oltár előtti esketési szertartást. Így, szinte „eldugottan”, egy kölcsönös megegyezést tudomásul véve volt hajlandó őket a pap házastársaknak nyilvánítani a tanúk: Fáy András, gróf Ráday Gedeon, Szentkirályi Móric és Szombathelyi Antal országos nevű személyiségek előtt. Azonban ez az esketési körülmény kitudódva óriási felháborodást keltett. Így a pesti „szertartáson” megbotránkozó Meszlényi apuka 1841 tavaszán a Pápához közeli Bakonyság- csárdapusztai kis kápolnában – melynek ő kegyura volt – Markovics János pápateszéri esperes-plébánost felkérve megáldatta Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia pesti, „furcsán” köttetett házasságát. Érdekesség, hogy ugyanekkor, 1841 tavaszán házasodott Kossuth Lajos legfiatalabb húga, a legelső katonakórházakat majdan alapító Kossuth Zsuzsanna is, akit viszont Kossuthné Meszlényi Terézia testvére, a kisdémi birtokos, ügyvéd, hírlapíró, Meszlényi Rudolf vett el feleségül.
A főhajtást követően az „Elsősorban pápai” – Városbarát Egylet küldöttsége elzarándokolt Bakonyság-Csárdapusztára is, s az ottani Kossuth-Meszlényi emléktáblához is elhelyezte a 175 éves évforduló jegyében a „Kossuth-Emlékprojekt” emlékkoszorúját.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!