Köszönettel és hálával tartozunk 56 igazi hőseinek – városi megemlékezés a forradalom 60. évfordulóján
2016-10-24 00:47:55 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
Kiss Zoltán és dr. Katona János emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött a vasárnap esti megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. A Deák Ferenc utcában Kiss Zoltán honvéd alezredes, az önkényuralom elleni nemzeti függetlenségi mozgalom mártírja, majd a Márton István utcában az 1956. október 27-én megalakult városi forradalmi tanács elnöke emléke előtt hajtottak fejet az ünneplők. 
A város nevében dr. Kovács Zoltán, dr. Áldozó Tamás és Unger Tamás koszorúzottA megemlékezés a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében folytatódott, ahol Orgona László előadásában Bódi László (Cipő): Erdő közepében című dala csendült fel gitárkísérettel, majd dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség államtitkára mondott ünnepi beszédet. Szónoklatát nem szokványos módon kezdte, az MSZMP 1956-os és 1957-es pártgyűlésén elhangzottakat és Kádár Jánost idézte, melyek tükrözték, hogyan ünnepelte a diktatúra a nemzetet leigázó idegen hatalmat és miként írták át akkoriban a forradalom tisztaságát az események után néhány hónappal.
-A kommunista ünnepek hazugsága, és 1956 elhallgatása az idősebb korosztály számára máig élő emlékezet. Ugyanakkor a mai fiataloknak 1956 lehet, hogy csupán egy fejezet a történelemkönyvben, pedig fontos, hogy megelevenedjen számukra a múlt, hogy átérezhessék az akkori, hasonló korú fiatalok gondolkodását, bátorságát. Ezek a fiatalok a II. világháború idején születtek, nélkülözésben, kommunista diktatúrában, terrorban nőttek fel. A rendszer gyűlölete, a jövőjük kilátástalansága, a szabadság iránti mérhetetlen vágy, a hazájuk megvédése iránti felelősség hősökké tette őket – fogalmazta meg, hozzátéve – a forradalmat nem reformkommunisták vagy az átalakításban gondolkodó értelmiségi elit indította el, hanem az utca népe: egyetemisták, ipari tanulók, fiatal munkások, akik egy napot sem töltöttek szabadságban, akiknek családját megnyomorította az elnyomó hatalom.
-Szinte még gyermeki kezek emelték a nehéz fegyvert, vagy készítették a benzines palackokat. Nem ijedtek meg a világ egyik legnagyobb hatalmának hadseregétől. Az összetartozás erőt adott és félelem nélkül szembeszálltak a túlerővel. Ezek a fiatalok álltak élére annak a szabadságharcnak, amelyben egy nép azt mondta: elég volt! Ezért ma köszönettel tartozunk az októberi ifjaknak, az összes 56-os ismert és névtelen hősnek! – hangsúlyozta a szónok.
Dr. Kovács Zoltán államtitkár, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédetDr. Kovács Zoltán beszédében emlékeztetett, a forradalmi események megítélése a rendszerváltozásig valótlan állítások sorozata volt. 30 évvel ezelőtt még kemény retorziók, sőt börtönök vártak mindazokra, akik megemlékeztek 1956-ról. Titkolni kellett az emlékeket, az érzelmeket, a gyermekeknek nem lehetett elmondani az igazat, az iskolákban a hivatalos tananyag hazugságokat állított 56-tal kapcsolatban, s akik ezeket a hazugságokat állították, ők november 4-e örökösei. Ez a világ ért véget 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor. A szónok Orbán Viktor ekkor elhangzott szavait idézte: „Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen…Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, a mai fiataloktól a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.” Az államtitkár felidézte a rendszerváltást követő első szabadon választott országgyűlés intézkedéseit és törvényeit is, melyek lehetővé tették, hogy 1956. október 23-áról, a forradalom kitörésének napjáról minden évben méltóképp megemlékezhessen az ország.Beszédében részletet olvasott fel Mansfeld Péter - a forradalmat követő megtorlás emblematikus figurájának - testvérével, Mansfeld Lászlóval készült interjúból, ezzel emlékezve azokra a fiatalokra, akik a forradalom leverését követő megtorlás áldozataivá váltak.
-Ők azok a fiatal hősök, akik legyőzték félelmeiket, mert hittek a szabadságban, pedig tudták, hogy kevés esélyük van a túlerőben lévő ellenséggel szemben, sőt a forradalom leverése után is hittek az újrakezdésben – fogalmazott.Megemlékezett arról, hogy a világ hatalmaitól várt külső segítség elmaradt, a magyar felkelők ellenállását november végére mindenütt megtörték. Budapest romokban hevert, közel húszezer sebesült, több mint kétezer-ötszáz halott és száznyolcvanezer menekült volt a harcok mérlege.
-A szovjet hatóságok közel ötezer embert elfogtak, közülük nyolcszázhatvanat hadifogolyként a Szovjetunióba hurcoltak. A kádárista kormány szovjet segítséggel tizenötezer főt ítéltetett el, ebből kétszázhuszonkilenc főt kivégeztek. De nem feledkezhetünk el arról az ötszáz kivégzettről sem, akiket a Rákosi-Gerő korszakban küldtek halálba.
Emlékezők sokaságával telt meg a színházteremKiemelte, mi magyarok sokat tanultunk ’56-ból. Megtanultuk, hogy jobb, ha nem várunk senkire. Saját magunkért nekünk kell kiállni. Megtanultuk, hogy csak akkor lehet önbecsülésünk, ha kiállunk amellett, hogy Magyarország nem hagyja magát többé betörni, megtörni és legyőzni.
-Beszélünk-e eleget a családban, az iskolában 1956 hőseiről, tragédiájáról, a szellemi és fizikai terrorról, a félelemről? Kötelességünk ’56 hőseinek bemutatása, emlékük méltó ápolása, hogy az országban mindenhol ismerjék meg a nevüket és az arcukat. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. A hősök tisztelete önmagunk tiszteletére tanít. Mert példaképek nélkül nincs jövőnk. Mi magyarok nem tűrjük a rabságot: mindig készek vagyunk harcolni a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, ezekért az értékekért a legnagyobb túlerővel szemben is felvesszük a harcot. A szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk. A szabadságot ma is, holnap is, mindennap meg kell védeni. A szabadság azt jelenti, hogy magunk döntünk magunkról. Nem hagyjuk, hogy más államok, nemzeti érdekeik szerint befolyásoljanak bennünket. Hasonlóan 1956-hoz, hazánk a szabadságát és szuverenitását megtartva ma is maga akar dönteni a sorsáról. Magyarország az európai közösség tagjaként, de az önrendelkezés jogát fenntartva, az önálló nemzetek együttműködésében látja az Európai Unió jövőjét. Ünnepi beszéde végén úgy fogalmazott, köszönettel és hálával tartozunk ’56 igazi hőseinek. Hiszünk abban, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, ahogy a magyar történelemben a haza védelmében kiontott vér sosem volt hiábavaló.
A Pegazus Színház művészei dalokkal, versekkel idézték meg '56 eseményeitA megemlékezésen a Pegazus Színház művészei elevenítették fel az ’56-os eseményeket. Gloria Victis! Dicsőség a legyőzötteknek! című zenés irodalmi műsorukban megidézték a forradalom lelkületét, a súlyos véráldozatokat követelő harcokat, a megtorlás időszakát és az ennek ellenére megmaradt hitet és reményt a szabadságban.
A megemlékezés koszorúzással ért végetAz ünnepi program az Erzsébet ligetben álló Magyar Piéta 1956 szobornál zárult, ahol az önkormányzat, a jelenlévő pártok képviselői, a város intézményei, hivatásos és civil szervezetei helyezték el az emlékezés koszorúit. A tiszteletadáson Pápa Város Fúvószenekara és az MH Pápa Bázisrepülőtér közreműködött.
A város nevében dr. Kovács Zoltán, dr. Áldozó Tamás és Unger Tamás koszorúzottA megemlékezés a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében folytatódott, ahol Orgona László előadásában Bódi László (Cipő): Erdő közepében című dala csendült fel gitárkísérettel, majd dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség államtitkára mondott ünnepi beszédet. Szónoklatát nem szokványos módon kezdte, az MSZMP 1956-os és 1957-es pártgyűlésén elhangzottakat és Kádár Jánost idézte, melyek tükrözték, hogyan ünnepelte a diktatúra a nemzetet leigázó idegen hatalmat és miként írták át akkoriban a forradalom tisztaságát az események után néhány hónappal.-A kommunista ünnepek hazugsága, és 1956 elhallgatása az idősebb korosztály számára máig élő emlékezet. Ugyanakkor a mai fiataloknak 1956 lehet, hogy csupán egy fejezet a történelemkönyvben, pedig fontos, hogy megelevenedjen számukra a múlt, hogy átérezhessék az akkori, hasonló korú fiatalok gondolkodását, bátorságát. Ezek a fiatalok a II. világháború idején születtek, nélkülözésben, kommunista diktatúrában, terrorban nőttek fel. A rendszer gyűlölete, a jövőjük kilátástalansága, a szabadság iránti mérhetetlen vágy, a hazájuk megvédése iránti felelősség hősökké tette őket – fogalmazta meg, hozzátéve – a forradalmat nem reformkommunisták vagy az átalakításban gondolkodó értelmiségi elit indította el, hanem az utca népe: egyetemisták, ipari tanulók, fiatal munkások, akik egy napot sem töltöttek szabadságban, akiknek családját megnyomorította az elnyomó hatalom.
-Szinte még gyermeki kezek emelték a nehéz fegyvert, vagy készítették a benzines palackokat. Nem ijedtek meg a világ egyik legnagyobb hatalmának hadseregétől. Az összetartozás erőt adott és félelem nélkül szembeszálltak a túlerővel. Ezek a fiatalok álltak élére annak a szabadságharcnak, amelyben egy nép azt mondta: elég volt! Ezért ma köszönettel tartozunk az októberi ifjaknak, az összes 56-os ismert és névtelen hősnek! – hangsúlyozta a szónok.
Dr. Kovács Zoltán államtitkár, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédetDr. Kovács Zoltán beszédében emlékeztetett, a forradalmi események megítélése a rendszerváltozásig valótlan állítások sorozata volt. 30 évvel ezelőtt még kemény retorziók, sőt börtönök vártak mindazokra, akik megemlékeztek 1956-ról. Titkolni kellett az emlékeket, az érzelmeket, a gyermekeknek nem lehetett elmondani az igazat, az iskolákban a hivatalos tananyag hazugságokat állított 56-tal kapcsolatban, s akik ezeket a hazugságokat állították, ők november 4-e örökösei. Ez a világ ért véget 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor. A szónok Orbán Viktor ekkor elhangzott szavait idézte: „Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen…Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, a mai fiataloktól a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.” Az államtitkár felidézte a rendszerváltást követő első szabadon választott országgyűlés intézkedéseit és törvényeit is, melyek lehetővé tették, hogy 1956. október 23-áról, a forradalom kitörésének napjáról minden évben méltóképp megemlékezhessen az ország.Beszédében részletet olvasott fel Mansfeld Péter - a forradalmat követő megtorlás emblematikus figurájának - testvérével, Mansfeld Lászlóval készült interjúból, ezzel emlékezve azokra a fiatalokra, akik a forradalom leverését követő megtorlás áldozataivá váltak. -Ők azok a fiatal hősök, akik legyőzték félelmeiket, mert hittek a szabadságban, pedig tudták, hogy kevés esélyük van a túlerőben lévő ellenséggel szemben, sőt a forradalom leverése után is hittek az újrakezdésben – fogalmazott.Megemlékezett arról, hogy a világ hatalmaitól várt külső segítség elmaradt, a magyar felkelők ellenállását november végére mindenütt megtörték. Budapest romokban hevert, közel húszezer sebesült, több mint kétezer-ötszáz halott és száznyolcvanezer menekült volt a harcok mérlege.
-A szovjet hatóságok közel ötezer embert elfogtak, közülük nyolcszázhatvanat hadifogolyként a Szovjetunióba hurcoltak. A kádárista kormány szovjet segítséggel tizenötezer főt ítéltetett el, ebből kétszázhuszonkilenc főt kivégeztek. De nem feledkezhetünk el arról az ötszáz kivégzettről sem, akiket a Rákosi-Gerő korszakban küldtek halálba.
Emlékezők sokaságával telt meg a színházteremKiemelte, mi magyarok sokat tanultunk ’56-ból. Megtanultuk, hogy jobb, ha nem várunk senkire. Saját magunkért nekünk kell kiállni. Megtanultuk, hogy csak akkor lehet önbecsülésünk, ha kiállunk amellett, hogy Magyarország nem hagyja magát többé betörni, megtörni és legyőzni.-Beszélünk-e eleget a családban, az iskolában 1956 hőseiről, tragédiájáról, a szellemi és fizikai terrorról, a félelemről? Kötelességünk ’56 hőseinek bemutatása, emlékük méltó ápolása, hogy az országban mindenhol ismerjék meg a nevüket és az arcukat. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. A hősök tisztelete önmagunk tiszteletére tanít. Mert példaképek nélkül nincs jövőnk. Mi magyarok nem tűrjük a rabságot: mindig készek vagyunk harcolni a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, ezekért az értékekért a legnagyobb túlerővel szemben is felvesszük a harcot. A szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk. A szabadságot ma is, holnap is, mindennap meg kell védeni. A szabadság azt jelenti, hogy magunk döntünk magunkról. Nem hagyjuk, hogy más államok, nemzeti érdekeik szerint befolyásoljanak bennünket. Hasonlóan 1956-hoz, hazánk a szabadságát és szuverenitását megtartva ma is maga akar dönteni a sorsáról. Magyarország az európai közösség tagjaként, de az önrendelkezés jogát fenntartva, az önálló nemzetek együttműködésében látja az Európai Unió jövőjét. Ünnepi beszéde végén úgy fogalmazott, köszönettel és hálával tartozunk ’56 igazi hőseinek. Hiszünk abban, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, ahogy a magyar történelemben a haza védelmében kiontott vér sosem volt hiábavaló.
A Pegazus Színház művészei dalokkal, versekkel idézték meg '56 eseményeitA megemlékezésen a Pegazus Színház művészei elevenítették fel az ’56-os eseményeket. Gloria Victis! Dicsőség a legyőzötteknek! című zenés irodalmi műsorukban megidézték a forradalom lelkületét, a súlyos véráldozatokat követelő harcokat, a megtorlás időszakát és az ennek ellenére megmaradt hitet és reményt a szabadságban.A megemlékezés koszorúzással ért végetAz ünnepi program az Erzsébet ligetben álló Magyar Piéta 1956 szobornál zárult, ahol az önkormányzat, a jelenlévő pártok képviselői, a város intézményei, hivatásos és civil szervezetei helyezték el az emlékezés koszorúit. A tiszteletadáson Pápa Város Fúvószenekara és az MH Pápa Bázisrepülőtér közreműködött.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!