1956 a lelkekben él – Ünnepi megemlékezés Tapolcafőn
2016-10-23 21:48:52 | cikk: Babos Petra |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján ma délelőtt Tapolcafőn a református templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a 60 évvel ezelőtti eseményekről. Apostol Pál református lelkész igehirdetése után a Himnusz hangai csendültek fel, majd Kincses László Kannás Alajos: Kormos kövek című versét szavalta. Az ünneplő közösséghez Áldozó Tamás polgármester szólt, aki mint mondta, 1956-ot nehéz átélhetően elmesélni.
Áldozó Tamás mondott ünnepi beszédet
-Nekünk, magyaroknak még senki nem mesélte el 1956-ot. Nincs egy olyan történet, amivel azonosulni tudunk, amely felsorolná a jókat és a rosszakat. Ez baj, mert nehéz róla beszélni, baj, mert nem nevezhették meg a rosszakat. Ez a rossznak is rossz. Rossz, mert nincs ítélet és bűnbocsánat, feloldozás. Ha ezek nincsenek, akkor itt élnek közöttünk a legrosszabbak, a legnagyobb hóhérok is, akkor ők bűnbocsánat és feloldozás nélkül fertőzik tovább a társadalmat. 1956 után a mai napig mérhetetlen tisztelet övezi azt, akinek a kezéhez a legtöbb vér tapad. 1956 után Magyarország miniszterelnöke lett az, aki gépfegyverrel a kezében vett rész az eseményen. Talán a bűnbocsánat és feloldozás hiányának oka az, hogy tíz évvel ezelőtt és az idén sem tud együtt ünnepelni a nemzet – mondta.-1956 októberében két hétig tartott a forradalom. Ha az eseménytörténetet nézzük, természetesen számba vehetjük a harcokat, a véráldozatot, a mészárlást és a mosonmagyaróvári sortüzet, a szovjet csapatokkal folytatott harcokat. Az eseménytörténet másik részén talán csak annyit találunk, hogy volt kétnaponta átalakuló kormány, tüntetés. Az, hogy a kormány átalakult, nem bírt nagy jelentőséggel, az egyik kommunista bekerült a kormányba, a másik pedig kikerült belőle. 1956 jelentősége azonban ezen messze túlmutat. 1956 másképpen győzött, ugyanis ez a dátum a lelkekben győzött. Ezek a lelkek nemcsak Budapesten, vidéken, Pápán és Tapolcafőn, hanem szerte a világban győztek. Éppen azért, mert a lelkekben győzött, nem lehetett vesztes. A lelkeket nem lehetett megtörni, bennük 1956 tovább élt. Ez látható a dokumentumfilmekben, a fényképeken; az az eufória, ami elképzelhetetlen a mai világban. Elképzelhetetlen, bár egyszer nekünk is volt alkalmunk megélni ezt, amikor 1989 decemberében Temesvárnál kirobbant az erdélyi forradalom. Eufórikus állapotban gyűjtötte az akkori Magyarország a pénzt, a kenyeret és vitték azt át a határon. Én valahol ezt az eufóriát tudom elképzelni és tudom látni azokon az 1956-os képeken.
A megemlékezésre sokan gyűltek össze
KIemelte, hogy 1956 a lelkekben nem veszített, azt a rendszerváltás igazolja.
-A rendszerváltás emblematikus dátumai 1956-hoz kötődnek. 1988. október 23-án, Budapesten motoros rendőrök oszlatták fel az akkori megemlékezőket. 1989. június 16-án az ország eltemette Nagy Imrét és a mártírokat. Nyolc hónap telt el, de világossá vált, hogy nem mehet tovább semmi úgy, ahogy addig volt, és világossá vált, hogy 1956 győzött. 1989. október 23. az új Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma. Az a sok tízezer ember - hogy beteljesítse és továbbadja 56 üzenetét - azt kiabálta: Ruszkik haza! És ebben egy ideológiától való megválás fogalmazódott meg. 1956 tehát győzött. Ennek köszönhetjük a rendszerváltást, az önkormányzatok megalakítását és azt, hogy véleményeket mondhatunk. 1956 az egész európai történelem számára jelentős évszám. Tisztelet a hősöknek, tisztelet a mártíroknak, tisztelet a győzőknek! – fogalmazott a polgármester. A rendezvény végén a templom mellett található 1848/49-es és 1956-os forradalmak emlékére állított tölgyfa kopjafákat koszorúzta meg Áldozó Tamás polgármester, Zsegraics Gyula önkormányzati képviselő és Apostol Pál református lelkész. Az '56-os forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett emlékünnepség a Szózat hangjaival zárult.
Áldozó Tamás mondott ünnepi beszédet-Nekünk, magyaroknak még senki nem mesélte el 1956-ot. Nincs egy olyan történet, amivel azonosulni tudunk, amely felsorolná a jókat és a rosszakat. Ez baj, mert nehéz róla beszélni, baj, mert nem nevezhették meg a rosszakat. Ez a rossznak is rossz. Rossz, mert nincs ítélet és bűnbocsánat, feloldozás. Ha ezek nincsenek, akkor itt élnek közöttünk a legrosszabbak, a legnagyobb hóhérok is, akkor ők bűnbocsánat és feloldozás nélkül fertőzik tovább a társadalmat. 1956 után a mai napig mérhetetlen tisztelet övezi azt, akinek a kezéhez a legtöbb vér tapad. 1956 után Magyarország miniszterelnöke lett az, aki gépfegyverrel a kezében vett rész az eseményen. Talán a bűnbocsánat és feloldozás hiányának oka az, hogy tíz évvel ezelőtt és az idén sem tud együtt ünnepelni a nemzet – mondta.-1956 októberében két hétig tartott a forradalom. Ha az eseménytörténetet nézzük, természetesen számba vehetjük a harcokat, a véráldozatot, a mészárlást és a mosonmagyaróvári sortüzet, a szovjet csapatokkal folytatott harcokat. Az eseménytörténet másik részén talán csak annyit találunk, hogy volt kétnaponta átalakuló kormány, tüntetés. Az, hogy a kormány átalakult, nem bírt nagy jelentőséggel, az egyik kommunista bekerült a kormányba, a másik pedig kikerült belőle. 1956 jelentősége azonban ezen messze túlmutat. 1956 másképpen győzött, ugyanis ez a dátum a lelkekben győzött. Ezek a lelkek nemcsak Budapesten, vidéken, Pápán és Tapolcafőn, hanem szerte a világban győztek. Éppen azért, mert a lelkekben győzött, nem lehetett vesztes. A lelkeket nem lehetett megtörni, bennük 1956 tovább élt. Ez látható a dokumentumfilmekben, a fényképeken; az az eufória, ami elképzelhetetlen a mai világban. Elképzelhetetlen, bár egyszer nekünk is volt alkalmunk megélni ezt, amikor 1989 decemberében Temesvárnál kirobbant az erdélyi forradalom. Eufórikus állapotban gyűjtötte az akkori Magyarország a pénzt, a kenyeret és vitték azt át a határon. Én valahol ezt az eufóriát tudom elképzelni és tudom látni azokon az 1956-os képeken.
A megemlékezésre sokan gyűltek összeKIemelte, hogy 1956 a lelkekben nem veszített, azt a rendszerváltás igazolja.
-A rendszerváltás emblematikus dátumai 1956-hoz kötődnek. 1988. október 23-án, Budapesten motoros rendőrök oszlatták fel az akkori megemlékezőket. 1989. június 16-án az ország eltemette Nagy Imrét és a mártírokat. Nyolc hónap telt el, de világossá vált, hogy nem mehet tovább semmi úgy, ahogy addig volt, és világossá vált, hogy 1956 győzött. 1989. október 23. az új Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma. Az a sok tízezer ember - hogy beteljesítse és továbbadja 56 üzenetét - azt kiabálta: Ruszkik haza! És ebben egy ideológiától való megválás fogalmazódott meg. 1956 tehát győzött. Ennek köszönhetjük a rendszerváltást, az önkormányzatok megalakítását és azt, hogy véleményeket mondhatunk. 1956 az egész európai történelem számára jelentős évszám. Tisztelet a hősöknek, tisztelet a mártíroknak, tisztelet a győzőknek! – fogalmazott a polgármester. A rendezvény végén a templom mellett található 1848/49-es és 1956-os forradalmak emlékére állított tölgyfa kopjafákat koszorúzta meg Áldozó Tamás polgármester, Zsegraics Gyula önkormányzati képviselő és Apostol Pál református lelkész. Az '56-os forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett emlékünnepség a Szózat hangjaival zárult.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!