Nyolcvanöt éves a pápai Petőfi és Jókai szobor
2016-10-05 09:04:40 | cikk: Babos Petra |
-„Emeljünk szobrot e két szellemóriásnak! Öntsük ércbe a magyar nemzet e két világító oszlopának alakját! Állítsuk fel szobraikat itt, honnét világhódító útjukon megindultak! Állítsuk fel a szobrokat Pápán, azon a helyen, ahol Petőfi és Jókai iskolázott!” – ekképp szólt az a felhívás, amelyet 1899 nyarán bocsájtott közre a szoborbizottság. A bizottságot a Pápai Jókai Kör hozta létre, hogy 1848/49 hőseinek, az ihászi csata honvédjeinek emléket állítson, valamint a forradalom két emblematikus ifjú alakjának, Petőfi Sándornak és Jókai Mórnak pápai diákoskodását méltó módon megőrizzék–idézte Kerecsényi Zoltán, az „Elsősorban pápai” - Városbarát Egylet ügyvivője, pápai önkormányzati képviselő.
-Óriási lelkesedő adakozás indult meg ezen ügyért! A városban rendezett ankétok, hangversenyek belépődíjait is a szoboralapba ajánlották fel, a helybeli iskolák növendékei is gyűjtésbe fogtak, amely jóval túlmutatott a város határain is. Sajnos, a megvalósulás eléggé kitolódott. Már-már majdnem teljesen összegyűlt a költségekre való összeg, de időközben kitört az első világháború, és ez által a szoborbizottság csaknem minden egyes fillére a háború áldozatává vált. Csak öt évvel a világégés befejezése után került újra napirendre a pápai Petőfi-Jókai szobrok ügye, pontosabban 1923-tól, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójától kezdődhetett meg újra a gyűjtés, amely aztán szintén még jó pár évig elhúzódott.
Az 1930-as évben aztán végre elérkezett a várva várt pillanat: a helyszíni szemle a pápai Március 15. téren – ami akkor még Széchenyi nevét viselte. A felkért alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond lett, aki a szobrok leendő helyét a „honvédszobortól” balra és jobbra jelölte ki. A művész örömmel nyugtázta a pápaiak felkérését, ki is jelentette, hogy a „legnagyobb lelkesedéssel” vállalkozik a fiatal Petőfi és Jókai megmintázására. Rövid idő alatt elkészültek a nyolcvan centiméter magas mellszobrok, amelyek haraszti mészkő talapzatra kerültek, rajtuk két idézettel: Petőfién „A kürtkebelbe fú Lehel / S a kürt riadva énekel…”, mely 1842-ben Pápán költött Lehel című versének részlete. Jókaién az „Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított!” – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól, aki hozzátette, 1931. szeptember 7-re tűzte ki a város az avatási ünnepséget. Nem véletlenül, hiszen ez a nap duplán jeles volt Pápa életében. Ekkor ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját a Pápai Református Kollégium. A korabeli tudósítások szerint hatalmas tömeg részvételével, sőt Magyarország államfőjével az élen zajlott a nagy esemény. A Jókai Kör elnöke, Pápa Város díszpolgára, dr. Antal Géza református püspök ünnepi beszédét követően dr. Tenzlinger József polgármester vette át a város nevében a szép szobrokat, majd elhangzott dr. Lampérth Géza költő, egykori pápai diák ünnepi költeménye, a „Prológus”, valamint felhangzott Thern Károly zeneszerző: „Mi zengi túl…?”című kórusműve a kollégiumi énekkar előadásában. A téren, a kormányzón kívül sok-sok neves személyiség is megtisztelte jelenlétével a szoboravatást és helyezte el az emlékezés virágait. Többek között jelen voltak az Országos Petőfi Sándor Társaság, illetve a szegedi Dugonics Társaság képviselői is, köztük a híres író-újságíró- muzeológus Móra Ferenc is. De a Jókai-család is képviseltette magát dr. Jókay Ihász Miklós országgyűlési képviselő személyében. A szoborállítás ügyének lelkes patronálója az országos hírű pápai költő-műfordító, a Jókai Kör főtitkár, dr. Kőrös Endre volt.
-A magyar irodalom két óriása fiatalként, diákként e város falai között bontakozott ki. 175 éve itt találkoztak össze, itt kötöttek barátságot, itt aratták első sikereiket a kollégiumi Képzőtársulat égisze alatt. Petrovics Sándor itt vette fel a Petőfi nevet is, vagyis itt, Pápán „született.” Őrizzük továbbra is méltón emléküket – hangsúlyozta Kerecsényi Zoltán.
-Óriási lelkesedő adakozás indult meg ezen ügyért! A városban rendezett ankétok, hangversenyek belépődíjait is a szoboralapba ajánlották fel, a helybeli iskolák növendékei is gyűjtésbe fogtak, amely jóval túlmutatott a város határain is. Sajnos, a megvalósulás eléggé kitolódott. Már-már majdnem teljesen összegyűlt a költségekre való összeg, de időközben kitört az első világháború, és ez által a szoborbizottság csaknem minden egyes fillére a háború áldozatává vált. Csak öt évvel a világégés befejezése után került újra napirendre a pápai Petőfi-Jókai szobrok ügye, pontosabban 1923-tól, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójától kezdődhetett meg újra a gyűjtés, amely aztán szintén még jó pár évig elhúzódott.
Az 1930-as évben aztán végre elérkezett a várva várt pillanat: a helyszíni szemle a pápai Március 15. téren – ami akkor még Széchenyi nevét viselte. A felkért alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond lett, aki a szobrok leendő helyét a „honvédszobortól” balra és jobbra jelölte ki. A művész örömmel nyugtázta a pápaiak felkérését, ki is jelentette, hogy a „legnagyobb lelkesedéssel” vállalkozik a fiatal Petőfi és Jókai megmintázására. Rövid idő alatt elkészültek a nyolcvan centiméter magas mellszobrok, amelyek haraszti mészkő talapzatra kerültek, rajtuk két idézettel: Petőfién „A kürtkebelbe fú Lehel / S a kürt riadva énekel…”, mely 1842-ben Pápán költött Lehel című versének részlete. Jókaién az „Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított!” – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól, aki hozzátette, 1931. szeptember 7-re tűzte ki a város az avatási ünnepséget. Nem véletlenül, hiszen ez a nap duplán jeles volt Pápa életében. Ekkor ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját a Pápai Református Kollégium. A korabeli tudósítások szerint hatalmas tömeg részvételével, sőt Magyarország államfőjével az élen zajlott a nagy esemény. A Jókai Kör elnöke, Pápa Város díszpolgára, dr. Antal Géza református püspök ünnepi beszédét követően dr. Tenzlinger József polgármester vette át a város nevében a szép szobrokat, majd elhangzott dr. Lampérth Géza költő, egykori pápai diák ünnepi költeménye, a „Prológus”, valamint felhangzott Thern Károly zeneszerző: „Mi zengi túl…?”című kórusműve a kollégiumi énekkar előadásában. A téren, a kormányzón kívül sok-sok neves személyiség is megtisztelte jelenlétével a szoboravatást és helyezte el az emlékezés virágait. Többek között jelen voltak az Országos Petőfi Sándor Társaság, illetve a szegedi Dugonics Társaság képviselői is, köztük a híres író-újságíró- muzeológus Móra Ferenc is. De a Jókai-család is képviseltette magát dr. Jókay Ihász Miklós országgyűlési képviselő személyében. A szoborállítás ügyének lelkes patronálója az országos hírű pápai költő-műfordító, a Jókai Kör főtitkár, dr. Kőrös Endre volt.-A magyar irodalom két óriása fiatalként, diákként e város falai között bontakozott ki. 175 éve itt találkoztak össze, itt kötöttek barátságot, itt aratták első sikereiket a kollégiumi Képzőtársulat égisze alatt. Petrovics Sándor itt vette fel a Petőfi nevet is, vagyis itt, Pápán „született.” Őrizzük továbbra is méltón emléküket – hangsúlyozta Kerecsényi Zoltán.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!