Honismereti túrán a Rákóczi Szövetség
2016-08-25 18:15:20 | cikk: Babos Petra |
A Rákóczi Szövetség pápai helyi szervezte rendszeresen tesz honismereti kirándulásokat, főként olyan helyeket keresnek fel, amelyek turisztikai szempontból nem annyira felkapottak. Ezúttal öt napot töltöttek el augusztus 9. és 13. között Békésben 49 tagjukkal.
A békési kirándulásról Goór Judit, a Rákóczi Szövetség pápai szervezetének titkára számolt be hírportálunknak. Mint mondta, helyi idegenvezetők segítségével ismerkedtek a megye történelmével és nevezetességeivel, főként templomokkal és kastélyokkal.
-Békés városában, az Árpád-kori névadó megyeközpontban nem jártunk, viszont Gyulán, a későbbi megyeközpontban igen. Az ország egyik legjelentősebb végvára volt, 1566-ban esett el, mint Szigetvár. 129 évig volt török kézen. A vidék teljesen elnéptelenedett, viszont igen jó termőföldje volt. Részben ezért özönlöttek ide a török kiűzése után a betelepülők, részben pedig az új földesúr sajátos politikája miatt. Ez az új földbirtokos Harruckern János György volt. Ő osztrák, polgári származású pénzügyi és gazdasági szakember volt. 30 év udvari szolgálat után jutalmul magyarországi földeket kért, így vált Békés nagybirtokosává. Később egyik veje, Wenckheim József lett, így az egész megyében Wenckheim-kastélyokkal találkozunk. A legérdekesebb Orosháza alapítása, ahová a Tolna megyei Zomba lakói költöztek, mert ott megváltozott a földesúri hozzáállás. Orosházát dunántúli eredetű evangélikus magyarok alapították – mondta a szövetség titkára.
-Néhány szép kastélyt is felkerestünk, többek között a szabadkígyósit, a gyulait és a lökösházi vadászkastélyt is. A templomokon és kastélyokon kívül egyéb élményekkel is gazdagodtunk. Sétáltunk a szarvasi arborétumban, előadást hallgattunk meg Öcsödön Jordán Ágnes megrázó gyermekkori élményeiről, fürödtünk az orosházi Gyopárosfürdőben, dottóztunk Orosházán és Gyulán. Békéscsabán Munkácsy Mihály életével és képeivel ismerkedtünk meg, Szarvason Tessedik Sámuel munkásságával. Gyulán a húsipari múzeumban érdekes vezetésen vettünk részt, de Erkel Ferenc Emlékházában is tisztelegtünk. Mezőberényben Orlai Petrich Soma egy képét láthattuk, emellett Szendrey Júlia iskoláját, és Petőfi látogatásának emléktábláját. A dévaványai nemzeti parkban is sétálhattunk – foglalta össze Goór Judit, majd hozzáfűzte, ha legközelebb erre járnának, a 20. század történelmének nyomait keresnék fel.
Goór Judittól megtudtuk, az idei évben még terveznek kirándulásokat, ellátogatnak például novemberben Szákszentre és Császárra.
A békési kirándulásról Goór Judit, a Rákóczi Szövetség pápai szervezetének titkára számolt be hírportálunknak. Mint mondta, helyi idegenvezetők segítségével ismerkedtek a megye történelmével és nevezetességeivel, főként templomokkal és kastélyokkal.
-Békés városában, az Árpád-kori névadó megyeközpontban nem jártunk, viszont Gyulán, a későbbi megyeközpontban igen. Az ország egyik legjelentősebb végvára volt, 1566-ban esett el, mint Szigetvár. 129 évig volt török kézen. A vidék teljesen elnéptelenedett, viszont igen jó termőföldje volt. Részben ezért özönlöttek ide a török kiűzése után a betelepülők, részben pedig az új földesúr sajátos politikája miatt. Ez az új földbirtokos Harruckern János György volt. Ő osztrák, polgári származású pénzügyi és gazdasági szakember volt. 30 év udvari szolgálat után jutalmul magyarországi földeket kért, így vált Békés nagybirtokosává. Később egyik veje, Wenckheim József lett, így az egész megyében Wenckheim-kastélyokkal találkozunk. A legérdekesebb Orosháza alapítása, ahová a Tolna megyei Zomba lakói költöztek, mert ott megváltozott a földesúri hozzáállás. Orosházát dunántúli eredetű evangélikus magyarok alapították – mondta a szövetség titkára.
-Néhány szép kastélyt is felkerestünk, többek között a szabadkígyósit, a gyulait és a lökösházi vadászkastélyt is. A templomokon és kastélyokon kívül egyéb élményekkel is gazdagodtunk. Sétáltunk a szarvasi arborétumban, előadást hallgattunk meg Öcsödön Jordán Ágnes megrázó gyermekkori élményeiről, fürödtünk az orosházi Gyopárosfürdőben, dottóztunk Orosházán és Gyulán. Békéscsabán Munkácsy Mihály életével és képeivel ismerkedtünk meg, Szarvason Tessedik Sámuel munkásságával. Gyulán a húsipari múzeumban érdekes vezetésen vettünk részt, de Erkel Ferenc Emlékházában is tisztelegtünk. Mezőberényben Orlai Petrich Soma egy képét láthattuk, emellett Szendrey Júlia iskoláját, és Petőfi látogatásának emléktábláját. A dévaványai nemzeti parkban is sétálhattunk – foglalta össze Goór Judit, majd hozzáfűzte, ha legközelebb erre járnának, a 20. század történelmének nyomait keresnék fel.
Goór Judittól megtudtuk, az idei évben még terveznek kirándulásokat, ellátogatnak például novemberben Szákszentre és Császárra.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!