A magyar nemzet szabadnak született - az államalapításra emlékezett a város


2016-08-21 01:11:11  | cikk: ha  | 


A magyar nemzet szabadnak született - az államalapításra emlékezett a város főképe

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Pápa városa idén is az Erzsébet ligetben szervezett megemlékezést nemzeti ünnepnapunk alkalmából.

Pápa Város Fúvószenekarának toborzója és a Himnusz hangjai után Farkas Ferenc Régi magyar táncok című művéből hangzott el részlet a JMSZK Kamarazenekara tagjainak előadásában. Ezt követően Csúsz Péter, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója, Beszterce megyei képviselő mondott beszédet.

- Három nemzeti ünnepe van a magyarnak, függetlenül attól, hogy az anyaországon belül vagy az államhatárokon kívül ünnepli, s függetlenül attól, hogy ezekre hogyan tekintett a mindenkori magyar államhatalom - kezdte gondolatait Csúsz Péter. - Az első nemzeti ünnepünk március 15. A márciusi ifjak tetteit, jelentőségét időnként megpróbálták elhalványítani, de ez sosem sikerült. S aztán ott van a másik nemzeti ünnep, október 23., amikor szintén megmozdult a pesti ifjúság, és egyértelmű üzenetet küldött a világnak: elég volt a sztálini rendszerből, elég volt a kommunizmusból és valami újat, szabadabbat akar a magyar.

Az államalapítás ünnepén is gondoljunk elődeink példájára, hangzott el a beszédben

A harmadik nemzeti ünnep augusztus 20, folytatta a képviselő. - Ennek az ünnepnek több apropója van: ünnepeljük a független Magyarország megteremtését, ünnepeljük Szent István királyunkat, s azért épp e napon, mert 1083. augusztus 20-án avatták szentté államalapító királyunkat, fiát, Imre herceget és Gellért püspököt László király közbenjárására. Fontos ünnep ez, de mégis volt idő, amikor tiltott volt, mondta Csúsz Péter. - Bizony ez az ünnep is olyan, hogy nem volt mindig ildomos megemlékezni róla, hisz például az 1848-49-es szabadságharc után betiltották, még az egyházi ünnepek sorából is kivették. Jelentőségét a XX. században is megpróbálták elhalványítani, 1949-ben épp ezen a napon fogadták el a kommunista alkotmányt, ezzel is csorbítva az ünnepnap eredetei jelentőségét - de hiába, mert nem sikerült, tette hozzá a képviselő.

Csúsz Péter a nemzeti ünnepek üzenetére hívta fel a figyelmet

Csúsz Péter szólt arról is, hogy mint minden ünnepnek, így augusztus 20-nak is van üzenete, melyet szem előtt kell tartani. - A nemzeti ünnepeknek van egy sajátossága, mégpedig az, hogy mindig üzenete van a jelenkor számára. Most a XXI. században ismét forradalmi időket élünk, erőt kell merítenünk elődeinkből, akik megpróbálták kivívni a magyar függetlenséget. Most a XXI. században is ki kell jelentenünk: nem szeretnénk mások akarata szerint élni, mert a három nemzeti ünnep üzenete élő: a magyar nemzet szabadnak született. Megálljt kell parancsolnunk, hangot kell adnunk véleményünknek, s ha újra valós lesz a magyar függetlenség, akkor mondhatjuk államhatáron belül és kívül is, a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban, Muraközben, s mindenhol, ahol magyar él, hogy Isten, áldd meg a magyart.... - zárta beszédét Csúsz Péter a Himnusz soraival.

Dal, próza, zene és tánc is szerepelt az ünnepi műsorban

Az ünnepi beszéd után "Megvirradt napunk hajnala" címmel Halas Adelaida és Keresztes János, a veszprémi Petőfi Színház művészei, a JMSZK Kamarazenekarának tagjai: Nagy Tibor, Nagy Tiborné, Mészáros Sándorné, valamint a Vadvirág Néptáncegyüttes tagjai adtak műsort. Az előadást Keresztes János és Kocsis Gyula szerkesztette, a koreográfiát Müller Anita és Müller Zoltán készítette.

A megemlékezés befejezéseként az ünneplő közösség fáklyát tartó fiatalok és a fúvószenekar vezetésével az Országzászló-emlékműhöz vonult, ahol koszorúkat helyeztek el az államalapítás tiszteletére, emlékére. Az augusztus 20-ai ünnepség a Szózattal ért véget.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!