Az első szavazás élményéről

Az első szavazók túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli a politika, sokan úgy vélik, felesleges részt venniük a szavazáson.
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdeklődése és aktivitása meglehetősen alacsony. A választási kampányok időszakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása. A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarországon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhattak a 15–29 éveseket.
A politika iránti érdeklődés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül. A válaszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklődés mintegy 30, intenzívebb érdeklődés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben es 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú skála átlaga, míg 2004-ben ennél is kevesebb 2,08. Inkább azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 8 évben nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása- áll az Ifjúság 2008 Gyorsjelentésben.
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a fiatalok politikával kapcsolatos attitűdjét. Az összefüggés szinte lineáris. Minél alacsonyabb iskolázottságú a kérdezett, annál kevésbe érdeklődik a politika iránt, illetve minél magasabb a végzettsége, annál valószínűbb, hogy az érdeklődése skálaátlag körül, vagy annál magasabb lesz.
A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntő többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazan a fiatalok véleménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok meg a helyi politikusoknál is kevésbe figyelnek az ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetően nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. A hipotézisekkel ellentétben, az állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyekbe való beleszólás lehetőségéről. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségű az kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklődik a politika iránt –, annál nagyobb valószínűséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetőségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyekbe.
Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai aktivitás esetleges eredményéről. A 15−29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való beleszólás pozitív lehetőségeiről, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 evesek véleménye.

Ellenpéldaként szolgáljon a 18 éves Mórocz Alexandra, aki most élt először szavazati jogával és nagyon örült neki, hogy mint mondta, végre kinyilváníthatta a véleményét.
 - Jó volt az az érzés, hogy végre én is kifejezhettem azt, amit szeretnék annak érdekében, hogy változzon valami. Végre én is kinyilváníthattam az akaratomat, csak így tudok tenni az ország jövője érdekében- mondta a Türr István Gimnázium végzős tanulója.

A 29 éves Pandur Eszter úgy emlékszik vissza az első szavazás élményére, hogy nagyon izgult és várta azt a napot.
- Jó érzés volt, hogy én is a társadalom azon részéhez tartozok, akik már szavazhatnak, elmondhatják a véleményüket, hogy mit hogyan szeretnének az országban. Kaptam emléklapot is, nagyon örültem neki.

Forrás: Ifjúság 2008 Gyorsjelentés