Könyvbemutató: Disnok eladók itt 1956
2016-07-23 20:39:11 | cikk: Babos Petra |
A könyv alapgondolatát az a beszélgetés adta, amit az 1956-os forradalom 10. évfordulóján, az akkor még csak 16 éves Magyari Jenő Dezső folytatott az édesapjával a történtekről. Az apja megértette, hogy fia pontosan ismeri az eseményeket, bizonyító részletekre emlékezik, ezért beszélgetésük egyre jobban elmélyült. Amikor a szerző 29 év elteltével szembesült szeretteinek és a szereplőknek az eltávozásával, végleg elhatározta, hogy vállalkozik titokban az édesapja naplójának rendezésére, megírására. 1985 után, 27 évvel később elsőszülött lánya megtalálta a naplót, s nagy érdeklődést mutatott a társadalmi és történelmi események iránt. Végül a magántermészetűnek hitt, valójában nemzetünk katartikus, drámai és megrendítő története könyv formájában is ismerhetővé vált lánya kérésére.
A könyvet a Jókai Mór Városi Könyvtárban mutatták be
-A kötet a forradalom harminc napját rögzíti október 19-től november 19-ig. A történet egy család köré csoportosul, a nagymama, az apa, a katolikus pap, a fiatal orvosgyakornok a főbb szereplők. Emellett jelentős alakot formál meg a bél- és gyógyszerszállító lengyel sofőr barát, a sajátjai elöl menekülő ávós tiszt, majd a hazáját elhagyni kényszerülő középiskolai tanár. Szerepet kap még a „bótos”, a vasutas, a patikus, a kőfaragó, az igazgató úr, akik az elvárható tisztességről tesznek tanúbizonyságot. Az igaz történetet díszessé teszi a megvillanó humor és a gasztronómiai érdekességek, a nagymama, az anya, a nők vállalásai a családért, szeretteikért. A lengyel és magyar nép közös szabadságszeretete, a zsarnokság, az önkény elleni felkelés ékesen bizonyítja a két nép évszázadok óta tartó barátságát és szolidaritását – írta a könyv ajánlójában dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A szerző kérdésünkre elmondta, a disnok egy lengyel szó, a magyar disznó változata. A disnok a politikai személyeket jelenítették meg. A címről megtudtuk, a disnok szó a falra volt felírva, de mivel azt nem írhatta, hogy ronda disnok, János atya kétségbeesetten szólt az apjához, hogy ebből baj lesz, le kell festeni, s ő nem lefestette, hanem odaírta, hogy eladók itt.
Magyari Jenő elmondta, még mindig nehéz beszélni ezekről az eseményekről. A történelmi regényt fontosnak tartotta megírni a szerző, hiszen beszélni kell a nemzetről, a családról, az áldozatkészségről.
Magyari Jenő kötetét Petrik Iván osztályvezető levéltáros ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, s gratulált a kötet szerzőjének, majd arra buzdított mindenkit, hogy ha hasonló eseményekről vannak élményeik, emlékeik, vessék papírra.
A könyvbemutatón Szanyiné Csepregi Ilona és Gosztola István olvasott fel részleteket a műből.
A könyvet a Jókai Mór Városi Könyvtárban mutatták be-A kötet a forradalom harminc napját rögzíti október 19-től november 19-ig. A történet egy család köré csoportosul, a nagymama, az apa, a katolikus pap, a fiatal orvosgyakornok a főbb szereplők. Emellett jelentős alakot formál meg a bél- és gyógyszerszállító lengyel sofőr barát, a sajátjai elöl menekülő ávós tiszt, majd a hazáját elhagyni kényszerülő középiskolai tanár. Szerepet kap még a „bótos”, a vasutas, a patikus, a kőfaragó, az igazgató úr, akik az elvárható tisztességről tesznek tanúbizonyságot. Az igaz történetet díszessé teszi a megvillanó humor és a gasztronómiai érdekességek, a nagymama, az anya, a nők vállalásai a családért, szeretteikért. A lengyel és magyar nép közös szabadságszeretete, a zsarnokság, az önkény elleni felkelés ékesen bizonyítja a két nép évszázadok óta tartó barátságát és szolidaritását – írta a könyv ajánlójában dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A szerző kérdésünkre elmondta, a disnok egy lengyel szó, a magyar disznó változata. A disnok a politikai személyeket jelenítették meg. A címről megtudtuk, a disnok szó a falra volt felírva, de mivel azt nem írhatta, hogy ronda disnok, János atya kétségbeesetten szólt az apjához, hogy ebből baj lesz, le kell festeni, s ő nem lefestette, hanem odaírta, hogy eladók itt.
Magyari Jenő elmondta, még mindig nehéz beszélni ezekről az eseményekről. A történelmi regényt fontosnak tartotta megírni a szerző, hiszen beszélni kell a nemzetről, a családról, az áldozatkészségről.
Magyari Jenő kötetét Petrik Iván osztályvezető levéltáros ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, s gratulált a kötet szerzőjének, majd arra buzdított mindenkit, hogy ha hasonló eseményekről vannak élményeik, emlékeik, vessék papírra.
A könyvbemutatón Szanyiné Csepregi Ilona és Gosztola István olvasott fel részleteket a műből.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!