A végvárak kora a Hegy napján

2016-07-10 21:53:10 | cikk: ha |

A Hagyományok Hegye Egyesület a történelmi, néprajzi és természeti kincseket őrző Hagyományok Hegyén minden évben igyekszik más-más történelmi kort feleleveníteni: ezúttal a végvárak korát idézték meg a közönség számára, csatajelenetekben, tárgyi eszközökben, bemutatókban, zenében és hangulatban. A vendégeket dr. Nagy-L. István köszöntötte. A Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója elmondta, hogy XVI-XVII. században, a török hódoltság idején az ország népessége nem nőtt, sőt, csökkent, s ennek hatása, ez a hátrány ma is érezhető. Pápán is ez volt jellemző: míg a XV. század a település egyik virágkora, ekkor a népesség meghaladta a kétezer főt, addig a XVI. század végén, a várostromok után ötszázra csökkent. A török hódoltság idején a végvári katonák vitézsége, heroikus küzdelme adott erőt és reményt a magyaroknak.

A kicsik is számos ügyességi játék közül választhattak

Tóth Kálmán, a Hagyományok Hegye Egyesület elnöke elmondta, hogy 14 éve dolgoznak azon, hogy Pápa gazdag történelmi hagyományai ne merüljenek feledésbe. Programjaik közül mindig kiemelkedik a Hegy napja rendezvény, amikor megelevenedik egy-egy történelmi korszak. A változatos bemutatók szervezésekor ügyeltek arra, hogy minden korosztály találjon magának megfelelő programot.

A házigazda a Hagyományok Hegye Egyesület meghívását elfogadta a szentendrei Lovasíjász Hagyományőrző Sportegyesület, a szári Vértes Egyesület, a székesfehérvári Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, a Gartai Muskétások Egyesülete, a Kassai Lovasíjász Iskola Németh törzse Pápáról és a tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület. A tatabányai hagyományőrző csoport egyik alapító tagja, Kovács Károly elmondta, hogy ők néhány éve a török hagyományokat is kutatják és próbálják megismertetni az érdeklődőkkel. Nagy az igény, hisz a hódoltság korát felidézve ők autentikus török harcosokat tudnak kiállítani a magyar vitézek ellen.

Látványos bemutatót tartottak a Németh törzs lovasíjászai is

A Németh törzs tagja, Piroska Péter elmondta, hogy a lovasíjászok sokáig jelen voltak az egyéb hadtestek mellett, hatékony, ütőképes válfaja ez a harcászatnak. A pontosság, az összeszokottság, a fegyelmezettség, a gyorsaság volt a kulcsa az íjászok sikereinek, épp ezért már kisgyermekkortól lóra szoktatták a harcosokat. Piroska Péter szerint egyre ismertebb a lovasíjászat, egyre több emberhez jut el, de ez nem jelenti azt, hogy megugrott volna a létszám. Ennek magyarázata az, hogy a lovasíjászat komoly áldozatokkal jár, sok munkával, gyakorlással. Kassai Lajos azt szokta mondani, hogy aki sokat izzad békében, az keveset vérzik a csatában...

Sokan beszélgettek, készítettek fotókat Kelemen Zsolttal, aki a lovas népek, különösen a hunok és a honfoglaló magyarság lovas harci kultúráját próbálja gyakorlati módszerekkel is rekonstruálni

A Hegy napján életre kelt a történelem. A látogatók ízelítőt kaptak a végvárak korának mindennapjaiból, láthattak ugratási és ügyességi lovasbemutatót, középkori bajvívást, izgalmas csatajeleneteket, ott volt Kelemen Zsolt, a leghíresebb magyar lovasharcművész, bepillantás nyerhettek a török hastáncosok világába és megismerkedhettek a kor zenéivel is. E történelmi kavalkádot élőképek, kézműves kirakodóvásár, gyermekprogramok, jurtakiállítás, a természet ösvénye és a kilátó tette még gazdagabbá.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!