A demográfiai folyamatokat vizsgálták a városnapi konferencián
2016-06-18 17:43:36 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra, HuHa |
Június 16-át, Pápa Város Napjaként ünnepli az önkormányzat a rendszerváltás óta, tisztelegve az első szabad helyhatósági választások emléke előtt, melyet 1848-ban ezen a napon tartottak. A városnapi rendezvény hagyományosan egy-egy téma köré szervezett konferenciával kezdődik, majd ünnepi szentmisével és mécsesgyújtással folytatódik, melyen városépítő gróf Esterházy Károly munkásságára emlékeznek a résztvevők. Így zajlott Pápa Város Napja az idei esztendőben is, az önkormányzat a Városházára várta az érdeklődőket, a demográfiai folyamatokat áttekintő és tudományosan igazoló konferenciára.A programon Áldozó Tamás polgármester köszöntőjében emlékeztetett, Pápa Város Napjáról a rendszerváltást követően az első rendeletek között döntött az akkori képviselő-testület, s azóta a város napján szerepelt már témaként helyi ipartörténet, városfejlesztés, megemlékeztek az Esterházyakról, összefoglalva, minden konferencia a városról szólt.
-Az idén a demográfiáról beszélünk ezen a rendezvényen, hiszen azt a feltételrendszert, amelyben a város működik, az intézményrendszert üzemeltetjük, azok bővítéséről vagy kapacitáscsökkentéséről döntünk, leginkább népesség változása határozza meg.
Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a városnapi konferecia résztvevőitA városvezető hozzátette, a demográfiai változások a politikának is az egyik kedvenc beszédtémája, ezért is gondolták, hogy néhány ezzel kapcsolatos vita után a tudomány szereplőit kérdezik meg erről a témáról, a tudomány eredményeit kívánják megismerni, megismertetni a közélet szereplőivel és az érdeklődőkkel.Obádovics Csilla, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa az 1980-2011 közötti időszakot tekintette át előadásában a népszámlálási adatok elemzésével. Tájékoztatója elején az országos helyzetet mutatta be, melyek szerint 1980-ig nőtt hazánk népessége, azóta pedig csökken: a vizsgált időszak végére a gyermekkorúak száma kétmillió alá csökkent, az időskorúaké pedig e szám fölé emelkedett. A születések és a halálozások száma között mínusz negyvenezer a különbség, ugyanakkor a várható élettartam folyamatosan növekszik.
Obádovics Csilla a népességszám alakulásáról szólt előadásábanA pápai kistérséget vizsgálva azt állapította meg a KSH adatai szerint, hogy 1970 és 2011 között az 1500-2000 fő közötti települések száma háromról egyre csökkent, az ötszáz fő alatti falvak száma viszont jelentősen megemelkedett tizenháromról huszonkettőre. A lakosságszám változása is tükrözi ezt a folyamatot, a gyermekkorúak aránya 14,2 százaléka csupán a teljes lakosságnak, a 60 év felettiek aránya viszont 14,9 százalékról 23,5 százalékra emelkedett. Az előadó nemcsak a népesség számának változásáról szólt, beszélt a vándorlási egyenlegről is, ami a városba és a járásba be- illetve kiköltözők számát mutatja. Eszerint a vándorlási egyenleg 1970-től negatív a pápai kistérségben. Retz Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztály tájékoztatási osztályvezetője a város demográfiai és munkaerő-piaci helyzetéről, annak összefüggéseiről tartott előadást a városnapi konferencián. Az osztályvezető a KSH rendelkezésére álló adatok közül Pápára vonatkozóan a lakosságszámot emelte ki, mely szerint az 1980-2015 közötti időszakban 1986-ban volt a legnagyobb a népességszám a városban (34 601 fő), 2015. január elsején pedig már csak 31 190 lakosa volt Pápának, de még ezzel a népességszámmal is az ország 34. legnagyobb településének számít. A városban élők száma 1993-tól kismértékben, de folyamatosan csökken, ugyanakkor 1960-ban még többen éltek Pápán, mint Veszprémben. Az előadó a 2014-es esztendőről elmondta, az élveszületések száma 305, míg a halálozások száma 385 volt, az elvándorlók 1486-an voltak, a városba beköltözők pedig 1505-en. A házasságkötések és válások száma is pozitív képet mutat, előbbiből 139, utóbbiból 74 történt a vizsgált esztendőben. Az elmúlt évek korösszetételéről elmondta, mind a megyében, mind a járásban és Pápán is nő az idősek száma a gyermekkorúakhoz és az aktív korúakhoz képest.
Retz Tamás a munkaerő-piaci folyamatokra is kitértAz osztályvezető előadásának másik témája a munkaerő-piaci helyzet bemutatása volt, melyhez a vállalkozásoktól származó adatokat használta fel. 2014-ben 7871 fő dolgozott a pápai vállalkozások alkalmazásában, az átlagkereset bruttó 170 800 Ft volt. A nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálva megállapította, az iparban dolgoztak a legtöbben (31,9 %), jelentős a vendéglátásban, szállításban, szolgáltatóiparban dolgozók száma, és a megyei átlaghoz képest nagyon magas (17,1 %) a mezőgazdaságban tevékenykedők száma.Érdekes képet mutatott Retz Tamás ingázásról szóló tájékoztatója, mely szerint 2011-ben 4117-en jártak Pápára dolgozni más településekről, míg csupán 3455 fő volt azoknak a száma, akik Pápáról jártak el más város valamelyik munkahelyére. Legtöbben Veszprém megye más településeiről ingáztak Pápára, emellett Győr-Moson-Sopron megyéből és Vas megyéből érkeztek többen a pápai munkahelyekre. Hasonló képet mutat a Pápáról ingázók száma is, e három megye településeire jártak át a pápaiak dolgozni.A konferencia harmadik előadása a múltba kalauzolta vissza a jelenlévőket, ifj. Hermann István a 17. századi pápai népességi adatokról tartott előadást a fennmaradt dokumentumok alapján. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának igazgatója kifejtette, népszámlálási adatok a 19. század közepétől állnak rendelkezésre, ezt megelőzően az anyakönyvek adatai és az egyes uradalmi jegyzetek adnak rávilágítást az akkori npességre. Ezek alapján feltételezhető, hogy a 17. század második felében 4-4500 lakosa volt Pápának, s ezzel a régió legnagyobb települései közé tartozott.
Múltbéli visszatekintés ifj. Hermann IstvántólA konferenciát az Esterházy-kastély kápolnájában városépítő gróf Eszterházy Károly püspökért mondott szentmise követte, melyet dr. Mail József apát, plébános celebrált, s melyen megemlékezett a püspök éltéről, munkásságáról. A városnapi rendezvény a Fő téri Eszterházy-szobornál ért véget, ahol a város vezetője és a katolikus egyház képviselői helyeztek el koszorút, a megjelentek pedig mécsesgyújtással tisztelegtek a városépítő előtt.
-Az idén a demográfiáról beszélünk ezen a rendezvényen, hiszen azt a feltételrendszert, amelyben a város működik, az intézményrendszert üzemeltetjük, azok bővítéséről vagy kapacitáscsökkentéséről döntünk, leginkább népesség változása határozza meg.
Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a városnapi konferecia résztvevőitA városvezető hozzátette, a demográfiai változások a politikának is az egyik kedvenc beszédtémája, ezért is gondolták, hogy néhány ezzel kapcsolatos vita után a tudomány szereplőit kérdezik meg erről a témáról, a tudomány eredményeit kívánják megismerni, megismertetni a közélet szereplőivel és az érdeklődőkkel.Obádovics Csilla, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa az 1980-2011 közötti időszakot tekintette át előadásában a népszámlálási adatok elemzésével. Tájékoztatója elején az országos helyzetet mutatta be, melyek szerint 1980-ig nőtt hazánk népessége, azóta pedig csökken: a vizsgált időszak végére a gyermekkorúak száma kétmillió alá csökkent, az időskorúaké pedig e szám fölé emelkedett. A születések és a halálozások száma között mínusz negyvenezer a különbség, ugyanakkor a várható élettartam folyamatosan növekszik.Obádovics Csilla a népességszám alakulásáról szólt előadásábanA pápai kistérséget vizsgálva azt állapította meg a KSH adatai szerint, hogy 1970 és 2011 között az 1500-2000 fő közötti települések száma háromról egyre csökkent, az ötszáz fő alatti falvak száma viszont jelentősen megemelkedett tizenháromról huszonkettőre. A lakosságszám változása is tükrözi ezt a folyamatot, a gyermekkorúak aránya 14,2 százaléka csupán a teljes lakosságnak, a 60 év felettiek aránya viszont 14,9 százalékról 23,5 százalékra emelkedett. Az előadó nemcsak a népesség számának változásáról szólt, beszélt a vándorlási egyenlegről is, ami a városba és a járásba be- illetve kiköltözők számát mutatja. Eszerint a vándorlási egyenleg 1970-től negatív a pápai kistérségben. Retz Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztály tájékoztatási osztályvezetője a város demográfiai és munkaerő-piaci helyzetéről, annak összefüggéseiről tartott előadást a városnapi konferencián. Az osztályvezető a KSH rendelkezésére álló adatok közül Pápára vonatkozóan a lakosságszámot emelte ki, mely szerint az 1980-2015 közötti időszakban 1986-ban volt a legnagyobb a népességszám a városban (34 601 fő), 2015. január elsején pedig már csak 31 190 lakosa volt Pápának, de még ezzel a népességszámmal is az ország 34. legnagyobb településének számít. A városban élők száma 1993-tól kismértékben, de folyamatosan csökken, ugyanakkor 1960-ban még többen éltek Pápán, mint Veszprémben. Az előadó a 2014-es esztendőről elmondta, az élveszületések száma 305, míg a halálozások száma 385 volt, az elvándorlók 1486-an voltak, a városba beköltözők pedig 1505-en. A házasságkötések és válások száma is pozitív képet mutat, előbbiből 139, utóbbiból 74 történt a vizsgált esztendőben. Az elmúlt évek korösszetételéről elmondta, mind a megyében, mind a járásban és Pápán is nő az idősek száma a gyermekkorúakhoz és az aktív korúakhoz képest.Retz Tamás a munkaerő-piaci folyamatokra is kitértAz osztályvezető előadásának másik témája a munkaerő-piaci helyzet bemutatása volt, melyhez a vállalkozásoktól származó adatokat használta fel. 2014-ben 7871 fő dolgozott a pápai vállalkozások alkalmazásában, az átlagkereset bruttó 170 800 Ft volt. A nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálva megállapította, az iparban dolgoztak a legtöbben (31,9 %), jelentős a vendéglátásban, szállításban, szolgáltatóiparban dolgozók száma, és a megyei átlaghoz képest nagyon magas (17,1 %) a mezőgazdaságban tevékenykedők száma.Érdekes képet mutatott Retz Tamás ingázásról szóló tájékoztatója, mely szerint 2011-ben 4117-en jártak Pápára dolgozni más településekről, míg csupán 3455 fő volt azoknak a száma, akik Pápáról jártak el más város valamelyik munkahelyére. Legtöbben Veszprém megye más településeiről ingáztak Pápára, emellett Győr-Moson-Sopron megyéből és Vas megyéből érkeztek többen a pápai munkahelyekre. Hasonló képet mutat a Pápáról ingázók száma is, e három megye településeire jártak át a pápaiak dolgozni.A konferencia harmadik előadása a múltba kalauzolta vissza a jelenlévőket, ifj. Hermann István a 17. századi pápai népességi adatokról tartott előadást a fennmaradt dokumentumok alapján. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának igazgatója kifejtette, népszámlálási adatok a 19. század közepétől állnak rendelkezésre, ezt megelőzően az anyakönyvek adatai és az egyes uradalmi jegyzetek adnak rávilágítást az akkori npességre. Ezek alapján feltételezhető, hogy a 17. század második felében 4-4500 lakosa volt Pápának, s ezzel a régió legnagyobb települései közé tartozott.Múltbéli visszatekintés ifj. Hermann IstvántólA konferenciát az Esterházy-kastély kápolnájában városépítő gróf Eszterházy Károly püspökért mondott szentmise követte, melyet dr. Mail József apát, plébános celebrált, s melyen megemlékezett a püspök éltéről, munkásságáról. A városnapi rendezvény a Fő téri Eszterházy-szobornál ért véget, ahol a város vezetője és a katolikus egyház képviselői helyeztek el koszorút, a megjelentek pedig mécsesgyújtással tisztelegtek a városépítő előtt.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!