Gazdáné Olosz Ella textilművész kiállítása

Gazdáné Olosz Ella 1937.január 3-án született a Brassó megyei Keresztvár községben. Képzőművészeti tehetségét anyai ágról örökölte, édesanyja iparművészi szinten szőtt és kézimunkázott. Dédanyja, a márkosfalvi Barabás Mária révén rokonságban volt a festő Barabás Miklós családjával.
1940-ben hazaköltöznek Kovásznára.
1955-61 között elvégzi a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola textil szakát.
1957 után több - előbb a Tudományos Akadémia szervezésében, majd önállóan lebonyolított gyűjtő utakon vesz részt.
1970-től 1979-ig hat alkalommal tesz tanulmányutat előbb Nyugat-Európába (7 országba), majd Közel- és Közép-Keletre (9 országba) és Oroszországba. Ezeken az útjain szerezte meg rálátását az egyetemes művészet minden rétegére, a hagyományosra, az archaikusra és a modernre. Igazi énjét akkor találta meg, amikor felfedezte az ázsiai népek ősi szövéstechnikáját, az ikatot, amit több évi töprengés után transzponált át a kárpitszövés technikájává, egészen újat, egészen egyedit hozva ezzel a XX. századi magyar textilművészetben. Aztán jöttek a mély gondolatokat kifejező nagy művek.1966-tól rendszeresen állít ki. Egyéni tárlatai 1969-től kezdve ismételten eljutottak Románia kisebb-nagyobb városaiba, akárcsak a rendszerváltás után Budapestre, Nagykanizsára, Pécsre vagy Debrecenbe egyaránt. Művészi célja a népi szövés és a „magas művészet” kategóriájába tartozó gobelin szintézisének megteremtése volt, illetve a paraszti és a polgári tradíció közelítése mellett hidat építeni az ősi és a modern valamint a keleti és nyugati törekvések között. Mindezt úgy igyekezett megvalósítani, hogy fonalait természetes növényi és ásványi festékekkel maga színezte, ezekből pedig szőnyegeit saját kezűleg szőtte. 1992 augusztusában fedezik fel súlyos betegségét. Szőni már nem tud, utolsó erejével könyvek szerkesztését végzi. 1993. február 7-én halt meg.

A kortárs Tibori Szabó Zoltán szerint „Gazdáné Olosz Ella a maga módján legújabb kori Kőrösi Csoma Sándorunk volt, azzal a különbséggel, hogy ő visszatért Kovásznára, s a magával hozott kincset itt dolgozta fel...”

Ella néni vallotta:
“Az egyszerűség döbbe¬netét szeretném az emberekből kiváltani”
„Én úgy érzem, hogy akármilyen modern környe¬zetbe csak be fog épülni valamilyen formában a népi kultúra...”
„Szeretem a paraszt-osztováta recsegő-csattogó munkazaját, a vetélőről lepergő szálak szabad nyújtózását, a szövőtechnikák megszámlálhatatlan gazdagságában ajánlkozó, de mindig világos, áttekinthető rendjét…”
... Élni, dolgozni, alkotni: így érdemes.

Forrás: www.artportal.hu
www.webvidék.ro