"Járj nyitott szemmel és szívvel a világban!" - Városi ballagás 2016.
2016-04-30 17:19:47 | cikk: ha | fotó: Babos Petra |
A reggeli órákban 562 pápai diák számára szólalt meg az utolsó osztályfőnöki órát jelző csengő. Könnyek és mosolyok, ölelések és szép szavak, emlékek és tervek - sok minden belefér a mai napba, hisz a ballagás mindezekről szól. A végzősökről, akik számára lezárulnak a pápai diákévek, hogy valami új és más kezdődhessen.
Hat középfokú oktatási intézmény 23 osztályának 562 diákja ballagott ma délelőtt, a végzősök az iskolai búcsú után a Fő téren át vonultak a központi ünnepségre. A városi ballagás régi pápai hagyomány, mely mára már elválaszthatatlanul összekapcsolódott a diákok búcsúzásával. Szülők, rokonok, barátok, ismerősök, diáktársak sorfala előtt sétálnak át a végzősök a Szabadtéri színpadhoz, hogy együtt búcsúzzanak a diáktársaktól, tanároktól és sokan Pápától is, hisz máshol tanulnak tovább.
A központi ünnepségen több mint ötszáz diák búcsúzott a pápai alma materektől A városi ballagás központi ünnepsége a Petőfi Sándor Gimnázium énekkarának tolmácsolásában a Gaudeamus című dallal kezdődött, majd Szijártó Bianka, a Petőfi Sándor Gimnázium diákja szavalta Juhász Gyula Ifjúság című versét, majd "...menni kell, akad egy út, ami a jó irányba fut..." énekelte a türrös Vesztergom Kíra az Álomvilág című dalt.A 2016. évi városi ballagáson dr. Péntek Árpád önkormányzati képviselő mondott beszédet, aki felidézte saját ballagását, és tudja, mondta, hogy sok gondolat kavarog ilyenkor a diákok fejében. Élénken élnek még az emlékek; az első félénk napok, a táborok, az osztálykirándulások, a cserediákok, a színjátszó fesztiválok, az első szerelmek, de már halványulnak a kellemetlen feleletek okozta traumák, a sírások, és később már tényleg csak a szép emlékek maradnak.
A város nevében dr. Péntek Árpád önkormányzati képviselő búcsúzott a diákoktól- Fáj az emlékezés, mert búcsút kell inteni a nagymúltúnak, az osztálynak, a tanároknak. Egy ajtó bezárul, de rögtön kinyílik egy másik, utat mutatva a jövő kihívásai felé. Az elválás szomorúsága mellett mindenkiben ott ég a kíváncsiság: vajon mit hoznak az elkövetkezendő évek? Előttetek az érettségi, a vizsgák. Utána pedig új arcok, barátságok, új célkitűzések várnak rátok. Beléptek a felnőttek világába. Valakit jobban vonz a változás és jókedvűen néz az új feladatok elé, míg mások inkább maradnának még élvezni a gondtalan napokat.Dr. Péntek Árpád egy történetet mesélt a végzősöknek, arról, hogy egy gyermek egy nagy erdőbe lép, ahol egy öreganyó vezeti, segíti, tanítja, neveli, hogy aztán négy-öt év múltán útjára engedje három ajándékkal és néhány bölcs szóval: - Adok neked egy tarisznyát, s benne három csodatevő szerszámot, egy kőtáblát, egy ív papírost s egy karaj kenyeret. Ha bajba kerülsz, ezekre mindig számíthatsz. Ha gyengül a hited, vess egy pillantást a kőtáblára, s megtalálod azt a törvényt, amelyet követve a helyes úton járhatsz. Ha kevésnek érzed a tudásod, csak pillants rá a papírosra, s azonnal kiolvashatod belőle a szükséges ismeretet. S ha találkozol egy elesett, éhező embertársaddal, ott lesz nálad a karéj kenyér. Most menj, innentől nélkülem kell boldogulnod. Járj nyitott szemmel és szívvel a világban! Vedd észre az élet apró szépségét! Segíts jó szívvel, ahol éppen kell! Kedves ballagó diákok! Csengjen a fületekbe a mese tanulsága: mindig legyen nálatok egy kőtábla, egy papíros és egy karaj kenyér. Töltsétek meg a szíveteket és az eszeteket mindenféle kinccsel! Kívánom, hogy az életben legyen célotok, és ezt a kitűzött célt érjétek is el! - zárta beszédét dr. Péntek Árpád.
A végzős diákok nevében a türrös Móczár Bence mondott beszédetA beszédet követően a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánc szakos utolsó éves növendékei léptek fel, majd Móczár Bence, a Türr István Gimnázium és Kollégium diákja búcsúzott a végzősök nevében. Kevesen vagyunk pápaiak, mondta, de vannak produktumaink. Aki diákként lehetőségeket keresett a sportban, művészetben, akár a tudományos előrelépésben, az itt talált. S aki most búcsúzik, ha teheti, segítsen azoknak a diákoknak, akik maradnak, hisz ha kapunk valamit, akkor meg kell próbálni viszonozni ott, ahol kaptuk, mondta.A városi ballagás kiemelt eseménye, amikor a város polgármestere felnőtt pápai polgárrá fogadja a végzős tanulókat. Ebből az alkalomból dr. Áldozó Tamás két tanulónak, Englert Georginának, a Petőfi Gimnázium diákjának és Németh Ábelnek, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája végzősének átadta az eseményt szimbolizáló, a város címerével díszített láncot és emléklapot.
Egy petőfis és egy refis diák vehette át a láncot és az emléklapotA központi ünnepség végén a petőfis Góczán Anna és Kovács Zsófia adta elő a Kormorán együttes Ki szívét osztja szét című dalát, zárásképp a résztvevők a petőfis kórussal énekelték a Szózatot.További képek ITT!
Hat középfokú oktatási intézmény 23 osztályának 562 diákja ballagott ma délelőtt, a végzősök az iskolai búcsú után a Fő téren át vonultak a központi ünnepségre. A városi ballagás régi pápai hagyomány, mely mára már elválaszthatatlanul összekapcsolódott a diákok búcsúzásával. Szülők, rokonok, barátok, ismerősök, diáktársak sorfala előtt sétálnak át a végzősök a Szabadtéri színpadhoz, hogy együtt búcsúzzanak a diáktársaktól, tanároktól és sokan Pápától is, hisz máshol tanulnak tovább.
A központi ünnepségen több mint ötszáz diák búcsúzott a pápai alma materektől A városi ballagás központi ünnepsége a Petőfi Sándor Gimnázium énekkarának tolmácsolásában a Gaudeamus című dallal kezdődött, majd Szijártó Bianka, a Petőfi Sándor Gimnázium diákja szavalta Juhász Gyula Ifjúság című versét, majd "...menni kell, akad egy út, ami a jó irányba fut..." énekelte a türrös Vesztergom Kíra az Álomvilág című dalt.A 2016. évi városi ballagáson dr. Péntek Árpád önkormányzati képviselő mondott beszédet, aki felidézte saját ballagását, és tudja, mondta, hogy sok gondolat kavarog ilyenkor a diákok fejében. Élénken élnek még az emlékek; az első félénk napok, a táborok, az osztálykirándulások, a cserediákok, a színjátszó fesztiválok, az első szerelmek, de már halványulnak a kellemetlen feleletek okozta traumák, a sírások, és később már tényleg csak a szép emlékek maradnak.A város nevében dr. Péntek Árpád önkormányzati képviselő búcsúzott a diákoktól- Fáj az emlékezés, mert búcsút kell inteni a nagymúltúnak, az osztálynak, a tanároknak. Egy ajtó bezárul, de rögtön kinyílik egy másik, utat mutatva a jövő kihívásai felé. Az elválás szomorúsága mellett mindenkiben ott ég a kíváncsiság: vajon mit hoznak az elkövetkezendő évek? Előttetek az érettségi, a vizsgák. Utána pedig új arcok, barátságok, új célkitűzések várnak rátok. Beléptek a felnőttek világába. Valakit jobban vonz a változás és jókedvűen néz az új feladatok elé, míg mások inkább maradnának még élvezni a gondtalan napokat.Dr. Péntek Árpád egy történetet mesélt a végzősöknek, arról, hogy egy gyermek egy nagy erdőbe lép, ahol egy öreganyó vezeti, segíti, tanítja, neveli, hogy aztán négy-öt év múltán útjára engedje három ajándékkal és néhány bölcs szóval: - Adok neked egy tarisznyát, s benne három csodatevő szerszámot, egy kőtáblát, egy ív papírost s egy karaj kenyeret. Ha bajba kerülsz, ezekre mindig számíthatsz. Ha gyengül a hited, vess egy pillantást a kőtáblára, s megtalálod azt a törvényt, amelyet követve a helyes úton járhatsz. Ha kevésnek érzed a tudásod, csak pillants rá a papírosra, s azonnal kiolvashatod belőle a szükséges ismeretet. S ha találkozol egy elesett, éhező embertársaddal, ott lesz nálad a karéj kenyér. Most menj, innentől nélkülem kell boldogulnod. Járj nyitott szemmel és szívvel a világban! Vedd észre az élet apró szépségét! Segíts jó szívvel, ahol éppen kell! Kedves ballagó diákok! Csengjen a fületekbe a mese tanulsága: mindig legyen nálatok egy kőtábla, egy papíros és egy karaj kenyér. Töltsétek meg a szíveteket és az eszeteket mindenféle kinccsel! Kívánom, hogy az életben legyen célotok, és ezt a kitűzött célt érjétek is el! - zárta beszédét dr. Péntek Árpád.A végzős diákok nevében a türrös Móczár Bence mondott beszédetA beszédet követően a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánc szakos utolsó éves növendékei léptek fel, majd Móczár Bence, a Türr István Gimnázium és Kollégium diákja búcsúzott a végzősök nevében. Kevesen vagyunk pápaiak, mondta, de vannak produktumaink. Aki diákként lehetőségeket keresett a sportban, művészetben, akár a tudományos előrelépésben, az itt talált. S aki most búcsúzik, ha teheti, segítsen azoknak a diákoknak, akik maradnak, hisz ha kapunk valamit, akkor meg kell próbálni viszonozni ott, ahol kaptuk, mondta.A városi ballagás kiemelt eseménye, amikor a város polgármestere felnőtt pápai polgárrá fogadja a végzős tanulókat. Ebből az alkalomból dr. Áldozó Tamás két tanulónak, Englert Georginának, a Petőfi Gimnázium diákjának és Németh Ábelnek, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája végzősének átadta az eseményt szimbolizáló, a város címerével díszített láncot és emléklapot.Egy petőfis és egy refis diák vehette át a láncot és az emléklapotA központi ünnepség végén a petőfis Góczán Anna és Kovács Zsófia adta elő a Kormorán együttes Ki szívét osztja szét című dalát, zárásképp a résztvevők a petőfis kórussal énekelték a Szózatot.További képek ITT!Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!