Isten bennünk lakik - Renátó atya a tókerti plébánián
2016-04-29 22:07:17 | cikk: pgya |
Béri László Renátó Atya volt a vendége a havonta megrendezésre kerülő Nyitott szívvel, Isten tenyerén előadássorozatnak szerda este a tókerti Szent Benedek Templomban. Renátó atya a karmelita rend eredettörténetét, illetve a szerzetesrend lelkiségét mutatta be a szép számban megjelent hallgatóságnak.A kármel héberül termékeny földet jelent az ószövetségi iratokban, ugyanakkor egy földrajzi helyet is jelöl a Bibliában, amely a tengerbe nyúló, mediterrán növényzetével a szépség és a termékenység jelképe. A Kármel szent hegység volt az ősidőktől fogva, ahol oltárt emeltek Jáhvénak, Baálnak, Zeusznak. A zsidók és a keresztények számára azt az emlékezetes helyet jelenti, ahol Illés próféta az egyetlen igaz Isten kultuszát helyreállította, bizonyságot téve arról a választott nép előtt, hogy a próféta istene az egyetlen és igaz Isten, szemben a bálványok üres semmiségével. Ugyanakkor a Kármel a Boldogságos Szűz Máriára utaló képet is jelenti a maga szépségével, termékenységével. Így a mítosz és legenda szerint a karmeliták egyenesen Illés prófától származtatják magukat – kezdett a rend ismertetésébe Renátó atya. Valójában azonban a keresztes háborúk idejére datálható a rend létrejötte.
Renátó atya igaz mély hitéről tett tanúbizonyságot humorral fűszerezett előadásávalA XII. század végén, a keresztes háborúk idején, latin szertartású remeték telepedtek le a Kármel-hegység egyik völgyében. Ezek a remeték voltak a mai kármeliták elődei. A nap nagy részét magányban töltötték, de minden nap összejöttek közös szentmisére, később pedig az étkezést és a zsolozsmát is közösen végezték. Nem sokáig maradhattak azonban zavartalanul a Kármel-hegyén. A keresztesek kezén maradt területek egyre jobban fogytak, s végül a Kármel-hegy is a muzulmánok kezére került. A kármelitáknak vissza kellett jönniük Európába. Kolostoraik már nem csak pusztában épültek, hanem egyre inkább a megélhetést biztosító nagyvárosokban jöttek létre. A szerzetesek életformája is megváltozott: a szemlélődés mellett az apostoli munka is egyre nagyobb szerepet kapott életükben. A rend legfőbb elöljárói arra buzdították a rendtagokat, hogy Illés próféta alakjának, emlékezetének ébrentartását szolgálják, amihez társult az ugyancsak a Kármel-hegyéről magukkal hozott és hűségesen őrzött Mária-tiszteletük. Ez utóbbit az egyház olyan módon is elismert, hogy hivatalosan is a Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Testvéreinek ismerte el őket.
Sokan eljöttek meghallgatni Renátó atyát, jobban megismeri a kármelita szerzetesrendetA Kármel már Avilai Szent Teréz – a rend első szentje, aki negyven éves korában tért meg 1562-ben – előtt is gazdag misztikus hagyománnyal rendelkezett. Azonban a szentanya személyes karizmája olyan mély nyomot gyakorolt az általa alapított női és férfi kolostorokra, hogy azok – bár mindennél hűségesebben őrizték az ősi Kármel lelki örökségét – egyben egy megújult Kármelnek lettek első hajtásai. A Kármelnek ezt az új ágát a „sarutlan” jelzővel azonosították a „sarus”, azaz meg nem reformált ággal szemben. Renátó atya a sarutlanok rendjének tagja.A Terézi Kármel közösségeit azóta is egy maradandóan sajátos életstílus jellemzi, amelyben a testvéri életet az egyszerű, családias lelkület örömteli derűje táplálja. Elmélyül a személyi méltóság és a nemeslelkűség tudata, a nevelésnek, a tanulásnak különleges értéket tulajdonítanak, az önmegtagadás és a közösség aszkétikus gyakorlatai teológiai életnek és apostoli szolgálatnak vannak alárendelve. Szent Terézia mégsem pusztán elvonulni akart: nem a pusztában alapít új kolostorokat, mint a Kármel kezdeteinek elődei. Városokban építi fel kolostorait. Elvonult, imádságos életével nem a világból akart kivonulni, hanem csak a világias lelkülettől óhajtott megszabadulni. És mindenekelőtt cselekedni akart, az egyházát ért bajok ellen akart harcolni minden módon, ahogyan azt kora mentalitása egy gyenge és tudatlan nőnek megengedte. Fő műve A belső várkastély.
Renátó atya a laikusok számára is közérthető módon ismertette rendjének lelkületét Hogy a szentanya ideálja a Kármel férfi ágában is megvalósulhasson, az Isteni Gondviselés Keresztes Szent Jánost adja mellé. A szentanya meglátja János atyában azt a személyt, akit – hozzá hasonlóan – az Istennel való egyesülés utáni mély vágy tölt el. Őt is megnyeri tehát az általa megkezdett isteni műnek, bevezetve őt az általa alapított kolostorokban megélt sajátos életstílusba, hogy azt a testvérekre is alkalmazni tudja. János atya igen jó tanítványnak bizonyul, olyannyira, hogy Szent Terézia „lelke atyjának” nevezi őt; Keresztes Szent János viszont Terézt tiszteli anyjaként, a rendalapítók Istentől kapott karizmáját tulajdonítva neki. - Ebben a két szentben Isten mérhetetlenül sokat adott a Kármelnek: rendi szüleinket tiszteljük bennük, akiknek hatása – műveik révén – messze túlnő a rend határain, amit látványosan igazol az a tény, amikor a XX. században az egyetemes egyház mindkettőjüket az egyháztanítók közé sorolja. A kármeliták azonban a szentanyában mindenekelőtt a kármelita élet ragyogó mesternőjét és modelljét tisztelik, a szentatyában pedig a hiteles kármelita élő képét szemlélik. Annál is inkább jelentőségteljes ajándék, amit a Kármel személyükben kap Istentől, mert egy rend szelleméhez való hűséghez akkor van meg az igazi garancia, ha nem pusztán betűkkel rögzített szabályokhoz, nem is azok koroktól függően változó értelmezéséhez, hanem olyan személyekhez kötődhetnek tagjai, akik - életük és tanításuk egységének fényében - félreérthetetlenül megérthetők és követhetők, s ugyanakkor továbbra is élő közbenjárói az általuk megszületett család tagjainak
A Terézi Kármel életképességét igazolja, hogy rendi szüleink életét és tanítását követve egy olyan életforma megélésére nyílik lehetőség, melyben a szemlélődés és az apostoli buzgóság – ahelyett, hogy szemben állnának egymással – gazdagíthatják és elmélyíthetik egymást, az egész egyház javát is szolgálva – hangsúlyozta Renátó atya.A Szent Terézia és Keresztes Szent János által megújult Kármel 1581-ben válik önálló tartománnyá a Renden belül, s egy néhány éves függetlenedési folyamat után 1593-ban lesz önálló szerzetesi intézménnyé az ún. sarus kármeliták mellett. A Terézi Kármel történelmének első felében Európában 32 tartományra terjed ki a XVIII. századig bezárólag. A történelem során a rend az egész világon elterjed, hirdetve legfőbb tanítását, miszerint Isten bennünk lakozik.
A kármelita szerzetesek döntő többsége nem remeteségekben vagy missziókban él, ennek ellenére minden kármelitának önmagában kell hordoznia a szemlélődő és a missziós ideált. A hiteles kármelita lelkületet legalapvetőbben nem a külső környezet vagy tevékenységi forma jellemzi, hanem a belülről fakadó imádságos lelkület. Szent Terézia úgy mutatja be az imaéletet, mint azt a célt, amely felé karizmánk meghatározó elemei mutatnak, illetve amelyből azok erednek. Ezért az egyház különleges módon az imádság gyakorlásának szentelt családként ismeri el a rendet. A kármelita lelkiségben azonban az imádság nem egy – a tevékenységgel szemben álló – kizárólagos alternatívát jelent. Mivel imádságon – a szentanya szerint – az Istennel való barátság ápolását értjük, az - eltérő módon ugyan, de - mindenhol megélhető. Renátó atya szerint nem az a vallásos ember csak, aki a kőtemplomokban imádkozik, minden vasárnap ott van a misén, mert imádkozni bárhol lehet és szabad, nem csak szavakkal, hanem jó cselekedetekkel is.
Zárszavában az atya a rend harmadik szentjéről, Kis Szent Teréz személyiségét idézte meg, aki alig 24 évet élt, mégis egyháztanítóvá vált ő is, Egy lélek története című által vált ismertté.
Renátó atya igaz mély hitéről tett tanúbizonyságot humorral fűszerezett előadásávalA XII. század végén, a keresztes háborúk idején, latin szertartású remeték telepedtek le a Kármel-hegység egyik völgyében. Ezek a remeték voltak a mai kármeliták elődei. A nap nagy részét magányban töltötték, de minden nap összejöttek közös szentmisére, később pedig az étkezést és a zsolozsmát is közösen végezték. Nem sokáig maradhattak azonban zavartalanul a Kármel-hegyén. A keresztesek kezén maradt területek egyre jobban fogytak, s végül a Kármel-hegy is a muzulmánok kezére került. A kármelitáknak vissza kellett jönniük Európába. Kolostoraik már nem csak pusztában épültek, hanem egyre inkább a megélhetést biztosító nagyvárosokban jöttek létre. A szerzetesek életformája is megváltozott: a szemlélődés mellett az apostoli munka is egyre nagyobb szerepet kapott életükben. A rend legfőbb elöljárói arra buzdították a rendtagokat, hogy Illés próféta alakjának, emlékezetének ébrentartását szolgálják, amihez társult az ugyancsak a Kármel-hegyéről magukkal hozott és hűségesen őrzött Mária-tiszteletük. Ez utóbbit az egyház olyan módon is elismert, hogy hivatalosan is a Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Testvéreinek ismerte el őket.Sokan eljöttek meghallgatni Renátó atyát, jobban megismeri a kármelita szerzetesrendetA Kármel már Avilai Szent Teréz – a rend első szentje, aki negyven éves korában tért meg 1562-ben – előtt is gazdag misztikus hagyománnyal rendelkezett. Azonban a szentanya személyes karizmája olyan mély nyomot gyakorolt az általa alapított női és férfi kolostorokra, hogy azok – bár mindennél hűségesebben őrizték az ősi Kármel lelki örökségét – egyben egy megújult Kármelnek lettek első hajtásai. A Kármelnek ezt az új ágát a „sarutlan” jelzővel azonosították a „sarus”, azaz meg nem reformált ággal szemben. Renátó atya a sarutlanok rendjének tagja.A Terézi Kármel közösségeit azóta is egy maradandóan sajátos életstílus jellemzi, amelyben a testvéri életet az egyszerű, családias lelkület örömteli derűje táplálja. Elmélyül a személyi méltóság és a nemeslelkűség tudata, a nevelésnek, a tanulásnak különleges értéket tulajdonítanak, az önmegtagadás és a közösség aszkétikus gyakorlatai teológiai életnek és apostoli szolgálatnak vannak alárendelve. Szent Terézia mégsem pusztán elvonulni akart: nem a pusztában alapít új kolostorokat, mint a Kármel kezdeteinek elődei. Városokban építi fel kolostorait. Elvonult, imádságos életével nem a világból akart kivonulni, hanem csak a világias lelkülettől óhajtott megszabadulni. És mindenekelőtt cselekedni akart, az egyházát ért bajok ellen akart harcolni minden módon, ahogyan azt kora mentalitása egy gyenge és tudatlan nőnek megengedte. Fő műve A belső várkastély.Renátó atya a laikusok számára is közérthető módon ismertette rendjének lelkületét Hogy a szentanya ideálja a Kármel férfi ágában is megvalósulhasson, az Isteni Gondviselés Keresztes Szent Jánost adja mellé. A szentanya meglátja János atyában azt a személyt, akit – hozzá hasonlóan – az Istennel való egyesülés utáni mély vágy tölt el. Őt is megnyeri tehát az általa megkezdett isteni műnek, bevezetve őt az általa alapított kolostorokban megélt sajátos életstílusba, hogy azt a testvérekre is alkalmazni tudja. János atya igen jó tanítványnak bizonyul, olyannyira, hogy Szent Terézia „lelke atyjának” nevezi őt; Keresztes Szent János viszont Terézt tiszteli anyjaként, a rendalapítók Istentől kapott karizmáját tulajdonítva neki. - Ebben a két szentben Isten mérhetetlenül sokat adott a Kármelnek: rendi szüleinket tiszteljük bennük, akiknek hatása – műveik révén – messze túlnő a rend határain, amit látványosan igazol az a tény, amikor a XX. században az egyetemes egyház mindkettőjüket az egyháztanítók közé sorolja. A kármeliták azonban a szentanyában mindenekelőtt a kármelita élet ragyogó mesternőjét és modelljét tisztelik, a szentatyában pedig a hiteles kármelita élő képét szemlélik. Annál is inkább jelentőségteljes ajándék, amit a Kármel személyükben kap Istentől, mert egy rend szelleméhez való hűséghez akkor van meg az igazi garancia, ha nem pusztán betűkkel rögzített szabályokhoz, nem is azok koroktól függően változó értelmezéséhez, hanem olyan személyekhez kötődhetnek tagjai, akik - életük és tanításuk egységének fényében - félreérthetetlenül megérthetők és követhetők, s ugyanakkor továbbra is élő közbenjárói az általuk megszületett család tagjainak A Terézi Kármel életképességét igazolja, hogy rendi szüleink életét és tanítását követve egy olyan életforma megélésére nyílik lehetőség, melyben a szemlélődés és az apostoli buzgóság – ahelyett, hogy szemben állnának egymással – gazdagíthatják és elmélyíthetik egymást, az egész egyház javát is szolgálva – hangsúlyozta Renátó atya.A Szent Terézia és Keresztes Szent János által megújult Kármel 1581-ben válik önálló tartománnyá a Renden belül, s egy néhány éves függetlenedési folyamat után 1593-ban lesz önálló szerzetesi intézménnyé az ún. sarus kármeliták mellett. A Terézi Kármel történelmének első felében Európában 32 tartományra terjed ki a XVIII. századig bezárólag. A történelem során a rend az egész világon elterjed, hirdetve legfőbb tanítását, miszerint Isten bennünk lakozik.
A kármelita szerzetesek döntő többsége nem remeteségekben vagy missziókban él, ennek ellenére minden kármelitának önmagában kell hordoznia a szemlélődő és a missziós ideált. A hiteles kármelita lelkületet legalapvetőbben nem a külső környezet vagy tevékenységi forma jellemzi, hanem a belülről fakadó imádságos lelkület. Szent Terézia úgy mutatja be az imaéletet, mint azt a célt, amely felé karizmánk meghatározó elemei mutatnak, illetve amelyből azok erednek. Ezért az egyház különleges módon az imádság gyakorlásának szentelt családként ismeri el a rendet. A kármelita lelkiségben azonban az imádság nem egy – a tevékenységgel szemben álló – kizárólagos alternatívát jelent. Mivel imádságon – a szentanya szerint – az Istennel való barátság ápolását értjük, az - eltérő módon ugyan, de - mindenhol megélhető. Renátó atya szerint nem az a vallásos ember csak, aki a kőtemplomokban imádkozik, minden vasárnap ott van a misén, mert imádkozni bárhol lehet és szabad, nem csak szavakkal, hanem jó cselekedetekkel is.
Zárszavában az atya a rend harmadik szentjéről, Kis Szent Teréz személyiségét idézte meg, aki alig 24 évet élt, mégis egyháztanítóvá vált ő is, Egy lélek története című által vált ismertté.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!