A marosvécsi Kemény-kastélyról és az Erdélyi Helikonról a könyvtárban
2016-04-19 20:20:09 | cikk: pgya |
Az erdélyi Helikon írói társaságról, a marosvécsi Kemény-kastélyról, illetve a Kemény-család történetéről hallhattak első kézből beszámolót tegnap a könyvtár olvasótermében megjelent érdeklődők Nagy Kemény Gézától, az erdélyi főúri család egyenesági leszármazottjától.Áldozó Tamás polgármester köszöntő beszédében hangsúlyosan kiemelte az erdélyi arisztokrácia példaértékű történelmi helytállását, amelynek egyik kiemelkedő családja volt a Kemény-família. Azon túl, hogy Erdélyországot felelősségteljesen kormányozta a főnemesség, értve köztük a Kemény bárókat is, rengeteget tettek a közért, saját vagyonukból teremtve magas fokú kultúrát. Nagy Kemény Géza nagyapja, báró Kemény János a marosvécsi kastélyban életre hívta a magyar irodalom egyik máig ható intézményét, a Helikoni Írói Közösséget, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen a színházak működéséhez biztosított anyagi biztonságot – emelte ki Pápa város polgármestere báró Kemény János életének az erdélyi magyar közösséghez való, főnemeshez méltó hozzáállását, majd átadta a szót a vendégelőadónak.
A vendéget és az érdfeklődőket Áldozó Tamás polgármester köszöntötteNagy Kemény Géza egy rövid, zenés kisfilm segítségével mutatta be az erdélyi magyarok sorstragédiáját családjának történetén keresztül. A trianoni békediktátummal Erdély és így az ott élők is a román államnacionalizmus elnyomása alá kerültek, köztük természetesen az előadó felmenői is, majd a második világháborút követően a kommunizmus az egzisztenciájuktól, a tulajdonuktól is megfosztotta a Kemény-családot. A filmet a szép számú közönség – amelynek soraiban sok Pápán és környékén élő erdélyi származású is helyet foglalt – mély megrendüléssel nézte végig, átérezve a Kemény-család 20. századi megpróbáltatásait. 
Egy szívhez szóló, saját készítésű kisfilm segítségével mutatta be Nagy Kemény Géza családja és a marosvécsi várkastély kálváriájátNagy Kemény Géza elmondta, hogy nagyapjának, Kemény Jánosnak az önéletrajzából tudjuk, hogy az volt a szándéka, hogy a reá szállott óriási vagyont a kultúra és a művelődés céljaira fordítsa. Ennek jegyében került sor 1926. júliusában Marosvécsen az erdélyi írókat tömörítő első Erdélyi Helikon találkozóra. Közel két évtizeden át, 1944-ig minden nyáron megszervezésre került az egyre bővülő írói találkozó. Minden év találkozója hozott valami újat: könyvkiadást, lapalapítást, népkönyvtárakat, felolvasóesteket, szabadegyetemeket, irodalmi esteket a román és szász írókkal karöltve. Mindig adódott egy-egy olyan esemény, amelyen újból és újból bebizonyosodott Kemény János és hitvese, Augusta asszony – Nagy Kemény Géza nagyszülei – önzetlen segítsége. Már az első évben alapítványt hoznak létre, amelyen keresztül magas pénzdíjat ajánlottak fel minden évben az elmúlt év legjobb irodalmi alkotásáért. 100 000 lejes díj járt egy magyar irodalomtörténet megírásáért, melyet Szerb Antal nyert el a Magyar Irodalomtörténet című művével. Valamint ágyalapítvány létrehozása a marosvásárhelyi Czakó-klinikán, az írók, művészek gyógykezelésére; emlékmű felállítása a két Bólyainak stb. A művészetek mellett, a legkülönbözőbb célokra is hajlandó volt nagy pénzösszegeket áldozni, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az, az emberiség előrehaladását, és az emberi jólét javítását segíti elő. Ilyenek voltak az iskolák építése, könyvtárak létrehozása, világjárók utazásainak finanszírozása, sőt még az Asbóth Oszkár féle helikopter Rolls Royce motor anyagi fedezetének átvállalása is, mely szerkezet 1928. szeptember 9-én emelkedett a magasba – tudhatta meg a hallgatóság. Kemény János mecénási mivoltát, igazából a színház terén tanúsított áldozatkészsége igazolja. Sütő Andrást idézve: „Halála előtt, azt mondta nekem: - Harmincötezer hold erdőmet vitte el a színház, de kérlek, erről ne szólj a feleségemnek”. Nem szóltam. Csak mindenkinek mondom el utólag, hogy Kemény Jánosnál nagyobb mecénást – tudtommal – nem ismer az erdélyi kultúrhistória...”
A filmben megdöbbentő tények hanzottak el a Trianon utáni és a kommunizmus éveiben megélt magyar jogfosztottságrólA kastélyt a leszármazottak 2014 őszén kapták vissza, a román kommunista állam elmegyógyintézetet működtett benne, Nagy Kemény Géza elmondása szerint szerencsére magyar orvosok felügyelete mellett, így a kastély nem amortizálódott le a többi nemesi kastélyhoz hasonlóan. Az intézetet vezető főorvos-igazgató jóvoltából Auguszta nagymamája szobája szinte eredeti állapotban maradt fenn. Jelenleg Nagy Kemény Géza és élettársa, a budai születésű Tóth Andrea szerveznek különböző rendezvényeket a közel nyolcszáz éves várkastélyban. Idén is lesz színes a színes programkavalkád között Auguszta-bál, néptánctalálkozó, illetve rock-koncert is, az Ismerős Arcok zenekar fellépésével. A nemesi leszármazott Nagy Kemény Géza elmondta, hogy a kastély működtetése mellett – naponta várják a látogatókat –, a közeli Galonyán működteti a vendégházukat, amely szintén a nagyszüleié volt, jelenleg a román államnak fizet érte bérleti díjat. A vendégházban tudja elszállásolni mindazon látogatókat, akik érdeklődnek a helikonisták iránt, megmásznák az Istenszékét, bejárnák A Funtineli boszorkány című regény helyszíneit vagy elhelyeznék az emlékezés koszorúit a marosvécsi kastély kertjében található báró Kemény János és családja, illetve Wass Albert sírján.
Nagy Kemény Géza a várkastély jövőjéről elmondta, hogy magánemberként nagyon szegényesen tudja fenntartani, de reménykedik benne, hogy egyszer sikerül majd újra a nemzet zarándokhelyévé kialakítania.
A vendéget és az érdfeklődőket Áldozó Tamás polgármester köszöntötteNagy Kemény Géza egy rövid, zenés kisfilm segítségével mutatta be az erdélyi magyarok sorstragédiáját családjának történetén keresztül. A trianoni békediktátummal Erdély és így az ott élők is a román államnacionalizmus elnyomása alá kerültek, köztük természetesen az előadó felmenői is, majd a második világháborút követően a kommunizmus az egzisztenciájuktól, a tulajdonuktól is megfosztotta a Kemény-családot. A filmet a szép számú közönség – amelynek soraiban sok Pápán és környékén élő erdélyi származású is helyet foglalt – mély megrendüléssel nézte végig, átérezve a Kemény-család 20. századi megpróbáltatásait. Egy szívhez szóló, saját készítésű kisfilm segítségével mutatta be Nagy Kemény Géza családja és a marosvécsi várkastély kálváriájátNagy Kemény Géza elmondta, hogy nagyapjának, Kemény Jánosnak az önéletrajzából tudjuk, hogy az volt a szándéka, hogy a reá szállott óriási vagyont a kultúra és a művelődés céljaira fordítsa. Ennek jegyében került sor 1926. júliusában Marosvécsen az erdélyi írókat tömörítő első Erdélyi Helikon találkozóra. Közel két évtizeden át, 1944-ig minden nyáron megszervezésre került az egyre bővülő írói találkozó. Minden év találkozója hozott valami újat: könyvkiadást, lapalapítást, népkönyvtárakat, felolvasóesteket, szabadegyetemeket, irodalmi esteket a román és szász írókkal karöltve. Mindig adódott egy-egy olyan esemény, amelyen újból és újból bebizonyosodott Kemény János és hitvese, Augusta asszony – Nagy Kemény Géza nagyszülei – önzetlen segítsége. Már az első évben alapítványt hoznak létre, amelyen keresztül magas pénzdíjat ajánlottak fel minden évben az elmúlt év legjobb irodalmi alkotásáért. 100 000 lejes díj járt egy magyar irodalomtörténet megírásáért, melyet Szerb Antal nyert el a Magyar Irodalomtörténet című művével. Valamint ágyalapítvány létrehozása a marosvásárhelyi Czakó-klinikán, az írók, művészek gyógykezelésére; emlékmű felállítása a két Bólyainak stb. A művészetek mellett, a legkülönbözőbb célokra is hajlandó volt nagy pénzösszegeket áldozni, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az, az emberiség előrehaladását, és az emberi jólét javítását segíti elő. Ilyenek voltak az iskolák építése, könyvtárak létrehozása, világjárók utazásainak finanszírozása, sőt még az Asbóth Oszkár féle helikopter Rolls Royce motor anyagi fedezetének átvállalása is, mely szerkezet 1928. szeptember 9-én emelkedett a magasba – tudhatta meg a hallgatóság. Kemény János mecénási mivoltát, igazából a színház terén tanúsított áldozatkészsége igazolja. Sütő Andrást idézve: „Halála előtt, azt mondta nekem: - Harmincötezer hold erdőmet vitte el a színház, de kérlek, erről ne szólj a feleségemnek”. Nem szóltam. Csak mindenkinek mondom el utólag, hogy Kemény Jánosnál nagyobb mecénást – tudtommal – nem ismer az erdélyi kultúrhistória...”A filmben megdöbbentő tények hanzottak el a Trianon utáni és a kommunizmus éveiben megélt magyar jogfosztottságrólA kastélyt a leszármazottak 2014 őszén kapták vissza, a román kommunista állam elmegyógyintézetet működtett benne, Nagy Kemény Géza elmondása szerint szerencsére magyar orvosok felügyelete mellett, így a kastély nem amortizálódott le a többi nemesi kastélyhoz hasonlóan. Az intézetet vezető főorvos-igazgató jóvoltából Auguszta nagymamája szobája szinte eredeti állapotban maradt fenn. Jelenleg Nagy Kemény Géza és élettársa, a budai születésű Tóth Andrea szerveznek különböző rendezvényeket a közel nyolcszáz éves várkastélyban. Idén is lesz színes a színes programkavalkád között Auguszta-bál, néptánctalálkozó, illetve rock-koncert is, az Ismerős Arcok zenekar fellépésével. A nemesi leszármazott Nagy Kemény Géza elmondta, hogy a kastély működtetése mellett – naponta várják a látogatókat –, a közeli Galonyán működteti a vendégházukat, amely szintén a nagyszüleié volt, jelenleg a román államnak fizet érte bérleti díjat. A vendégházban tudja elszállásolni mindazon látogatókat, akik érdeklődnek a helikonisták iránt, megmásznák az Istenszékét, bejárnák A Funtineli boszorkány című regény helyszíneit vagy elhelyeznék az emlékezés koszorúit a marosvécsi kastély kertjében található báró Kemény János és családja, illetve Wass Albert sírján.Nagy Kemény Géza a várkastély jövőjéről elmondta, hogy magánemberként nagyon szegényesen tudja fenntartani, de reménykedik benne, hogy egyszer sikerül majd újra a nemzet zarándokhelyévé kialakítania.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!