Két évszázad fúvószenéje Pápán
2016-04-17 18:13:59 | cikk: ha |
A Pápai Művelődéstörténeti Társaság egyik felvállalt feladata a helyi értékek felkutatása, bemutatása. Az első ilyen tematikus alkalmukat a Városháza aulájában tartották, ahol a pápai fúvószene történetével ismerkedhettek meg az érdeklődők Horváth Adrián most megjelent könyve kapcsán. Az alkalmon Baloghné Uracs Marianna, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke köszöntötte a vendégeket, majd dr. Hermann István, a helyi értéktár bizottságának elnöke ismertette az eddig számba vett pápai értékeket. Ezek között ott van Pápa Város Fúvószenekara is, melynek történetét a karnagy, Horváth Adrián dolgozta fel.A Két évszázad fúvószenéje Pápán már első ránézésre is egy nagyon szép, igényes kötet, ha pedig belelapozunk, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy egy részletes, forrásgazdag, fotókkal, kottákkal kiegészített könyvet tarthatunk a kezünkben. Horváth Adrián nemcsak Pápa Város Fúvószenekarának karnagya, hanem a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája énektanára is. Itt kezdett el Gáty Zoltán munkásságával foglalkozni, a református gyűjtemények levéltárában és könyvtárában végzett kutatásai közben rábukkant a város fúvószenei életére vonatkozó dokumentumokra is.
A zenekar idén ünnepli újjáalakulásának 70. évfordulójátA könyv stílszerűen több tételben tekinti át a pápai fúvószene több évszázados történetét. Városunk azon kevés települések közé tartozik, amely számos fúvószenekarral büszkélkedhetett. Működött Pápán templomi, polgárőr- , nemzetőr-, tűzoltó-, főiskolai-, cserkész, levente-, katona- és városi zenekar is. A legrégebbi írásos emlék 1795-ből származik, mely városi fúvószenekart említ. Feltételezhető, hogy a németek hozták magukkal a fúvós zenei kultúrát, mely hamar népszerű lett. A Pápai Magyar Fegyveres Polgárság Zenekara 1795-1848-ig muzsikált, őket a nemzetőrség zenekara váltotta, 1949-ig működve. Adatok hiányában úgy tűnik, hogy a szabadságharc bukása után egészen 1884-ig elnémultak a fúvós hangszerek Pápán. 1884-ben megalakult a tűzoltózenekar, mely kisebb szünetekkel az 1930-as évekig működött, a hangszerek és a tagok egy része átkerült az időközben megalakult leventezenekarba. Ezzel egyidőben a tanítóképzőnek, a cserkészeknek, a frontharcosoknak, katonáknak is volt zenekaruk, 1940-46-ig muzsikáltak.
Egykori tagok, zenebarátok, családtagok is ott voltak a könyvbemutatónBár nem bizonyítható jogfolytonosság, ezek a zenekarok voltak tulajdonképpen az elődei Pápa Város Fúvószenekarának, melyet a hivatalos iratok szerint 1946-ban alapítottak. A karnagy Bircher József lett. A zenekar történetének 70 évét, a jelentősebb eseményeket, nagyobb rendezvényeket, utazásokat, sikereket részletesen ismerteti Horváth Adrián, mellékletekkel, korabeli újságcikkekkel, riportokkal hitelesítve a történteket. A könyv megírásához nagy segítséget jelentett számára többek közt Kemeczki Anita tollából megjelent történeti áttekintés, mely a zenekar 60 éves jubileumára jelent meg. A kötet tételei közt ott van még a karnagyok, a kitüntetettek és a jelenlegi tagok névsora is.A könyvbemutatón az írást és a szót kiegészítette a zene, Pápa Város Fúvószenekara ezúttal is bizonyította, hogy valóban helyi értéket jelentenek a város számára.
A zenekar idén ünnepli újjáalakulásának 70. évfordulójátA könyv stílszerűen több tételben tekinti át a pápai fúvószene több évszázados történetét. Városunk azon kevés települések közé tartozik, amely számos fúvószenekarral büszkélkedhetett. Működött Pápán templomi, polgárőr- , nemzetőr-, tűzoltó-, főiskolai-, cserkész, levente-, katona- és városi zenekar is. A legrégebbi írásos emlék 1795-ből származik, mely városi fúvószenekart említ. Feltételezhető, hogy a németek hozták magukkal a fúvós zenei kultúrát, mely hamar népszerű lett. A Pápai Magyar Fegyveres Polgárság Zenekara 1795-1848-ig muzsikált, őket a nemzetőrség zenekara váltotta, 1949-ig működve. Adatok hiányában úgy tűnik, hogy a szabadságharc bukása után egészen 1884-ig elnémultak a fúvós hangszerek Pápán. 1884-ben megalakult a tűzoltózenekar, mely kisebb szünetekkel az 1930-as évekig működött, a hangszerek és a tagok egy része átkerült az időközben megalakult leventezenekarba. Ezzel egyidőben a tanítóképzőnek, a cserkészeknek, a frontharcosoknak, katonáknak is volt zenekaruk, 1940-46-ig muzsikáltak.Egykori tagok, zenebarátok, családtagok is ott voltak a könyvbemutatónBár nem bizonyítható jogfolytonosság, ezek a zenekarok voltak tulajdonképpen az elődei Pápa Város Fúvószenekarának, melyet a hivatalos iratok szerint 1946-ban alapítottak. A karnagy Bircher József lett. A zenekar történetének 70 évét, a jelentősebb eseményeket, nagyobb rendezvényeket, utazásokat, sikereket részletesen ismerteti Horváth Adrián, mellékletekkel, korabeli újságcikkekkel, riportokkal hitelesítve a történteket. A könyv megírásához nagy segítséget jelentett számára többek közt Kemeczki Anita tollából megjelent történeti áttekintés, mely a zenekar 60 éves jubileumára jelent meg. A kötet tételei közt ott van még a karnagyok, a kitüntetettek és a jelenlegi tagok névsora is.A könyvbemutatón az írást és a szót kiegészítette a zene, Pápa Város Fúvószenekara ezúttal is bizonyította, hogy valóban helyi értéket jelentenek a város számára.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!