Államtitkári tájékoztató az uniós forrásokról
2016-03-25 19:08:46 | cikk: pgya |
Uniós forrásokról szóló pályázati lehetőségekről tartott tájékoztatót Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Pápai Ipartestület székházában csütörtök délután. Az államtitkári tájékoztató szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban fejlesztési forrásokat azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek projektjeikkel hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, illetve a munkahelyteremtéshez. A helyi vállalkozóknak és iparosoknak meghirdetett rendezvényen jelen volt dr. Kovács Zoltán államtitkár, országgyűlési képviselő is. A vendégeket Szabó Tibor, az ipartestület elnöke köszöntötte.
A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniukCsepreghy Nándor tájékoztatójának bevezetőjében az előző, a 2007-2013-as uniós ciklus mérlegét vonta meg. A pesszimista jóslatok ellenére is, az államtitkár véleménye szerint, a források kifizetése tekintetében egyértelműen sikerről beszélhetünk. A 2010-2013 közötti időszakról úgy vélekedett, hogy a mérleg nyelve ugyan pozitív irányba billent, célzottabb és hatékonyabb felhasználással jóval kedvezőbb pozícióból folytathatta volna a munkát a kormány, merthogy 2010-ben már a teljes ciklus keretösszegének 70 százaléka lekötött volt döntésekkel. A kormány akkor úgy határozott, hogy a cél a teljes rendelkezésre álló keret lehívása. Ez sikerült is, sőt a teljes keret mintegy 108%-át fizette ki a kormány, ami a visegrádi országok között messze a legmagasabb. Azonban a játékszabályok megváltoztak. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, azóta több ezer milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az országba, ebből azonban a vállalkozók viszonylag keveset használhattak fel. 2007-ben megállapodást írt alá Magyarország kormánya az Európai Bizottsággal, hogy a hazánkba érkező pénzeknek csak a 16 százaléka mehet a vállalkozásokhoz, a fennmaradó 84 százalékot az állam költötte el, hol jól, hol rosszul. A vállalkozók mindenesetre szerettek volna több pénzt kapni és köttetett egy megállapodás a kereskedelmi kamarák Magyarország Kormánya között – mondta el Csepreghy Nándor a pápai tájékoztatón. Továbbá elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a piac szereplőivel a pályázatok tartalmáról, illetve a formai kereteiről is. 
A helyi vállalkozók a pályázatírás egyszerűsítésének igényét fogalmazták megA 2014–2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta a Miniszterelnökség államtitkára.
Csepreghy Nándor a pápai ipartestület székházában megjelent hallgatóságnak elmondta: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani. Míg 2007 és 2013 között az uniós források mindössze 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra.
- Ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban – ismertette az államtitkár a források elosztásának prioritását.
2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért csak olyan projektek támogathatóak, amelyek a régió gazdasági növekedését elősegítikCsepreghy Nándor a jelenlegi változásokat az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltáshoz hasonlította. Az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be, viszont olyan új szakemberekre lesz szükség, amit még senki nem tud biztosan előre megjósolni.
- Továbbá eltökélt szándéka a kormánynak az, hogy az állam kevesebbet költsön önmagára, és a vállalkozói szektorral együttműködve hajtsa végre a gazdaságot megerősítő fejlesztéseket. Legfontosabb célkitűzésként egy szolgáltatóbarát közigazgatást létrehozva, hogy az állam valóban szolgáltasson akár az állampolgároknak, akár a cégeknek – szólt a közigazgatás megreformálásáról röviden.Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy 2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most. A 2014-2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – jelezte a hallgatóságnak az államtitkár.
A résztvevők kérdéseire válaszolva Csepreghy Nándor elmondta, hogy a pályázatírással kapcsolatban több anomáliát is tapasztaltak, például a benyújtott projektköltségek között elsőként a munkájukhoz kapcsolódó számlát nyújtották be, majd magára hagyták a nyertest, a projekt megvalósításából kivonultak. Hozzátette: nem tudjuk és nem is akarjuk megtiltani, hogy a vállalkozók bevonjanak pályázati tanácsadókat, emlékeztetett arra, hogy a kormány korlátozta az elszámolható költségek mértékét és körét. Az államtitkár úgy látta, hogy szükség van a jó pályázatírókra, viszont szükségesnek tartja a szakma megtisztulását. A fórum végén Csepreghy Nándor a megjelent vállalkozók kérdéseire válaszolt részletekbe menően, akinek nem sikerült ott helyben választ adnia, azoknak e-mailben ígért tájékoztatást.
A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniukCsepreghy Nándor tájékoztatójának bevezetőjében az előző, a 2007-2013-as uniós ciklus mérlegét vonta meg. A pesszimista jóslatok ellenére is, az államtitkár véleménye szerint, a források kifizetése tekintetében egyértelműen sikerről beszélhetünk. A 2010-2013 közötti időszakról úgy vélekedett, hogy a mérleg nyelve ugyan pozitív irányba billent, célzottabb és hatékonyabb felhasználással jóval kedvezőbb pozícióból folytathatta volna a munkát a kormány, merthogy 2010-ben már a teljes ciklus keretösszegének 70 százaléka lekötött volt döntésekkel. A kormány akkor úgy határozott, hogy a cél a teljes rendelkezésre álló keret lehívása. Ez sikerült is, sőt a teljes keret mintegy 108%-át fizette ki a kormány, ami a visegrádi országok között messze a legmagasabb. Azonban a játékszabályok megváltoztak. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, azóta több ezer milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az országba, ebből azonban a vállalkozók viszonylag keveset használhattak fel. 2007-ben megállapodást írt alá Magyarország kormánya az Európai Bizottsággal, hogy a hazánkba érkező pénzeknek csak a 16 százaléka mehet a vállalkozásokhoz, a fennmaradó 84 százalékot az állam költötte el, hol jól, hol rosszul. A vállalkozók mindenesetre szerettek volna több pénzt kapni és köttetett egy megállapodás a kereskedelmi kamarák Magyarország Kormánya között – mondta el Csepreghy Nándor a pápai tájékoztatón. Továbbá elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a piac szereplőivel a pályázatok tartalmáról, illetve a formai kereteiről is. A helyi vállalkozók a pályázatírás egyszerűsítésének igényét fogalmazták megA 2014–2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta a Miniszterelnökség államtitkára.Csepreghy Nándor a pápai ipartestület székházában megjelent hallgatóságnak elmondta: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani. Míg 2007 és 2013 között az uniós források mindössze 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra.
- Ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban – ismertette az államtitkár a források elosztásának prioritását.
2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért csak olyan projektek támogathatóak, amelyek a régió gazdasági növekedését elősegítikCsepreghy Nándor a jelenlegi változásokat az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltáshoz hasonlította. Az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be, viszont olyan új szakemberekre lesz szükség, amit még senki nem tud biztosan előre megjósolni.- Továbbá eltökélt szándéka a kormánynak az, hogy az állam kevesebbet költsön önmagára, és a vállalkozói szektorral együttműködve hajtsa végre a gazdaságot megerősítő fejlesztéseket. Legfontosabb célkitűzésként egy szolgáltatóbarát közigazgatást létrehozva, hogy az állam valóban szolgáltasson akár az állampolgároknak, akár a cégeknek – szólt a közigazgatás megreformálásáról röviden.Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy 2020 után várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most. A 2014-2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – jelezte a hallgatóságnak az államtitkár.
A résztvevők kérdéseire válaszolva Csepreghy Nándor elmondta, hogy a pályázatírással kapcsolatban több anomáliát is tapasztaltak, például a benyújtott projektköltségek között elsőként a munkájukhoz kapcsolódó számlát nyújtották be, majd magára hagyták a nyertest, a projekt megvalósításából kivonultak. Hozzátette: nem tudjuk és nem is akarjuk megtiltani, hogy a vállalkozók bevonjanak pályázati tanácsadókat, emlékeztetett arra, hogy a kormány korlátozta az elszámolható költségek mértékét és körét. Az államtitkár úgy látta, hogy szükség van a jó pályázatírókra, viszont szükségesnek tartja a szakma megtisztulását. A fórum végén Csepreghy Nándor a megjelent vállalkozók kérdéseire válaszolt részletekbe menően, akinek nem sikerült ott helyben választ adnia, azoknak e-mailben ígért tájékoztatást.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!