Átalakul a Belváros
2009-09-01 15:00:54 | cikk: HuHa |
Halad a Fő tér rekonstrukciójának előkészítése címmel a közelmúltban hírt adtunk arról, hogy elkészült a területre vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmány, továbbá arról, hogy elkészült az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges tervdokumentáció. A hír illusztrációjaként bemutattunk néhányat azokból a látványtervekből, amelyeket az érdeklődők korábban a Fő téren rendezett közmeghallgatáson is megtekinthettek. A hírhez számos kommentár érkezett, a hozzászólókat – úgy tűnik – megosztják a látottak-olvasottak. Áldozó Tamás alpolgármestert a kommentárokban megfogalmazott észrevételekkel szembesítettük.
- Azért választottuk a közmeghallgatás helyszínéül a Fő teret, mert arra számítottunk, hogy jóval többen eljönnek és véleményt formálnak az elképzelésekről, mintha a fórumot a Városháza nagytermében rendeztük volna meg. A számításaink beigazolódtak, a késői időpont ellenére (amire a kivetítő használata miatt volt szükség) nagyon sokan voltak a téren, és sokan éltek azzal a lehetőséggel is, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat.
- Hogy érezték, milyen volt a fogadtatása a bemutatott elképzeléseknek?
- A hozzászólások nem is annyira a fejlesztés tartalmi kérdéseit érintették, mint inkább a megvalósítás ütemére, a határidőkre irányultak. A fórumot követően is sokakkal sikerült szót váltani a téren, s az volt polgármester úrral a tapasztalatunk, hogy kifejezetten tetszett a megszólalók többségének, valamint beszélgetőtársainknak a tervekben Mezei László és Németh Csaba tervezők által megfogalmazott újszerűség és merészség.
- A papa-ma.hu-n olvasható hozzászólásokban többen is azt remélik, hogy a rekonstrukció kiterjed a Kossuth és a Deák utcákra; volt, aki az Árok utca felújítását is beleértené a programba…
- Az Árok utcában azért alakultak ki áldatlan állapotok, mert az egyébként is rossz állagú burkolatot a Pápai Vízmű felbontotta, s a régi ivóvíz-bekötéseket újakra cserélte. Még az idén nyomvonalasan a Vízmű helyre fogja állítani az Árok utca burkolatát, ez a beruházás azonban nem része a Belváros megújítását magába foglaló Fő téri projektnek.
A Kossuth és Deák Ferenc utcák felújítása ugyancsak elmarad, hisz a projekt ún. „beavatkozási területét” pontosan el kellett határolni. Ez a terület a Fő teret jelenti a Gróf úttól az Arany Griff sarkán található Fő utcai zebráig, valamint a Plébánia sortól a Fő tér nyugati térfaláig. Része a programnak a régi városháza épülete, továbbá a projektfejlesztés során be kell vonnunk olyan kis- vagy középvállalkozást, aki a pályázatban előírt feltételekkel megvalósuló fejlesztést vállal. A most kimaradó belvárosi közterületek és középületek későbbi projektek részei lesznek. Az említett utcákon túl azonban még jónéhányat felsorolhatunk, például a Pálos teret, a Csáky, Petőfi utcákat, magát a Fő utcát és az egész Március 15. teret; a ferences kolostort, a mozit, de a sort a pápaiak még hosszan tudnák sorolni. Ezeket a területeket a város korábban elfogadott IVS-e (integrált városfejlesztési stratégiája) mind tartalmazza, így részei lehetnek majdan benyújtandó újabb pályázatoknak.
- Mennyi pénzből tervezik a program megvalósítását? Mekkora pályázati támogatással számolnak? Azt is írták a hozzászólásokban, hogy az EU pénzéből könnyű fejleszteni…
- A közel 2 milliárd forintos projektet a KDRFT (Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács) az elbírálás első fordulójában 1,35 milliárd forint előzetes támogatásban részesítette. Amennyiben tudjuk teljesíteni a projektfejlesztés során a közreműködő szervezet által az ún. útvonaltervben rögzített elvárásokat, akkor erre a támogatásra köthetünk majd szerződést. A támogatási összeget még az ÁFA-emelés előtt határozták meg – mivel az 5 százalék emelést nem kompenzálják –, így egy közel 100 millió forintos lyukat kell eltüntetnünk a sikeres megvalósítás érdekében. Aki pedig azt állítja, hogy EU-forrásból könnyű, az próbáljon meg hozzáférni valamelyikhez. Vagy kérdezzen meg vállalkozókat, hogy ők milyen sikerrel teszik. Nekünk is voltak versenytársaink, Esztergommal és Tatával kellett megküzdenünk a forrásokért, s ezúttal mi voltunk a sikeresebbek.
- A Fő téri fejlesztés legvitatottabb elemének a jégpálya tűnik. Többen kifogásolják, hogy közel lesz a templomhoz, van, aki azt látja problémának, hogy a többi felülettel egy síkban balesetveszélyes lesz; olvasható olyan vélemény is, hogy az ilyen attrakciónak sportlétesítmények között a helye.
- A Fő tér igen jelentős kiterjedésű; még inkább igaz ez akkor, ha nem csupán a Nagytemplom előtti térséget értjük alatta, hanem a templom és a Korvin utca torkolata, valamint a templom és a Gróf út közötti részt is. Márpedig a terv mindezzel számol, s amennyiben a jelenlegi szabdaltságot megszüntetjük, azaz eltüntetjük az útpadkákat, a buszmegállókat, az oda nem illő bokrokat, utcabútorokat, villanyoszlopokat, akkor egy olyan nagy teret kapunk, amit igen nagy felelősség és igazi építészi kihívás újraértelmezni, berendezni. Úgy látjuk, hogy Mezei László és Németh Csaba ennek a kihívásnak kiválóan megfeleltek, s a teret olyan építészeti, kertészeti megoldásokkal, olyan forgalomszervezéssel törték darabokra, hogy az mégis szerves egész maradt, s a jövőben méginkább be fogja tölteni azokat a feladatokat, amelyeket egy városközponttól elvárhatunk.
De mit várunk egy főtértől? Azt, hogy a közösség életének központja legyen, találkozási pont, a szabadidő eltöltésének helyszíne, s mindehhez kávéházakat, vendéglőket, cukrászdákat találjon a járókelő; alkalmas legyen rendezvények tartására, találják meg számításaikat a környék kereskedői. Tulajdonképp ez nem más, mint a középkori funkciók 21. századi újraértelmezése; a vásár akkor jelentette mindazt, amit az előbbi felsorolás, s ez a tér vásártérnek épült. A Fő tér rekonstrukciójának akkor van értelme, ha ott élénk élet, élénk forgalom zajlik; pápaiak, bel- és külföldi turisták tapasztalják meg naponta, hogy milyen csodálatos, hangulatos az építészeti örökségünk. A jégpálya feladata az, hogy télen jelentsen olyan vonzerőt, ami fenntartja a sokadalmat a Fő téren; nem példátlan egy város közepén az ilyen létesítmény, például Schwetzingenben, baden-würtembergi partnervárosunkban évek óta üzemel hasonló. Természetesen egyeztettünk a katolikus közösség képviselőjével, aki semmi kivetnivalót nem látott a jégpályában, csupán azt fogalmazta meg, hogy annak működése a hitéletet ne akadályozza. A jégpálya területe egyébként a Fő tér többi részéhez képest mélyebben helyezkedik el, s körben lépcsősorokon lehet megközelíteni. A lépcsők alkalmasak arra is, hogy jó időben kiülőként működjenek, az ilyen megoldás szintén nem példa nélküli a főtereket illetően.
- A közlekedés átszervezése miatt egyes kereskedők forgalmuk visszaesésétől tartanak. Véleményük szerint a parkolási nehézségek, de méginkább a parkolási díj miatt sokan inkább a városszéli bevásárlóközpontokat választják.
- A Fő térhez képest öt percnyi sétára nagy befogadóképességű parkolókat találnak az autósok a Várkertbe ékelődve a Gróf út mellett. Használatukért nem kell fizetni. Az igaz, hogy a közlekedési lehetőségek átalakulnak, s ez átformálja közlekedési szokásainkat is. Igaz az is, hogy az a kereskedő, aki ugyanazt kínálja a Belvárosban, mint amit a nagyáruházak olcsóbban a város szélén, jelentős versenyhátrányban vannak. Ugyanakkor általában a belvárosi árukínálat Európában mindenütt lényegesen eltér a bevásárlóközpontokétól; a főterek környékén elsősorban vendéglátás, ajándék- és könyvkereskedelem, márkaboltok, pénzügyi szolgáltatások érhetők el. Ebbe az irányba haladunk Magyarországon is, ez a folyamat korábban elkezdődött már Pápán is, s nem vitás: a Fő tér rekonstrukciójának eredményeként is alaposan át fogja formálni a Belvárost.Kapcsolódó cikk:
- Azért választottuk a közmeghallgatás helyszínéül a Fő teret, mert arra számítottunk, hogy jóval többen eljönnek és véleményt formálnak az elképzelésekről, mintha a fórumot a Városháza nagytermében rendeztük volna meg. A számításaink beigazolódtak, a késői időpont ellenére (amire a kivetítő használata miatt volt szükség) nagyon sokan voltak a téren, és sokan éltek azzal a lehetőséggel is, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat.
- Hogy érezték, milyen volt a fogadtatása a bemutatott elképzeléseknek?
- A hozzászólások nem is annyira a fejlesztés tartalmi kérdéseit érintették, mint inkább a megvalósítás ütemére, a határidőkre irányultak. A fórumot követően is sokakkal sikerült szót váltani a téren, s az volt polgármester úrral a tapasztalatunk, hogy kifejezetten tetszett a megszólalók többségének, valamint beszélgetőtársainknak a tervekben Mezei László és Németh Csaba tervezők által megfogalmazott újszerűség és merészség.
- A papa-ma.hu-n olvasható hozzászólásokban többen is azt remélik, hogy a rekonstrukció kiterjed a Kossuth és a Deák utcákra; volt, aki az Árok utca felújítását is beleértené a programba…
- Az Árok utcában azért alakultak ki áldatlan állapotok, mert az egyébként is rossz állagú burkolatot a Pápai Vízmű felbontotta, s a régi ivóvíz-bekötéseket újakra cserélte. Még az idén nyomvonalasan a Vízmű helyre fogja állítani az Árok utca burkolatát, ez a beruházás azonban nem része a Belváros megújítását magába foglaló Fő téri projektnek.
A Kossuth és Deák Ferenc utcák felújítása ugyancsak elmarad, hisz a projekt ún. „beavatkozási területét” pontosan el kellett határolni. Ez a terület a Fő teret jelenti a Gróf úttól az Arany Griff sarkán található Fő utcai zebráig, valamint a Plébánia sortól a Fő tér nyugati térfaláig. Része a programnak a régi városháza épülete, továbbá a projektfejlesztés során be kell vonnunk olyan kis- vagy középvállalkozást, aki a pályázatban előírt feltételekkel megvalósuló fejlesztést vállal. A most kimaradó belvárosi közterületek és középületek későbbi projektek részei lesznek. Az említett utcákon túl azonban még jónéhányat felsorolhatunk, például a Pálos teret, a Csáky, Petőfi utcákat, magát a Fő utcát és az egész Március 15. teret; a ferences kolostort, a mozit, de a sort a pápaiak még hosszan tudnák sorolni. Ezeket a területeket a város korábban elfogadott IVS-e (integrált városfejlesztési stratégiája) mind tartalmazza, így részei lehetnek majdan benyújtandó újabb pályázatoknak.
- Mennyi pénzből tervezik a program megvalósítását? Mekkora pályázati támogatással számolnak? Azt is írták a hozzászólásokban, hogy az EU pénzéből könnyű fejleszteni…
- A közel 2 milliárd forintos projektet a KDRFT (Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács) az elbírálás első fordulójában 1,35 milliárd forint előzetes támogatásban részesítette. Amennyiben tudjuk teljesíteni a projektfejlesztés során a közreműködő szervezet által az ún. útvonaltervben rögzített elvárásokat, akkor erre a támogatásra köthetünk majd szerződést. A támogatási összeget még az ÁFA-emelés előtt határozták meg – mivel az 5 százalék emelést nem kompenzálják –, így egy közel 100 millió forintos lyukat kell eltüntetnünk a sikeres megvalósítás érdekében. Aki pedig azt állítja, hogy EU-forrásból könnyű, az próbáljon meg hozzáférni valamelyikhez. Vagy kérdezzen meg vállalkozókat, hogy ők milyen sikerrel teszik. Nekünk is voltak versenytársaink, Esztergommal és Tatával kellett megküzdenünk a forrásokért, s ezúttal mi voltunk a sikeresebbek.
- A Fő téri fejlesztés legvitatottabb elemének a jégpálya tűnik. Többen kifogásolják, hogy közel lesz a templomhoz, van, aki azt látja problémának, hogy a többi felülettel egy síkban balesetveszélyes lesz; olvasható olyan vélemény is, hogy az ilyen attrakciónak sportlétesítmények között a helye.
- A Fő tér igen jelentős kiterjedésű; még inkább igaz ez akkor, ha nem csupán a Nagytemplom előtti térséget értjük alatta, hanem a templom és a Korvin utca torkolata, valamint a templom és a Gróf út közötti részt is. Márpedig a terv mindezzel számol, s amennyiben a jelenlegi szabdaltságot megszüntetjük, azaz eltüntetjük az útpadkákat, a buszmegállókat, az oda nem illő bokrokat, utcabútorokat, villanyoszlopokat, akkor egy olyan nagy teret kapunk, amit igen nagy felelősség és igazi építészi kihívás újraértelmezni, berendezni. Úgy látjuk, hogy Mezei László és Németh Csaba ennek a kihívásnak kiválóan megfeleltek, s a teret olyan építészeti, kertészeti megoldásokkal, olyan forgalomszervezéssel törték darabokra, hogy az mégis szerves egész maradt, s a jövőben méginkább be fogja tölteni azokat a feladatokat, amelyeket egy városközponttól elvárhatunk.
De mit várunk egy főtértől? Azt, hogy a közösség életének központja legyen, találkozási pont, a szabadidő eltöltésének helyszíne, s mindehhez kávéházakat, vendéglőket, cukrászdákat találjon a járókelő; alkalmas legyen rendezvények tartására, találják meg számításaikat a környék kereskedői. Tulajdonképp ez nem más, mint a középkori funkciók 21. századi újraértelmezése; a vásár akkor jelentette mindazt, amit az előbbi felsorolás, s ez a tér vásártérnek épült. A Fő tér rekonstrukciójának akkor van értelme, ha ott élénk élet, élénk forgalom zajlik; pápaiak, bel- és külföldi turisták tapasztalják meg naponta, hogy milyen csodálatos, hangulatos az építészeti örökségünk. A jégpálya feladata az, hogy télen jelentsen olyan vonzerőt, ami fenntartja a sokadalmat a Fő téren; nem példátlan egy város közepén az ilyen létesítmény, például Schwetzingenben, baden-würtembergi partnervárosunkban évek óta üzemel hasonló. Természetesen egyeztettünk a katolikus közösség képviselőjével, aki semmi kivetnivalót nem látott a jégpályában, csupán azt fogalmazta meg, hogy annak működése a hitéletet ne akadályozza. A jégpálya területe egyébként a Fő tér többi részéhez képest mélyebben helyezkedik el, s körben lépcsősorokon lehet megközelíteni. A lépcsők alkalmasak arra is, hogy jó időben kiülőként működjenek, az ilyen megoldás szintén nem példa nélküli a főtereket illetően.
- A közlekedés átszervezése miatt egyes kereskedők forgalmuk visszaesésétől tartanak. Véleményük szerint a parkolási nehézségek, de méginkább a parkolási díj miatt sokan inkább a városszéli bevásárlóközpontokat választják.
- A Fő térhez képest öt percnyi sétára nagy befogadóképességű parkolókat találnak az autósok a Várkertbe ékelődve a Gróf út mellett. Használatukért nem kell fizetni. Az igaz, hogy a közlekedési lehetőségek átalakulnak, s ez átformálja közlekedési szokásainkat is. Igaz az is, hogy az a kereskedő, aki ugyanazt kínálja a Belvárosban, mint amit a nagyáruházak olcsóbban a város szélén, jelentős versenyhátrányban vannak. Ugyanakkor általában a belvárosi árukínálat Európában mindenütt lényegesen eltér a bevásárlóközpontokétól; a főterek környékén elsősorban vendéglátás, ajándék- és könyvkereskedelem, márkaboltok, pénzügyi szolgáltatások érhetők el. Ebbe az irányba haladunk Magyarországon is, ez a folyamat korábban elkezdődött már Pápán is, s nem vitás: a Fő tér rekonstrukciójának eredményeként is alaposan át fogja formálni a Belvárost.Kapcsolódó cikk:
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!