A Jókai Kör látogatása Komarnoban
2016-02-25 08:16:50 | cikk: Bakodi Lászlóné R |
2016. február 18-án a Pápai Jókai Kör Egyesület tagjaiból verbuválódott lelkes csapat indult Révkomáromba, hogy a Kör hagyományaihoz híven koszorút helyezzenek el a Dunamente Múzeum előtt található, 1937-ben emelt Jókai Mór-szobor talapzatára.
Szép nap olt, lélekemelő. A vonaton már várta a pápaiakat egy tagtársuk, aki celldömölki lakos, onnét indult s ő volt a helyfoglaló, míg a Kör Tétről induló tagja Győrben csatlakozott hozzájuk. Így 22 fővel érkeztek Komáromba, ahol megcsodálták a Duna-parti sétányt, a magasított védőgátrendszert, majd szép napfényes időben átsétálva a Duna-hídon megérkeztek Révkomáromba Jókai szobrához. Az emlékbeszédet Csukárdi Tibor szép szavalata (egy Juhász Gyula-vers), és egy Jókairól szóló ének követte, majd elhelyezték a koszorút.
Ezután rövid városnéző séta következett: a Jókai Kör tagjai megtekintették a Dunamente Múzeum főépületét, a Klapka teret a Zichy-palotát és a könyvtár felújított épületét.
Nagyszerű nap volt!Bakodi Lászlónénak, a Jókai Kör elnökségi tagjának emlékbeszéde:Jókai Mór születésének 191. évfordulóján tisztelgünk ma itt Komarnoban a Dunamente Múzeum előtt látható szobránál.
A nemesi értelmiség jellegzetes pályáján indulva el már nagyon korán jelét adta nagy tehetségének, melyet a híres pápai kollégiumi tanulmányok, Petőfi barátsága, majd a kecskeméti népélet élménye fejlesztettek ki teljesen. Jurátus lesz Pesten, 1845-ben itt jelenik meg első franciás, romantikus elbeszélése, mely nagy feltűnést kelt. A Tízek Társaságának folyóiratát ő szerkeszti, majd Petőfivel együtt a forradalmi megmozdulások élén jár. Lázadást kifejező, merészet és újszerűt hirdető, túlfűtött romantikáját negyvennyolcban s utána a valósággal való összeölelkezés, az élettapasztalatok bősége a realizmus felé hajlítja át, noha alapvető hajlama a romantikára mindvégig fennmarad.
A szabadságharc után bujdosik, majd hamar magára talál, az ötvenes évek az alkotó tevékenység valóságos lázában mutatják. Új korszakot nyit a magyar regény történetében, a regény műfajának sajátos magyar változatát képezve ki, amely középhelyen áll a nyugati regény és a népies eposzt megteremtő Petőfi és Arany műfaji törekvéseik között.
Jókai legtermékenyebb s legjelentősebb alkotásokban bővelkedő korszaka a hatvanas évek végére s a hetvenes évek elejére esik. Újságjával (A hon), erősen részt vesz a közéletben. Jókai a magyar élet, a vidéki emberek egyik legkitűnőbb ismerője. Művészete leginkább a nagy jelenetekben teljesül ki, a hatalmas festményszerű tablókban, árvíz, csata, földrengés, ostrom, rianás, éhínség vagy zajos tivornya ürügyét keresvén eredendően festői a valóságábrázolása. Képben érzékeli a valóságot, igen színesen, rendkívüli képzelőerővel. Romantikus idealizmusa, nagy fantáziája és mesélőkészsége, virtuozitása a cselekmény szövésében népszerűvé tették.
Az idő közönségesen megteszi változásait az írókon is. Ahogy cseresznye vagy szamóca terem tavasszal, barack a hév nyár közepén, szőlőgerezd az ősz végével, éppúgy jönnek az írók termékei: versek a fiatal korban, szerelmes regények, azután bölcselkedő dolgok az élet végén: de Jókai marad örökre az, aki volt, piros szamócát hoz nekünk örökké. Ki fölött nem uralkodik az idő sem, írásaival millió és millió emberben tartotta a honszerelmet, midőn azt mindenfelől oltogatták, elénk tárta az ország múltját, lángoló lelkesedéssel, fönséges ihletével kirajzolta jövőjét, neki élt, neki dolgozott szíve vérével, minden porcikájával, s kivívván a maga számára a világ csodálatát, annak palástjával betakarva hazáját.
Ott ül íróasztalánál, dolgozószobájában, és egyre ír. Hiszen alkony van, de itt a lámpa még ég és el nem alszik, csak akkor, ha a rá emlékezők felejtik.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Szép nap olt, lélekemelő. A vonaton már várta a pápaiakat egy tagtársuk, aki celldömölki lakos, onnét indult s ő volt a helyfoglaló, míg a Kör Tétről induló tagja Győrben csatlakozott hozzájuk. Így 22 fővel érkeztek Komáromba, ahol megcsodálták a Duna-parti sétányt, a magasított védőgátrendszert, majd szép napfényes időben átsétálva a Duna-hídon megérkeztek Révkomáromba Jókai szobrához. Az emlékbeszédet Csukárdi Tibor szép szavalata (egy Juhász Gyula-vers), és egy Jókairól szóló ének követte, majd elhelyezték a koszorút.
Ezután rövid városnéző séta következett: a Jókai Kör tagjai megtekintették a Dunamente Múzeum főépületét, a Klapka teret a Zichy-palotát és a könyvtár felújított épületét.
Nagyszerű nap volt!Bakodi Lászlónénak, a Jókai Kör elnökségi tagjának emlékbeszéde:Jókai Mór születésének 191. évfordulóján tisztelgünk ma itt Komarnoban a Dunamente Múzeum előtt látható szobránál.
A nemesi értelmiség jellegzetes pályáján indulva el már nagyon korán jelét adta nagy tehetségének, melyet a híres pápai kollégiumi tanulmányok, Petőfi barátsága, majd a kecskeméti népélet élménye fejlesztettek ki teljesen. Jurátus lesz Pesten, 1845-ben itt jelenik meg első franciás, romantikus elbeszélése, mely nagy feltűnést kelt. A Tízek Társaságának folyóiratát ő szerkeszti, majd Petőfivel együtt a forradalmi megmozdulások élén jár. Lázadást kifejező, merészet és újszerűt hirdető, túlfűtött romantikáját negyvennyolcban s utána a valósággal való összeölelkezés, az élettapasztalatok bősége a realizmus felé hajlítja át, noha alapvető hajlama a romantikára mindvégig fennmarad.
A szabadságharc után bujdosik, majd hamar magára talál, az ötvenes évek az alkotó tevékenység valóságos lázában mutatják. Új korszakot nyit a magyar regény történetében, a regény műfajának sajátos magyar változatát képezve ki, amely középhelyen áll a nyugati regény és a népies eposzt megteremtő Petőfi és Arany műfaji törekvéseik között.
Jókai legtermékenyebb s legjelentősebb alkotásokban bővelkedő korszaka a hatvanas évek végére s a hetvenes évek elejére esik. Újságjával (A hon), erősen részt vesz a közéletben. Jókai a magyar élet, a vidéki emberek egyik legkitűnőbb ismerője. Művészete leginkább a nagy jelenetekben teljesül ki, a hatalmas festményszerű tablókban, árvíz, csata, földrengés, ostrom, rianás, éhínség vagy zajos tivornya ürügyét keresvén eredendően festői a valóságábrázolása. Képben érzékeli a valóságot, igen színesen, rendkívüli képzelőerővel. Romantikus idealizmusa, nagy fantáziája és mesélőkészsége, virtuozitása a cselekmény szövésében népszerűvé tették.
Az idő közönségesen megteszi változásait az írókon is. Ahogy cseresznye vagy szamóca terem tavasszal, barack a hév nyár közepén, szőlőgerezd az ősz végével, éppúgy jönnek az írók termékei: versek a fiatal korban, szerelmes regények, azután bölcselkedő dolgok az élet végén: de Jókai marad örökre az, aki volt, piros szamócát hoz nekünk örökké. Ki fölött nem uralkodik az idő sem, írásaival millió és millió emberben tartotta a honszerelmet, midőn azt mindenfelől oltogatták, elénk tárta az ország múltját, lángoló lelkesedéssel, fönséges ihletével kirajzolta jövőjét, neki élt, neki dolgozott szíve vérével, minden porcikájával, s kivívván a maga számára a világ csodálatát, annak palástjával betakarva hazáját.
Ott ül íróasztalánál, dolgozószobájában, és egyre ír. Hiszen alkony van, de itt a lámpa még ég és el nem alszik, csak akkor, ha a rá emlékezők felejtik.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!