Bányavakság


2016-02-15 20:01:08  | cikk: ha  | 


Bányavakság főképe
Székely Csaba Bányavidék trilógiájának második drámáját, a Bányavakságot láthatta vasárnap este a Vajda bérlet közönsége. Az első, a Bányavirág azt meséli el, hogy egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül. A Bányavakság helyszíne szintén a fiktív erdélyi település, ahol közeleg a választás, s így a szín a politikai és emberi csatározásoké. A Bányavíz című harmadik darabban a korábbi részekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet.

A Bányavakság a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közös produkciója. Bérczes László rendező zömében kaposvári színészek közreműködésével hozta létre az előadást, amelyben két pécsi színész, Köles Ferenc és Urbán Tibor is látható. Köles Ferenc Florint, a faluba érkező román rendőrt játssza, Urbán Tibor pedig Izsákot, az egyik polgármester-jelöltet. Ők csak azután lépnek színre, hogy a néző megismeri az alaphelyzetet: Ince, a jelenlegi polgármester testvérével, Iringóval él, lánya, Izabella - apja tudomása szerint legalábbis - egyetemen tanul.

Egy faluban mindenki ismeri a másik viselt dolgait - Iringó (Nyári Szilvia) és Izsák (Urbán Tibor)

Ince hívja a faluba a rendőrt, hogy leleplezze vetélytársa üzelmeit, a falopás körüli gyanús eseményeket. Aggódik, hogy poltikai ellenfele legyőzi, ezért jelenti fel riválisát. Arra persze nem számít, hogy Florin aztán fényt derít olyan dolgokra is, amelyeknek rejtve kellett volna maradniuk, de hát így van ez... Közben Izabelláról kiderül, hogy otthagyta az egyetemet, utazik "Olaszba", ahol könnyű munka és jó fizetés várja. Iringó szabadulni szeretne, önálló lakásról álmodozik.

Szóval mindenki szeretne valamit, de aztán nem azt kapja. Köles Ferenc szerint a Bányavakság az egyik legjobb mai magyar dráma. Finom fekete humorral írja le, hogy milyen gyarló az ember, pontosabban a tehetséges, de mégis lecsúszásra hajlamos magyarság.

Izabella (Grisnik Petra) a maga módján szereti apját, Incét (Szula László)

Grisnik Petra Izabella megformálásakor arra törekedett, hogy a lány egyértelmű jellemhibái - az akaratgyengeség és a felszínesség - mellett felvillanjon néhány jó tulajdonsága is, hisz senki sem vagy fekete vagy fehér. Grisnik Petra szerint a darab szereplői beleragadnak helyzetekbe, elbeszélnek egymás mellett, nem figyelnek a másikra. Izabella szereti apját, csak éppen nem jól - ez ma általános jelenség: úgy cselekszünk, szeretünk, ahogy nekünk megfelel.

"Az igazi kihívás ez: frenetikus humorral, a szánandó hősök szeretetével sikerül-e a tragikum felemelő erejét bizonyítani. Vajon sikerül-e az elesett, elbukott, de szánandó és szeretnivaló embert felmutatni, sikerül-e a jót, de legalább annak vágyát felzengetni akkor, amikor körülöttünk és bennünk tarol a rossz" - nyilatkozta a darabról a rendező. A válasz a nézőknél.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!