Ahogy tetszik
2010-03-30 23:12:56 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében ma este 19 órától láthatták a Tarczy bérletesek az idei ifjúsági évad harmadik, utolsó darabját, William Shakespeare: Ahogy tetszik című komédiáját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában. Holnap délután 15 órától a Bocsor bérletes diákok nézhetik meg a vígjátékot.
Shakespeare komédiája 1599-1600 táján keletkezett, és 1600-ban adták az ekkor működésének második évébe lépő Globe Színházban. Három szerelmespár, három udvarlás történetét követhetjük nyomon, ezek a szerelmi viszonyok egymást egyszerre magyarázzák és cáfolják, erősítik és kioltják, ironikusan bírálják és jóváhagyólag felmagasztalják. Silvius és Phoebe – nevükben is az antik-bukolikus – szerelme az anyagtalan sóvárgást, a „plátói elemet” jeleníti meg. Szerelmük ellenképe, a másik véglet Próbakőnek és Vilitől elhódított szerelmének, Jucinak a viszonya. A szerelem itt hangsúlyozottan földközeli, tenyeres-talpas viszony, legfontosabb eleme a testi vágy a maga mezítelenségében.
A két véglet, „arisztokratikus” és „plebejus”, „égi” és „földi” szerelem között keresi új egyensúlyát Rosalinda és Orlando. Ők bár valóban szerelmesek, s valóban udvarolnak egymásnak, egyben játsszák is egymás iránti szerelmüket. S a játék végére – végső egymásra találásukban - sikerül kiküzdeniük a testi és lelki szerelemnek, reális emberi örömöknek evilági harmóniáját. A komédia során a szereplők a civilizációból, a romlott erkölcsű udvarból elvonulnak az erdőbe, ahol a jóság, egyenlőség és boldogság uralkodik. Majd kalandos események után a szereplők gyógyultan térhetnek vissza az udvarba, felelősebb, emberibb formában állíthatják helyre azt a világot, melynek szélsőséges eltorzulásai az erdőbe kényszerítették őket.
A darabot Vidnyánszky Attila rendezte. Az előadást követően közönségtalálkozóra invitálták az érdeklődőket.
Shakespeare komédiája 1599-1600 táján keletkezett, és 1600-ban adták az ekkor működésének második évébe lépő Globe Színházban. Három szerelmespár, három udvarlás történetét követhetjük nyomon, ezek a szerelmi viszonyok egymást egyszerre magyarázzák és cáfolják, erősítik és kioltják, ironikusan bírálják és jóváhagyólag felmagasztalják. Silvius és Phoebe – nevükben is az antik-bukolikus – szerelme az anyagtalan sóvárgást, a „plátói elemet” jeleníti meg. Szerelmük ellenképe, a másik véglet Próbakőnek és Vilitől elhódított szerelmének, Jucinak a viszonya. A szerelem itt hangsúlyozottan földközeli, tenyeres-talpas viszony, legfontosabb eleme a testi vágy a maga mezítelenségében.
A két véglet, „arisztokratikus” és „plebejus”, „égi” és „földi” szerelem között keresi új egyensúlyát Rosalinda és Orlando. Ők bár valóban szerelmesek, s valóban udvarolnak egymásnak, egyben játsszák is egymás iránti szerelmüket. S a játék végére – végső egymásra találásukban - sikerül kiküzdeniük a testi és lelki szerelemnek, reális emberi örömöknek evilági harmóniáját. A komédia során a szereplők a civilizációból, a romlott erkölcsű udvarból elvonulnak az erdőbe, ahol a jóság, egyenlőség és boldogság uralkodik. Majd kalandos események után a szereplők gyógyultan térhetnek vissza az udvarba, felelősebb, emberibb formában állíthatják helyre azt a világot, melynek szélsőséges eltorzulásai az erdőbe kényszerítették őket.
A darabot Vidnyánszky Attila rendezte. Az előadást követően közönségtalálkozóra invitálták az érdeklődőket.
Képek:
Vidnyánszky Attila (Beregszász, 1964. március 8. – ) Jászai Mari- és Meyerhold-díjas színházi rendező, filmrendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója és művészeti vezetője, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (2008. december 4-től Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ) alapító igazgatója és művészeti vezetője.[1] Munkássága során sajátos, a naturalista-realista színházi hagyományokkal és a polgári színház esztétikájával is szembehelyezkedő, különleges színpadi nyelvet hozott létre, melyet ő a „költői színház” terminussal határoz meg.[2] A számos szakmai és közönségsiker mellett előadásainak sajátos megoldásai, színpadi esztétikájának egyedisége egyaránt vált és váltott ki elismerő és bíráló véleményeket a hazai színházi kritikában.
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!