A holokauszt áldozataira emlékeztek a zsinagógában
2016-01-27 21:24:03 | cikk: Babos Petra |
A Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 71. évfordulóján szervezett megemlékezést Pápa Város Önkormányzata a zsinagógában. Több száz mécses meghitt fénye és a Pápáról elhurcolt zsidó áldozatok nevének bejátszása teremtett bensőséges hangulatot az emlékezéshez a monumentális épületben.
Az alkalmon dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a szép számban megjelenteket, mint mondta, a város 2011 óta szervez megemlékezést ezen a napon, amikor 2600 pápai mártír előtt hajtunk fejet, s gondolunk vissza mindenkire, aki áldozata volt a holokausztnak. Emléknap alkalmából Simon Zsolt kutatásaiból Horváth Dorina és Halász Brigitta olvasott fel részleteket.
A náci Németország által 1940 és 1944 ősze között működtetett Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborkomplexum a Magyarországról elhurcolt több mint 430.000 zsidó-magyar állampolgár megsemmisítésének fő helyszíne volt. Pápán 1944. július 2-án ürítették ki a gettót és a műtrágyagyár területén 3537 főt gyűjtöttek össze. Július 5-én két szerelvény indult velük az auschwitzi megsemmisítő táborba, 178 főt a sárvári gyűjtőtábor feltöltésére szállítottak el. Az 1945-ben összeállított mártírlistán 185 első világháborút megjárt személy neve is szerepelt.
-A mai estén tisztelgünk az I. világháborúban részt vett pápai izraelita katonák hősies helytállása előtt. Tisztelgésünk különösen aktuális, hiszen az 1914-1918 között, a négy hosszú éven át zajló háború centenáriumi éveiben járunk – hangzott el az ünnepségen.A megemlékezésen felolvasták a frontvonalon harcolók hősies helytállásáról írt sorokat, melyet dr. Kőrös Endre és Szente Ignácz hadnagy vetett papírra.
1944. április 7-én a belügyminisztérium rendeletben közölte az illetékes hatóságokkal a zsidók gyűjtőtáborokba szállításának és deportálásának irányelveit. A gettó borzalmaitól menekülve ekkor lett öngyilkos dr. Kőrös Endre és felesége, Zalay Paula, Koréin György, dr. Glück Sándor és felesége Heumann Rózsa. A deportálás előtti napokban döntöttek a mentességet élvező, 1935-ben kormányzói kitüntetésben részesült egykori két császári és királyi 19-es főhadnagy, Pátkai Béla ügyvéd és Kaufmann Hugó pipagyáros gettóba vonulásáról. A pápai nyilasok 1944.október 16-án a város határában végezték ki a sárgacsillag viselése és a deportálás alól felmentett két hadirokkantat, Frim Lipót Pál Korona utcai vendéglőst, László Miklós műszerészt és fiát, Jánost. Frim Lippót Pál a komáromi 6. vártüzérezrednél teljesített katonai szolgálatot. 1916. május 3-án súlyosan megsebesült, aranyvitézségi érdemrenddel szerelték le. László Miklóst 1915. április 29-én sorozták be, az isonzói harctéren sebesült meg. A két háború borzalmait mindössze 12 egykori népfelkelő élte túl.
Az alkalmon dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a szép számban megjelenteket, mint mondta, a város 2011 óta szervez megemlékezést ezen a napon, amikor 2600 pápai mártír előtt hajtunk fejet, s gondolunk vissza mindenkire, aki áldozata volt a holokausztnak. Emléknap alkalmából Simon Zsolt kutatásaiból Horváth Dorina és Halász Brigitta olvasott fel részleteket.
A náci Németország által 1940 és 1944 ősze között működtetett Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborkomplexum a Magyarországról elhurcolt több mint 430.000 zsidó-magyar állampolgár megsemmisítésének fő helyszíne volt. Pápán 1944. július 2-án ürítették ki a gettót és a műtrágyagyár területén 3537 főt gyűjtöttek össze. Július 5-én két szerelvény indult velük az auschwitzi megsemmisítő táborba, 178 főt a sárvári gyűjtőtábor feltöltésére szállítottak el. Az 1945-ben összeállított mártírlistán 185 első világháborút megjárt személy neve is szerepelt.
-A mai estén tisztelgünk az I. világháborúban részt vett pápai izraelita katonák hősies helytállása előtt. Tisztelgésünk különösen aktuális, hiszen az 1914-1918 között, a négy hosszú éven át zajló háború centenáriumi éveiben járunk – hangzott el az ünnepségen.A megemlékezésen felolvasták a frontvonalon harcolók hősies helytállásáról írt sorokat, melyet dr. Kőrös Endre és Szente Ignácz hadnagy vetett papírra.
1944. április 7-én a belügyminisztérium rendeletben közölte az illetékes hatóságokkal a zsidók gyűjtőtáborokba szállításának és deportálásának irányelveit. A gettó borzalmaitól menekülve ekkor lett öngyilkos dr. Kőrös Endre és felesége, Zalay Paula, Koréin György, dr. Glück Sándor és felesége Heumann Rózsa. A deportálás előtti napokban döntöttek a mentességet élvező, 1935-ben kormányzói kitüntetésben részesült egykori két császári és királyi 19-es főhadnagy, Pátkai Béla ügyvéd és Kaufmann Hugó pipagyáros gettóba vonulásáról. A pápai nyilasok 1944.október 16-án a város határában végezték ki a sárgacsillag viselése és a deportálás alól felmentett két hadirokkantat, Frim Lipót Pál Korona utcai vendéglőst, László Miklós műszerészt és fiát, Jánost. Frim Lippót Pál a komáromi 6. vártüzérezrednél teljesített katonai szolgálatot. 1916. május 3-án súlyosan megsebesült, aranyvitézségi érdemrenddel szerelték le. László Miklóst 1915. április 29-én sorozták be, az isonzói harctéren sebesült meg. A két háború borzalmait mindössze 12 egykori népfelkelő élte túl.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!