A zsidó ünnepeket ismertette Politzer Sándor
2015-09-25 22:17:33 | cikk: pgya |
A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület csütörtök délután tartotta hagyományos összejövetelét a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ emeleti termében. Politzer Sándor egyesületi elnök a zsidó ünnepeket és az azokkal kapcsolatos hagyományokat ismertette.
A zsidó naptár nem csupán a napévhez, hanem a holdhónapokhoz igazodik. A zsidó újév kora ősszel kezdődik, ezért is tartjuk ma az összejövetelt, kezdte ismertetőjét az elnök.A legnagyobb, hétről hétre ismétlődő zsidó ünnep a szombat. Ez különösen azért fontos, mert a vallásos zsidó nem végez semmiféle munkát, tevékenységet. Hétköznap salom a megszokott köszöntés, péntek este és szombaton sabbat salom.A Pészah ünnepe a zsidóság számára legfontosabb ünnep az évben. Mint az a zsidó vallásra általában jellemző, az ünnep szertartásainak elemei szigorúan meg vannak határozva. Két fontos motívum kíséri végig az ünnepet: az emlékezés a keserűségre, illetve a boldogság, szabadság örömének éltetése.
A bibliai tíz csapás, mely Egyiptomot érte, közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének is. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. A kovásztalan kenyerek ünnepe elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak nem volt idejük és módjuk a tésztát megkeleszteni. A Pészah, akárcsak a keresztény Húsvét, mindig a tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe névvel is illetik. Az ünnep után volt az első termések utáni áldozatok bemutatása a szentélyban. A pészah ünnepe jövőre április 22-30. között lesz.A Hanuka az egyik leghosszabb, nyolc napig tartó zsidó ünnep: a fény ünnepe, amely minden évben más dátumra esik, és egy csodára emlékeztet. Egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Júdás Makkabeus győzelmet aratott Antiochusz hadvezérei fölött, megtisztította a jeruzsálemi templomot és kivívta, hogy a zsidók szokásaikat megtartva szabadon élhessenek. A Hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. Idén december 6-14. között ünneplik. A Jóm kippur az engesztelés napja, a szombatok szombatja. Elnevezése arra a történetre utal, melyben Isten megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Reggelente, kora hajnalban bocsánatkérő imákat mondanak. A szombati szabályzások erre a napra fokozottabban érvényesek. A böjtöt a megelőző nap késő délutánján egy ünnepi lakoma előzi meg, amely után a családfő megáldja gyermekeit. A ros hásánát ünnepelték az összejövetel napján, szeptember 22-23-án, Politzer Sándor elmondta, hogy ekkor mindenkitől bocsánatot kell kérni, akiket az elmúlt évben megsértettünk, illik adakozni és ha megbocsátanak, akkor tiszta lappal kezdhetjük az új évet.A Purim, sorsvetések ünnepén a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. Története Eszter könyvében olvasható, mely szerint Hámán miniszter mesterkedései ellenére Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárására a zsidók megmenekültek a kiirtatástól. A purimhoz különböző vallási kötelezettségek kapcsolódnak. Az első, hogy meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel. Egy másik előírás, az ajándékok küldése, azaz különböző finomságok küldése barátoknak, valamint adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek eme örömteli ünnepen. Mindennek betetőzéseként pedig lakomát csapnak. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni. Legközelebb 2016. március 23-24-én ünneplik a Purim ünnepét.Politzer Sándor azt is elmondta, hogy gyakran más városok zsinagógáiban ülik meg a pápai zsidók az ünnepeiket. A vallási előírások szerint a közösségi imához legalább tíz felnőtt férfi szükségeltetik, ami Pápán már nincs meg. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kötelező közösségben ünnepelni, családi körben is meg lehet emlékezni a zsidó ünnepekről.
A zsidó naptár nem csupán a napévhez, hanem a holdhónapokhoz igazodik. A zsidó újév kora ősszel kezdődik, ezért is tartjuk ma az összejövetelt, kezdte ismertetőjét az elnök.A legnagyobb, hétről hétre ismétlődő zsidó ünnep a szombat. Ez különösen azért fontos, mert a vallásos zsidó nem végez semmiféle munkát, tevékenységet. Hétköznap salom a megszokott köszöntés, péntek este és szombaton sabbat salom.A Pészah ünnepe a zsidóság számára legfontosabb ünnep az évben. Mint az a zsidó vallásra általában jellemző, az ünnep szertartásainak elemei szigorúan meg vannak határozva. Két fontos motívum kíséri végig az ünnepet: az emlékezés a keserűségre, illetve a boldogság, szabadság örömének éltetése.
A bibliai tíz csapás, mely Egyiptomot érte, közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének is. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. A kovásztalan kenyerek ünnepe elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak nem volt idejük és módjuk a tésztát megkeleszteni. A Pészah, akárcsak a keresztény Húsvét, mindig a tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe névvel is illetik. Az ünnep után volt az első termések utáni áldozatok bemutatása a szentélyban. A pészah ünnepe jövőre április 22-30. között lesz.A Hanuka az egyik leghosszabb, nyolc napig tartó zsidó ünnep: a fény ünnepe, amely minden évben más dátumra esik, és egy csodára emlékeztet. Egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Júdás Makkabeus győzelmet aratott Antiochusz hadvezérei fölött, megtisztította a jeruzsálemi templomot és kivívta, hogy a zsidók szokásaikat megtartva szabadon élhessenek. A Hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. Idén december 6-14. között ünneplik. A Jóm kippur az engesztelés napja, a szombatok szombatja. Elnevezése arra a történetre utal, melyben Isten megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Reggelente, kora hajnalban bocsánatkérő imákat mondanak. A szombati szabályzások erre a napra fokozottabban érvényesek. A böjtöt a megelőző nap késő délutánján egy ünnepi lakoma előzi meg, amely után a családfő megáldja gyermekeit. A ros hásánát ünnepelték az összejövetel napján, szeptember 22-23-án, Politzer Sándor elmondta, hogy ekkor mindenkitől bocsánatot kell kérni, akiket az elmúlt évben megsértettünk, illik adakozni és ha megbocsátanak, akkor tiszta lappal kezdhetjük az új évet.A Purim, sorsvetések ünnepén a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. Története Eszter könyvében olvasható, mely szerint Hámán miniszter mesterkedései ellenére Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárására a zsidók megmenekültek a kiirtatástól. A purimhoz különböző vallási kötelezettségek kapcsolódnak. Az első, hogy meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel. Egy másik előírás, az ajándékok küldése, azaz különböző finomságok küldése barátoknak, valamint adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek eme örömteli ünnepen. Mindennek betetőzéseként pedig lakomát csapnak. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni. Legközelebb 2016. március 23-24-én ünneplik a Purim ünnepét.Politzer Sándor azt is elmondta, hogy gyakran más városok zsinagógáiban ülik meg a pápai zsidók az ünnepeiket. A vallási előírások szerint a közösségi imához legalább tíz felnőtt férfi szükségeltetik, ami Pápán már nincs meg. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kötelező közösségben ünnepelni, családi körben is meg lehet emlékezni a zsidó ünnepekről.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!