Dr. Hermann István régmúlt időkről mesélt a Kiliáni beszélgetéseken
2015-09-21 21:35:55 | cikk: pgya |
Dr. Hermann István önkormányzati képviselő, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója volt a vendége a múlt heti Kiliáni beszélgetések rendezvénysorozat szeptemberi vendége. A könyvtárigazgatót nem csak, mint intézményvezetőt ismerik városunkban, hiszen több mint 25 éve aktív közéleti szerepet is vállal Pápán, nem csak helyi politikusként, hanem egyesületekben, civil szerveződésekben is vezető személyiség. A Kiliáni beszélgetéseken Nagy Imre újságíró-szerkesztő kérdéseire válaszolt, a csekély érdeklődés mellett is szívesen osztotta meg a hallgatósággal életútját, családi hátterét, politikusi identitását.Nem mindig volt könyvtárigazgató dr. Hermann István, történelem-földrajz szakos tanárként végzett, pedagógusként hosszú ideig egyengette a diákok útjait különböző Pápa környéki falvakban. A Jókai Mór Városi Könyvtárat 27 éve vezeti, elmesélte, hogy kinevezésekor támadások is érték az egykori jó barátja, volt múzeumigazgató, Ilon Gábor részéről. A személyeskedő támadást az akkori politikai viszonynak tudta be. Azóta sikerült bebizonyítania, hogy a városi könyvtárat sikerült felfejleszteni, egyre gazdagabb kínálattal várják a könyv szerelmeseit, és színes programokat – kiállításokat, beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat – szerveznek az intézmény látogatóinak. Az első nyolc osztályát a Zimmermann utcai 2. számú Általános iskolában végezte, majd a Türr István Gimnáziumban érettségizett, rengeteg tanárát idézte fel visszaemlékezésében, mint példamutató pedagógusokat. Kedvenc tantárgya a történelem volt, és mivel a reál tárgyak közül leginkább a földrajz ment a leginkább, azt választotta második szaknak, ezekből a tárgyakból szerzett tanári diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, közben a levéltárosi szakot is elvégezte. Előbb Ugodon, majd Gyarmaton tanított, sok diákjával a mai nap találkozni szokott a városban. 1988-ban pályázta meg a városi könyvtár igazgatói tisztségét. Majd a Magyar Demokrata Fórumban kezdett el politizálni, jelenleg a Fidesz-frakciót erősíti a város önkormányzatában.A beszélgetésen szívesen emlékezett vissza származására: egyik oldalról paraszti családból származott, ahonnan a józan paraszti bölcsességet hozta magával, a másik oldalról, az iparos ágról pedig városi, kispolgári indíttatást kapott. Az általános iskolában egy 54 fős osztályba járt, és volt olyan iskolai kirándulás, amelyen egy busszal két osztály utazott, vagyis több mint százan fértek fel a buszra, mégis jól érezték magukat. Az első osztályt úgy végezte el mindenki, hogy már írni-olvasni tudott. - Megfigyeltem, hogy minél idősebb az ember, annál többet gondol a gyermekkorára. Abban az időben nagyon sokat voltam nagyanyámmal, mivel akinek voltak nagyszülei azokat nem engedték óvodába. A Bástya utca környékén volt vagy nyolcvan gyerek, sokat játszottunk, kisebb-nagyobb súrlódásokkal, ahogy az a gyerekek között lenni szokott. A szülők soha nem avatkoztak bele a gyerekek közötti konfliktusokba. Mivel széles volt akkor is a Bástya utca, kiváló focimeccseket rendeztünk – emlékezett vissza gyermekkorára a könyvtárigazgató.
Dr. Hermann István nagyapja katona volt az első világháborúban, aki megjárta először Galíciát, majd Isonzót, rengeteg történetet mesélt neki, valószínű innen eredeztethető a történelem iránti érdeklődése is. A nagymamája Vas megyei származású volt, és sok olyan ételt készített, ami tájainkon ismeretlen. Ilyen volt a dödölle, amit nem nagyon szeretett, viszont akkoriban gyakran került az asztalra. Nem volt minden nap hús, volt a főzésnek is egy rendje. Vasárnap ünnepi ebéd volt húslevessel, a főtt hús általában gyümölcsmártással volt tálalva. Hétfőn a vasárnapi maradékot fogyasztották el, kedden valamilyen tészta került terítékre, szerdán főzelék, csütörtökön húsos étel, pénteken böjti nap volt, általában tészta, szombaton pedig dödölle – sorolta a heti menüt dr. Hermann István, majd további, már feledésbe került érdekességeket mesélt még a megjelenteknek.
Dr. Hermann István nagyapja katona volt az első világháborúban, aki megjárta először Galíciát, majd Isonzót, rengeteg történetet mesélt neki, valószínű innen eredeztethető a történelem iránti érdeklődése is. A nagymamája Vas megyei származású volt, és sok olyan ételt készített, ami tájainkon ismeretlen. Ilyen volt a dödölle, amit nem nagyon szeretett, viszont akkoriban gyakran került az asztalra. Nem volt minden nap hús, volt a főzésnek is egy rendje. Vasárnap ünnepi ebéd volt húslevessel, a főtt hús általában gyümölcsmártással volt tálalva. Hétfőn a vasárnapi maradékot fogyasztották el, kedden valamilyen tészta került terítékre, szerdán főzelék, csütörtökön húsos étel, pénteken böjti nap volt, általában tészta, szombaton pedig dödölle – sorolta a heti menüt dr. Hermann István, majd további, már feledésbe került érdekességeket mesélt még a megjelenteknek.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!