Első a legjobbak között - beszélgetés Gelencsér Róberttel
2015-09-08 07:27:10 | cikk: Haraszti Gábor |
Augusztus 23. és 30. között az argentínai Mar del Platában huszadik alkalommal rendezték meg a Szervátültetettek Világjátékát. 44 ország 800 sportolója vett részt a vetélkedésben, a magyarok nyolc sportágban - asztaliteniszben, atlétikában, bowlingban, petanque-ban, teniszben, tollaslabdában, úszásban és röplabdában - 31 versenyzővel és tíz kísérővel képviseltették magukat. Az igencsak szűk hazai mezőnyben egyedüli pápaiként a kvalifikációs versenyek eredményei alapján Gelencsér Róbert is helyet kapott, a kiváló atléta negyedik világeseményén a vártnál is jobban szerepelt, hiszen még a 2013-as Dél-Afrikai Köztársaságban elért eredményeit is megjavította, hét érem – köztük négy arany - került a nyakába, mellyel a legeredményesebb sportoló díját is megkapta. A pápai versenyzővel többek között a felkészülésről, az utazásról, a versenyszámokról és kinti élményeiről beszélgettünk.
- A felkészülésem sokkal intenzívebb és eredményesebb volt, mint a két évvel ezelőtti – kezdte a visszaemlékezést az atléta. Budapesten és Pápán is többet tudtam edzeni és a pihenésre, regenerálódásra is elegendő időt tudtam fordítani, ezáltal sokkal jobb erőben voltam, sokkal energikusabban vártam a versenyt. Ha tehettem, hetente több alkalommal is a Honvéd rekortán pályáján készültem, ha nem tudtam elutazni Budapestre, a Várkert és a Vasas pálya köreit róttam.
- Milyen feltételeknek kellett megfelelnie, hogy részt vehessen a világjátékokon?
- Három versenyen kellett a szintidőket teljesítenem, ez azonban még nem volt elég, hiszen egy ilyen verseny - beleértve az utazást, étkezést, szállást – nagy költségekkel jár. Senki nem tudta, hogy a Magyar Szervátültetettek Szövetsége hány sportoló részvételét tudja támogatni, és kik lesznek azok, akik bekerülhetnek az utazó csapatba. A verseny előtt egy hónappal végül 31 fő kapott utazási engedélyt, nagy örömömre a szövetség az én indulásomat is támogatta - igaz ehhez nem csekély saját forrás is kellett - így útra kelhettem, 14 órás repülőút után érkeztünk meg Buenos Airesbe, ezután még egy hatórás buszozás is várt ránk, amíg eljutottunk Mar del Platába. A városban egy évek óta kint élő magyar kalauzolt minket, megmutatta a nevezésségeket, csodás helyeken járhattam, és a szállás is kiváló volt.
- A versenyek előtt bármi elvárást megfogalmazott-e magával szemben, illetve milyen eredményeket sikerült elérnie?
- Az elején kicsit megijedtünk, hiszen az időjárás nem épp a legszebb arcát mutatta, tudni kell, hogy Argentinában jelenleg tél van, ennek megfelelően zord idő fogadott, eső és erős szél, szerencsére és az első versenynapra már kisütött a nap. Az öt kilométeres utcai futással kezdtem, ami több szempontból is emlékezetes volt, egyrészt kezdő versenyzőként álltam a rajtvonal mögé, másrészt az összes korcsoportot egyszerre indították, kiváló volt a hangulat, harmadrészt pedig az óceán mellett futottunk, gyönyörű volt a táj. Nem titok, hogy a sprintszámok azok, amik fekszenek nekem, elsősorban ezekre koncentráltam. A legbüszkébb – ha lehet választani - a 4x100 méteres váltó aranyérmére vagyok, itt igazi csapatmunkára volt szükség, a váltásokat sokat gyakoroltuk, mindenkinek az erőfeszítése kellett ahhoz, hogy elsőként szakíthassuk át a célszalagot. Ugyanezt elmondhatom a 100 és 200 méteres távról is, rengeteget készültem, nem éreztem, hogy veszélyben lenne az első helyem. A távolugrásnál a nekifutásnál és az elrugaszkodásnál a sprintbeli képességeimet tudtam kamatoztatni, itt is sikerült a mezőny élén végeznem.
- A világesemény végeztével a legeredményesebb sportoló különdíját is megkapta, hogy értesült erről, és hogy fogadta a plakettet?
- A záró vacsorán egy hatalmas fogadást adtak a tiszteletünkre, ahol a fiatal hölgyek és férfiak legjobbjait szólították a színpadra. Ezután kezdték sorolni a férfi kategóriát, az elején csak fél füllel hallottam a műsorközlőt, ahogy azonban sorolta az eredményeket, már egyre jobban figyeltem, hiszen ismerősek voltak a helyezések, a végén pedig legnagyobb meglepetésemre az én nevemet mondták. Először azt sem tudtam hol vagyok, hova kellene mennem, végül aztán felmentem a dobogóra, mondanom sem kell, óriási büszkeséggel tölt el, hogy a magyarok között elsőként én kaphattam meg ezt a díjat. Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy támogatott, szurkolt és gratulált, a családom mellett szeretném megmelíteni dr. Áldozó Tamás polgármestert, aki hazaérkezésem után nem sokkal a képviselő-testületi ülésen jutalomban részesített.
Gelencsér Róbert elmondta, fel sem merül benne, hogy ennyi kiváló eredmény után abbahagyja a sportolást, tovább készül, az őszi időszakban előkerül a kerékpár, télen pedig állóképességi és erőnléti edzéseket fog végezni, hogy tavasszal technikai gyakorlatok segítségével formába lendüljön és ismét jól teljesítsen a szintfelmérőkön. A következő nagy esemény nyár elején a finnországi Európa-bajnokság lesz. Gelencsér Róbert eredményei az argentínai világjátékokról:
- 100 méter síkfutás aranyérem
- 200 méter síkfutás aranyérem
- 4x100 méter váltó tagjaként aranyérem
- távolugrás aranyérem
- 5 kilométeres utcai futás csapat ezüstérem
- 4x400 méter váltófutás bronzérem
- súlylökés bronzérem
- A felkészülésem sokkal intenzívebb és eredményesebb volt, mint a két évvel ezelőtti – kezdte a visszaemlékezést az atléta. Budapesten és Pápán is többet tudtam edzeni és a pihenésre, regenerálódásra is elegendő időt tudtam fordítani, ezáltal sokkal jobb erőben voltam, sokkal energikusabban vártam a versenyt. Ha tehettem, hetente több alkalommal is a Honvéd rekortán pályáján készültem, ha nem tudtam elutazni Budapestre, a Várkert és a Vasas pálya köreit róttam.
- Milyen feltételeknek kellett megfelelnie, hogy részt vehessen a világjátékokon?
- Három versenyen kellett a szintidőket teljesítenem, ez azonban még nem volt elég, hiszen egy ilyen verseny - beleértve az utazást, étkezést, szállást – nagy költségekkel jár. Senki nem tudta, hogy a Magyar Szervátültetettek Szövetsége hány sportoló részvételét tudja támogatni, és kik lesznek azok, akik bekerülhetnek az utazó csapatba. A verseny előtt egy hónappal végül 31 fő kapott utazási engedélyt, nagy örömömre a szövetség az én indulásomat is támogatta - igaz ehhez nem csekély saját forrás is kellett - így útra kelhettem, 14 órás repülőút után érkeztünk meg Buenos Airesbe, ezután még egy hatórás buszozás is várt ránk, amíg eljutottunk Mar del Platába. A városban egy évek óta kint élő magyar kalauzolt minket, megmutatta a nevezésségeket, csodás helyeken járhattam, és a szállás is kiváló volt.
- A versenyek előtt bármi elvárást megfogalmazott-e magával szemben, illetve milyen eredményeket sikerült elérnie?
- Az elején kicsit megijedtünk, hiszen az időjárás nem épp a legszebb arcát mutatta, tudni kell, hogy Argentinában jelenleg tél van, ennek megfelelően zord idő fogadott, eső és erős szél, szerencsére és az első versenynapra már kisütött a nap. Az öt kilométeres utcai futással kezdtem, ami több szempontból is emlékezetes volt, egyrészt kezdő versenyzőként álltam a rajtvonal mögé, másrészt az összes korcsoportot egyszerre indították, kiváló volt a hangulat, harmadrészt pedig az óceán mellett futottunk, gyönyörű volt a táj. Nem titok, hogy a sprintszámok azok, amik fekszenek nekem, elsősorban ezekre koncentráltam. A legbüszkébb – ha lehet választani - a 4x100 méteres váltó aranyérmére vagyok, itt igazi csapatmunkára volt szükség, a váltásokat sokat gyakoroltuk, mindenkinek az erőfeszítése kellett ahhoz, hogy elsőként szakíthassuk át a célszalagot. Ugyanezt elmondhatom a 100 és 200 méteres távról is, rengeteget készültem, nem éreztem, hogy veszélyben lenne az első helyem. A távolugrásnál a nekifutásnál és az elrugaszkodásnál a sprintbeli képességeimet tudtam kamatoztatni, itt is sikerült a mezőny élén végeznem.
- A világesemény végeztével a legeredményesebb sportoló különdíját is megkapta, hogy értesült erről, és hogy fogadta a plakettet?
- A záró vacsorán egy hatalmas fogadást adtak a tiszteletünkre, ahol a fiatal hölgyek és férfiak legjobbjait szólították a színpadra. Ezután kezdték sorolni a férfi kategóriát, az elején csak fél füllel hallottam a műsorközlőt, ahogy azonban sorolta az eredményeket, már egyre jobban figyeltem, hiszen ismerősek voltak a helyezések, a végén pedig legnagyobb meglepetésemre az én nevemet mondták. Először azt sem tudtam hol vagyok, hova kellene mennem, végül aztán felmentem a dobogóra, mondanom sem kell, óriási büszkeséggel tölt el, hogy a magyarok között elsőként én kaphattam meg ezt a díjat. Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy támogatott, szurkolt és gratulált, a családom mellett szeretném megmelíteni dr. Áldozó Tamás polgármestert, aki hazaérkezésem után nem sokkal a képviselő-testületi ülésen jutalomban részesített.
Gelencsér Róbert elmondta, fel sem merül benne, hogy ennyi kiváló eredmény után abbahagyja a sportolást, tovább készül, az őszi időszakban előkerül a kerékpár, télen pedig állóképességi és erőnléti edzéseket fog végezni, hogy tavasszal technikai gyakorlatok segítségével formába lendüljön és ismét jól teljesítsen a szintfelmérőkön. A következő nagy esemény nyár elején a finnországi Európa-bajnokság lesz. Gelencsér Róbert eredményei az argentínai világjátékokról:
- 100 méter síkfutás aranyérem
- 200 méter síkfutás aranyérem
- 4x100 méter váltó tagjaként aranyérem
- távolugrás aranyérem
- 5 kilométeres utcai futás csapat ezüstérem
- 4x400 méter váltófutás bronzérem
- súlylökés bronzérem
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!