A ferences templomot mutatta be Mezei Zsolt
2015-09-07 23:35:39 | cikk: pgya |
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pápai csoportjának szervezésében került sor Mezei Zsolt, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei könyvtárvezetőjének a pápai ferences templomról szóló előadására hétfő délután hat órától a Szent Anna templom imatermében. A megjelenteket dr. Hauber Károly, a KDNP helyi elnöke köszöntötte. Mezei Zsolt könyvtárvezető – aki maga is ferences diák, 26 éve érettségizett az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban – előadását diavetítéssel színesítette, bemutatva röviden a rendet alapító Szent Ferenc életét, a rend történetét, majd részletesebben pápai jelenlétüket és a templomukat.Szent Ferenc eredeti neve Giovanni di Pietro Bernardone volt, de olaszul leginkább Francesco néven ismerték, ugyanis édesanyja francia nemesasszony volt, s Franciácska néven szólította a fiát, így lett Ferenc. Édesapja Pietro di Bernardone, Assisi-beli gazdag kelmekereskedő, a tehetős vállalkozói kör egyik befolyásos tagja volt.Ferenc tanulmányokkal és mulatozással töltötte ifjúsága nagy részét. Több nyelven folyékonyan beszélt, köztük latinul is.
1205-ban gyökeresen megváltozott, zarándoklatra indult Rómába, amely során misztikus élményben volt része. A megfeszített Krisztus képmása előtte életre kelt, és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc ezt úgy értelmezte, hogy ez arra a rossz állapotban levő templomra vonatkozik, ahol éppen imádkozott, ezért eladta a lovát és egynémely ruhaneműt az apja készletéből, majd az árát a templom papjának adományozta.Apja felháborodott fia cselekedetein, és megpróbálta fiát „észhez téríteni”, először fenyegetésekkel, majd testi fenyítéssel. A végső vita után Ferenc szakított az apjával, lemondott az örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként élt Assisi környékén.Visszatérve a városba, ahol ezúttal két évet töltött, több romos templomot rendbe hozott. Elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhát vett fel, és mezítláb, anyagi javak nélkül elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan Ferenc több barátja is csatlakozott hozzájuk. Ferenc soha nem szenteltette pappá magát, s a közösség, melyet vezetett, egyenrangú testvérekként élt együtt, „fratres minores”-nak, vagyis „kisebb testvéreknek” nevezve magukat.
Innentől kezdve az új rend gyorsan gyarapodott, Mezei Zsolt ismertette a rend különböző ágait, majd rátért, hogy ismertesse a hallgatósággal megjelenésüket és tevékenységüket városunkban is.A ferences szerzetesek a 15. század közepén telepedtek meg Pápán a várost birtokló Garai család támogatásával. Első, Szent László nevét viselő kolostoruk és kápolnájuk helye a mai Szent László utcában lehetett. 1559-ben azonban a reformáció térhódítása, az új hittel rokonszenvező Enyingi Török János és Ferenc földesurak nyomása, valamint a török fenyegetés miatt a ferencesek kénytelenek voltak elhagyni a várost.A rend 1660-ban tért vissza az immár katolikus földesúr, Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin hívására. A gróf építtette fel 1678 és 1680 között a templomot és a kolostor nyugati, Barát utcai szárnyát. Idő közben, a történelem viharai során több alkalommal is a tűz martaléka lett a templom, 1764-ben építtette újjá Esterházy Károly püspök, és ekkor épült a kolostor keleti, Kígyó utcai szárnya is. Ezt követően az épületegyüttes háromszor esett át nagyobb felújításon, 1822-ben, 1921-ben és 1940-ben.A kommunista államhatalom 1950-ben rendeletileg feloszlatta a szerzetesrendeket. A ferencesek több ezer kötetes könyvtárának, melyben számos nagy értékű, sok száz éves kötetet is őriztek, illetve helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű levéltárának nyoma veszett. Mezei Zsolt a ferences templom épületének külső és belső jegyeit részletesen ismertetve elmondta, hogy olasz barokk stílusban épült. Két kerek ablak között nyílik a kőkeretes kapu, felette díszes keretben latin nyelvű kronogramma olvasható: Gróf Esterházy Ferencnek és feleségének, Thököly Katalinnak a Boldogságos Szűz fizesse meg ezt a jótéteményüket, és Ferenc griffje legyen legyőzhetetlen, hogy még késő vénségében is új rózsaszálakat gyűjthessen. A római számnak is megfelelő betűk számértékeit összeadva a templom építésének kezdetét, az 1677-es évszámot kapjuk.Belső terében hatalmas, gazdagon aranyozott neorokokó főoltár áll, melyet Hámori Béla készített az 1921-es renoválás során. A főoltár is központjában a Máriacelli Szűzanya 18. századi ezüstruhás faszobra. Mezei Zsolt részletesen bemutatta az érdekfeszítő előadása során a templomot, az előadás végén dr. Hauber Károly kihirdette, hogy aki mindazt, amiről hallott és látni is szeretné élőben, az megteheti vasárnap, szeptember 13-án este hat órától, amikor is hangversennyel és Mezei Zsolt újabb előadásával várják az érdeklődőket a ferences templomban. Az est szólistái Eisenbeck Ágota, Kohári Bernadett és Mészáros Sándorné (cselló) lesz. A hangversenyre és az előadásra belépés ingyenes, a templom fenntartására adományokat hálásan fogadnak.
1205-ban gyökeresen megváltozott, zarándoklatra indult Rómába, amely során misztikus élményben volt része. A megfeszített Krisztus képmása előtte életre kelt, és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc ezt úgy értelmezte, hogy ez arra a rossz állapotban levő templomra vonatkozik, ahol éppen imádkozott, ezért eladta a lovát és egynémely ruhaneműt az apja készletéből, majd az árát a templom papjának adományozta.Apja felháborodott fia cselekedetein, és megpróbálta fiát „észhez téríteni”, először fenyegetésekkel, majd testi fenyítéssel. A végső vita után Ferenc szakított az apjával, lemondott az örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként élt Assisi környékén.Visszatérve a városba, ahol ezúttal két évet töltött, több romos templomot rendbe hozott. Elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhát vett fel, és mezítláb, anyagi javak nélkül elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan Ferenc több barátja is csatlakozott hozzájuk. Ferenc soha nem szenteltette pappá magát, s a közösség, melyet vezetett, egyenrangú testvérekként élt együtt, „fratres minores”-nak, vagyis „kisebb testvéreknek” nevezve magukat.
Innentől kezdve az új rend gyorsan gyarapodott, Mezei Zsolt ismertette a rend különböző ágait, majd rátért, hogy ismertesse a hallgatósággal megjelenésüket és tevékenységüket városunkban is.A ferences szerzetesek a 15. század közepén telepedtek meg Pápán a várost birtokló Garai család támogatásával. Első, Szent László nevét viselő kolostoruk és kápolnájuk helye a mai Szent László utcában lehetett. 1559-ben azonban a reformáció térhódítása, az új hittel rokonszenvező Enyingi Török János és Ferenc földesurak nyomása, valamint a török fenyegetés miatt a ferencesek kénytelenek voltak elhagyni a várost.A rend 1660-ban tért vissza az immár katolikus földesúr, Esterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin hívására. A gróf építtette fel 1678 és 1680 között a templomot és a kolostor nyugati, Barát utcai szárnyát. Idő közben, a történelem viharai során több alkalommal is a tűz martaléka lett a templom, 1764-ben építtette újjá Esterházy Károly püspök, és ekkor épült a kolostor keleti, Kígyó utcai szárnya is. Ezt követően az épületegyüttes háromszor esett át nagyobb felújításon, 1822-ben, 1921-ben és 1940-ben.A kommunista államhatalom 1950-ben rendeletileg feloszlatta a szerzetesrendeket. A ferencesek több ezer kötetes könyvtárának, melyben számos nagy értékű, sok száz éves kötetet is őriztek, illetve helytörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű levéltárának nyoma veszett. Mezei Zsolt a ferences templom épületének külső és belső jegyeit részletesen ismertetve elmondta, hogy olasz barokk stílusban épült. Két kerek ablak között nyílik a kőkeretes kapu, felette díszes keretben latin nyelvű kronogramma olvasható: Gróf Esterházy Ferencnek és feleségének, Thököly Katalinnak a Boldogságos Szűz fizesse meg ezt a jótéteményüket, és Ferenc griffje legyen legyőzhetetlen, hogy még késő vénségében is új rózsaszálakat gyűjthessen. A római számnak is megfelelő betűk számértékeit összeadva a templom építésének kezdetét, az 1677-es évszámot kapjuk.Belső terében hatalmas, gazdagon aranyozott neorokokó főoltár áll, melyet Hámori Béla készített az 1921-es renoválás során. A főoltár is központjában a Máriacelli Szűzanya 18. századi ezüstruhás faszobra. Mezei Zsolt részletesen bemutatta az érdekfeszítő előadása során a templomot, az előadás végén dr. Hauber Károly kihirdette, hogy aki mindazt, amiről hallott és látni is szeretné élőben, az megteheti vasárnap, szeptember 13-án este hat órától, amikor is hangversennyel és Mezei Zsolt újabb előadásával várják az érdeklődőket a ferences templomban. Az est szólistái Eisenbeck Ágota, Kohári Bernadett és Mészáros Sándorné (cselló) lesz. A hangversenyre és az előadásra belépés ingyenes, a templom fenntartására adományokat hálásan fogadnak.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!