Nemzetünk történelméről szól a Hegy Napja - Vitézek, pásztorok, zenészek a középkorból


2015-07-12 22:02:34  | cikk: pgya  | 


Nemzetünk történelméről szól a Hegy Napja - Vitézek, pásztorok, zenészek a középkorból főképe
Szombat délután a öreghegyi kilátó alatt idén is megelevenedett a középkor a Hegy napja rendezvény keretében: súlyos vértekben, éles pengékkel csaptak össze a vitézek, lovas akrobatikával mutatták be a magyar virtust, szólt a korabeli zene, a pásztorok tábort vertek, miközben a látogatók a természet- és madárvédelemmel is megismerkedhettek.

A Hagyományok Hegye Egyesület néhány évvel ezelőtt a hagyományőrzés iránt elkötelezett, lelkes csapata összefogott annak érdekében, hogy jól átgondolt koncepció alapján megvalósítson a város mellett egy olyan helyet, ahol a magyar múltat és népi kultúrát autentikusan tudja bemutatni, már-már egy szabadtéri múzeumot kialakítva. A kezdeményezők egyesületbe tömörültek, s elindultak a célhoz vezető úton, tervüket Pápa Város Önkormányzata is támogatta.

A koncepció pedig egy történelmi, néprajzi és természetismereti szabadidőközpont kialakítása volt. Az Öreghegyen kialakított közel 10 hektáros természeti környezetben megvalósult szabadidőközpont minden nyáron helyiek és környékbeliek tömegeit vonzza a Hegy napjára. Arra a nyílt napra, amikor a Hagyományok Hegye Egyesület és a hozzájuk társuló hagyományőrző szervezetek – többek között a Pápai Huszáregyesület, a Delta Íjászegyesület hagyományőrző szakága, a Kassai Lovasíjász Iskola Németh törzse,  Hét Csillag Kulturális és Sport Egyesület, Pápai Lovasklub –, valamint a már visszajáró vendégegyesületek – idén Szárról aVértes Egyesület, az abai Megyer Satja Lovas Egyesület, a székesfehérvári  Magyar Királyi Kardforgatók Rendje – bemutatják, mi mindennel készültek az év során az érdeklődők szórakoztatására – mondta köszöntőjében Tóth Kálmán, a Hagyományok Hegye Egyesület elnöke.

- A mai rendezvény címe a Végeknek dicsérete, amely érzékelteti, hogy az idei Hegy napja Pápa város középkori múltjából, a végvári életből egy metszetet elevenít fel. Jól tudjuk, hogy Pápa mindig is katonaváros volt, ahol a törökhódoltság korában, de előtte is jelentős csatározások folytak a haza védelmében. Eme történelmi idők megidézéséhez nyújtanak segítséget különböző egyesületek, barátaink. A biztosításban részt vesz a pápai Polgárőrség, a hangulatot emeli az Allegro AMI Sindő népzenekara, jelen vannak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai, valamint számos önkéntes nyújtott segítséget a Hegy napja megszervezésében. A technikát a Munkácsy Zenestúdió szolgáltatja – mutatta be a közönségnek az egyesületi elnök a résztvevő szervezeteket.

Sokan kilátogattak a Hagyományok Hegyére, a Hegy napja változatos programjai megmozgatták a város és környéke lakosságát, akiket Tóth Kálmán köszöntött a szervezők, illetve az önkormányzat nevében, amelytől a támogatást kapták a rendezvény létrehozásához.

A 2015. évi Hegy napja rendezvényeit Dr. Nagy L István, az Esterházy Károly Múzeum igazgatója nyitotta meg.
- Amikor először jártam itt, rögtön a szívembe zártam ezt a helyet. Évekkel ezelőtt, az első látogatásom alkalmával, néhány őzike futott át előttünk az úton. Gyönyörű szép egyedi állat- és növényvilággal büszkélkedhet ez a táj. Ünnepeljük ezt a helyet, és mindazt, amiről ez a hegy nekünk mesél – idézte fel az igazgató a hely történetét, ahol egy gazdag avarkori lelőhely is található, ami körülbelül 1500 éves, továbbá a honfoglalás korából is találhatóak leletek, ahol egy középkori falu feküdt. Táboroztak itt törökök, honvisszafoglaló keresztény erők, majd később a franciák, majd a szovjetek is tábort ütöttek a hegyen, ahol később egy lokátorállomás lett, míg végül elnyerte mai, legméltóbb funkcióját, amit valaha a történelem során viselt – sorolta Nagy L. István igazgató a Hegy évszázados viszontagságait.

- Hagyományok Hegye lett. De mit is ünnepelünk, miről szól ez a hely? Sokkal többről szól, mint a története, hiszen szűkebb pátriánk, Pápa és környéke, a Dunántúl, de az egész Kárpát-medence és a nemzetünk útjáról szól a Hegy. Ezt is ünnepeljük. Ugyanakkor a néphagyományokat, a katonai hagyományokat is. Meg kell ismernünk a múltunkat és a tudást nem elég megszereznünk, de tovább is kell adnunk. A megélt történelem az, ami belénk ivódik, ez különböztet meg bennünket azoktól, akik nem a Kárpát-medencében élnek. A nemzeti történelmünkről van szó, amit helyesen kell tudnunk megélni, mindenféle túlzásoktól mentesen, a megfelelő helyen kell tudnunk kezelni történelmünk minden egyes eseményét. Ez a mi felelősségünk, és örülök, hogy létezik a Hagyományok Hegye, a Hegy napja, mert ekkor a valós történelemmel ismerkedhetnek meg a látogatók. Fogadják szeretettel a rendezvényt és zárják szívükbe a Hagyományok Hegyét – zárta gondolatait a múzeumigazgató.

A megnyitót követően történelmi kalandok várták az érdeklődőket. A bemutatók sorát a látványos lovasíjász produkció indította, ahol a Kassai Lovasíjász Iskola tehetséges képviselői mutatták be az ősi harcmodor merész és izgalmas mozzanatait. Mindeközben a látogatók megismerhették a pásztorvilág mindennapjait. A Pápai Huszáregyesület évek óta nagy gonddal összeállított műsorral és foglalkozásokkal mutatja be a hegyen a bakonyi betyárélet és a pásztorok eszközeit, szokásait, s főként játékokon keresztül megelevenednek a korabeli hagyományok is.

A Megyer Sarja Lovas Egyesület tagjai úgynevezett trükklovaglást mutattak be egy humoros dramaturgiára épülő előadás keretében. A magyar legények nem csak a lányokat és a lovakat szeretik, hanem a bort is. Ha kicsit sokat isznak a hegy levéből rögtön összevesznek, vagy egy leányzón vagy azon, hogy melyikük paripája az rátermettebb. A vitát persze nem bicskával oldják meg, hanem ügyességi próbával, ami a részegeskedő legényeknek eleinte nehezen sikeredett, mert vagy fordítva ülték meg a lovat, ha egyáltalán fel tudtak rá kapaszkodni, vagy csak csimpaszkodtak a gyönyörű állatokon. De meglátták ám ezt az idétlenkedést a lányok, s megmutatták a becsípett legényeknek, hogy nem csak a férfiembert teremtette lóra az Isten, hanem a magyar tűzről pattant menyecskéket is... A lovasbemutatón szem nem maradt szárazon, a közönség tagjainak még a könny is kicsordult a szemükből a nevetéstől.

Újdonságnak számított az idei esztendőben a Sub Rosa régizenei együttes bemutatkozása, amely középkori, azon belül is legfőképpen 13. századi, európai hangszeres zenét játszik. A több száz éves darabokat a középkorban használt hangszereken, korabeli kosztümben szólaltatják meg, főleg történelmi tematikájú rendezvények alkalmával. Hangszeres műsoruk leginkább vásári hangulatba illő „középkori térzene”.

A Hegy napja a különböző egyesületek harci bemutatójával, csatajelenetével színesedett, miközben a látogatók a tanösvényt is végig járhatták. Drabant András, a Hagyományok Hegye Egyesület tagja a kilátóban ismertette a horizonton felsejlő hegyeket (az Alpok-aljától a felvidéki Kis-Kárpátokig), a környező falvakat, mások a fegyvereket, íjakat próbálhatták ki a kellemes júliusi időben.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!