Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakmai nap
2010-03-16 23:18:40 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmai napot tartott kedd délután a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola.
A megnyitót követően Ware Borbála biogazdálkodó tartott előadást a divatos élelmiszer szavakról, mint például az alternatív, a reform és a bio. Szó esett még az EU-ban kötelezően használatos logóról.
A biogazdálkodó prezentációja után dr. Ángyán József, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora beszélt az agrár-környezetgazdálkodás helyzetéről. Kitért még arra, hogy 1992-ben indult meg az agrárpolitika reformja, amikor kiderült, hogy a tömegtermelő mezőgazdaság sok problémával jár, ami a környezetet erősen terheli és egyre kevesebb embernek ad megélhetést vidéken. Innen indul el az olyan gazdálkodási rendszerek kidolgozása, amelyek úgy állítanak elő biztonságos élelmiszert, hogy közben megőrzik talajainkat, vízbázisainkat és a persze a tájat, miközben egyre több embernek adnak ezzel munkalehetőséget. Ezt hívja Európa többfunkciós mezőgazdaságnak. Meg kell ismernünk az agrár-környzetgazdálkodási rendszereket és ha lehet, csatlakoznunk is kell ehhez. Lejáró félben van az a mezőgazdasági stratégia, amely a tömegtermelés felé irányulna. Ma már túlkínálat van a piacon, minőséget kell előállítani, de szerencsére a Kárpát-medence ideális helyszín erre. Célunk egy sokszínű termékkínálat kialakítása - mondta el az előadó.
Jakab István országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, a MAGOSZ-elnöke Merre tovább magyar mezőgazdaság címmel tartott beszámolót, melyben kitért arra, hogy az Európai Unió-s források mennyire teszik lehetővé az adott ország gazdáinak boldogulását. A térségben a befektetett tőke úgy hasznosuljon, hogy az ott lévő, lakó emberek ott tartásában segítsen. Magyarország a 25. helyen áll a 27-es listán. Elmondta még, hogy az uniós fejlesztéseket hasznosan kell felhasználni. Szükség van a multinacionális tőkére. Olyan agrár közigazgatásra van szükség, amely szolgálja a magyar polgárságot, segíti abban, hogy minél több támogatáshoz juthassanak. Úgy kell szervezni a piacot, hogy a beékelődött nepperhálózatot ki tudják venni a rendszerből. Közvetlenül a termelőtől kell az árut beszállítani az eladóhoz. Létre kell hozni egy áruházláncot, amelynek polcain csak magyar termékek találhatóak.
Folláth Györgyné ÉFOSZ ügyvezető igazgató pedig a magyar élelmiszer helyzetéről és jövőbeli kilátásairól mondott néhány mondatot.
- Az élelmiszeripar az EU első számú ágazata, ezt jelzi a 870 milliárd euró termelési érték, 4 millió fő foglalkoztatása. A magyar élelmiszeripar az EU-n belül a 16. helyen áll, jelentős a külföldi részarány. 1992 óta folyamatosan nő a vállalkozások száma, a foglalkoztatottak száma viszont csökken. Folyamatos a termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés valamennyi élelmiszerágazatban.
Végül az új jelenségekről, a válságról beszélt. Drágák a hitelek, napi forgóeszköz finanszírozási gondokkal kell szembenézni, a nagy élelmiszeripari vállaltok diszkriminációjáról számolt be az igazgató nő.
A megnyitót követően Ware Borbála biogazdálkodó tartott előadást a divatos élelmiszer szavakról, mint például az alternatív, a reform és a bio. Szó esett még az EU-ban kötelezően használatos logóról.
A biogazdálkodó prezentációja után dr. Ángyán József, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora beszélt az agrár-környezetgazdálkodás helyzetéről. Kitért még arra, hogy 1992-ben indult meg az agrárpolitika reformja, amikor kiderült, hogy a tömegtermelő mezőgazdaság sok problémával jár, ami a környezetet erősen terheli és egyre kevesebb embernek ad megélhetést vidéken. Innen indul el az olyan gazdálkodási rendszerek kidolgozása, amelyek úgy állítanak elő biztonságos élelmiszert, hogy közben megőrzik talajainkat, vízbázisainkat és a persze a tájat, miközben egyre több embernek adnak ezzel munkalehetőséget. Ezt hívja Európa többfunkciós mezőgazdaságnak. Meg kell ismernünk az agrár-környzetgazdálkodási rendszereket és ha lehet, csatlakoznunk is kell ehhez. Lejáró félben van az a mezőgazdasági stratégia, amely a tömegtermelés felé irányulna. Ma már túlkínálat van a piacon, minőséget kell előállítani, de szerencsére a Kárpát-medence ideális helyszín erre. Célunk egy sokszínű termékkínálat kialakítása - mondta el az előadó.
Jakab István országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, a MAGOSZ-elnöke Merre tovább magyar mezőgazdaság címmel tartott beszámolót, melyben kitért arra, hogy az Európai Unió-s források mennyire teszik lehetővé az adott ország gazdáinak boldogulását. A térségben a befektetett tőke úgy hasznosuljon, hogy az ott lévő, lakó emberek ott tartásában segítsen. Magyarország a 25. helyen áll a 27-es listán. Elmondta még, hogy az uniós fejlesztéseket hasznosan kell felhasználni. Szükség van a multinacionális tőkére. Olyan agrár közigazgatásra van szükség, amely szolgálja a magyar polgárságot, segíti abban, hogy minél több támogatáshoz juthassanak. Úgy kell szervezni a piacot, hogy a beékelődött nepperhálózatot ki tudják venni a rendszerből. Közvetlenül a termelőtől kell az árut beszállítani az eladóhoz. Létre kell hozni egy áruházláncot, amelynek polcain csak magyar termékek találhatóak.
Folláth Györgyné ÉFOSZ ügyvezető igazgató pedig a magyar élelmiszer helyzetéről és jövőbeli kilátásairól mondott néhány mondatot.
- Az élelmiszeripar az EU első számú ágazata, ezt jelzi a 870 milliárd euró termelési érték, 4 millió fő foglalkoztatása. A magyar élelmiszeripar az EU-n belül a 16. helyen áll, jelentős a külföldi részarány. 1992 óta folyamatosan nő a vállalkozások száma, a foglalkoztatottak száma viszont csökken. Folyamatos a termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés valamennyi élelmiszerágazatban.
Végül az új jelenségekről, a válságról beszélt. Drágák a hitelek, napi forgóeszköz finanszírozási gondokkal kell szembenézni, a nagy élelmiszeripari vállaltok diszkriminációjáról számolt be az igazgató nő.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!