Az első tánc – A refisek vizsgaelőadása
2015-06-07 10:05:19 | cikk: pgya |
A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskola 4+1 évfolyamos tanulóinak néptánc-színpadi tánc vizsgaelőadására került sor péntek délután a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központban. Az előadás az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) vizsga egyik momentuma, amely már nem csak a vizsgabizottságnak, hanem a nagyközönségnek is szólt.A megszerzett oklevéllel táncszínházaknál, profi együtteseknél vállalhatnak szerepet – szigorú követelmény lett a táncművészeti végzettség –, vállalkozói igazolványt válthatnak ki, egyesületet alapíthatnak, működtethetnek és oktathatnak is majd a frissen végzettek. A református gimnáziumban a teljes pedagógiai program úgy lett kialakítva, hogy a növendékek majd sikerrel felvételizhessenek a táncművészeti főiskolára is. Az előadás során a közönség meggyőződhetett a Refiben folyó oktatás eredményességéről, a résztvevők kreativitásáról, alkotó fantáziájáról. Színpadi bemutató formájában adtak átfogó képet az elsajátított ismeretekről, a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazásáról. A modern tánc, a színpadi tánc és a néptánc műfajaiból több produkciót láthatott a közönség, a népi tánchoz a zenét a Dűvő együttes szolgáltatta.Az előadás szünetében Müller Anita néptánc tagozatos tanárt, a református gimnázium tánc munkaközösségének vezetőjét kérdeztük az OKJ-és vizsgáról:- A tanulók több modulból vizsgáznak a szóbeli OKJ-vizsgájukon: tánctörténetből, illetve színpadi ismeretekből, ez utóbbi azért érdekes, mert eme tárgy segítségével tanulják meg a diákok, hogy miként kell viselkedni a színpadon, öltözködni, a színpadi gépezet összetevőit, a szakmai terminológiát kell elsajátítani. A néptáncosok folklórismeretből és néprajzból, illetve a színpadi táncosok balettelméletből is tételt húznak – nyilatkozott Müller Anita. A színpadon bemutatott produkciókról elmondta, hogy mindig elfogult a diákjaival szemben, mert az olyan mintha a saját gyermekei lennének, ezért szépnek és jónak látja őket, amellett, hogy észreveszi a hibákat is, amelyeket igyekeznek korrigálni.- Látszik, hogy egyre inkább elfáradnak, nem csak a mai előadás miatt, hanem azért is, mert heti 43-46 órában dolgoznak, ami egy felnőtt embernek is becsületére válik. Erre készítjük fel őket, ez a vizsga a gyakorlatokról szól és az improvizációs képességről, hiszen előre nem látható problémákat – például a zenekar egy ismétléssel többet húzott – is meg kellett ügyesen oldaniuk, kezelniük kellett, ami sikerült is – elemezte a látottakat a vizsgázók tanára.A zsűri elnöke Kiss Anita, miskolci táncpedagógus a színházi táncot, mint szakterületét, bírálta elsősorban.
- Mindenkinek jól van kiválasztva a szerepe, látszanak az egyéni különbségek, képességek. Látok kiemelkedőbb tehetségeket, sokuknak közülük érdemes lenne tovább folytatni a tanulást főiskolán is. Színházi táncosnak lenni a legnehezebb szak, mivel nekik többféle műfajban magas szintet kell képviselniük ahhoz, hogy a későbbiekben színházi táncosként bárhova el tudjanak helyezkedni, ahol az évadnak megfelelő darabokban a Csárdáskirálynőtől a Diótörőig mindenben tudni kell produkálni. Az öt év alatt ezért, ami nem túl sok idő, egy komplex tudást kellett a növendékeknek összeszedni – foglalta össze röviden a zsűri elnöke az elvárásokat. A vizsga gyakorlati részéről Kiss Anita elmondta, hogy az is több részből áll: a műtermi próbán klasszikus balettet, modern technikákat, színházi táncot, társastáncot, valamint egy kis néptáncot kértek bemutatni a vizsgázóktól. A néptáncos diákoknak tételt kellett húzni, a három dialektusterület tájegységeiről kellett bemutatni táncokat, énekelni saját énekhanggal, kísérettel táncolni, és végül a színpadi gyakorlati vizsgára került sor, amelyen a megszerzett tudásról kellett tanúbizonyságot tenniük.
- Mindenkinek jól van kiválasztva a szerepe, látszanak az egyéni különbségek, képességek. Látok kiemelkedőbb tehetségeket, sokuknak közülük érdemes lenne tovább folytatni a tanulást főiskolán is. Színházi táncosnak lenni a legnehezebb szak, mivel nekik többféle műfajban magas szintet kell képviselniük ahhoz, hogy a későbbiekben színházi táncosként bárhova el tudjanak helyezkedni, ahol az évadnak megfelelő darabokban a Csárdáskirálynőtől a Diótörőig mindenben tudni kell produkálni. Az öt év alatt ezért, ami nem túl sok idő, egy komplex tudást kellett a növendékeknek összeszedni – foglalta össze röviden a zsűri elnöke az elvárásokat. A vizsga gyakorlati részéről Kiss Anita elmondta, hogy az is több részből áll: a műtermi próbán klasszikus balettet, modern technikákat, színházi táncot, társastáncot, valamint egy kis néptáncot kértek bemutatni a vizsgázóktól. A néptáncos diákoknak tételt kellett húzni, a három dialektusterület tájegységeiről kellett bemutatni táncokat, énekelni saját énekhanggal, kísérettel táncolni, és végül a színpadi gyakorlati vizsgára került sor, amelyen a megszerzett tudásról kellett tanúbizonyságot tenniük.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!