Vathy Zsuzsa az élet vásárcsarnokáról


2015-06-05 22:30:44  | cikk: pgya  | 


Vathy Zsuzsa az élet vásárcsarnokáról főképe
„Mi mindig szomorúak vagyunk, vagy bosszankodunk, gondolja Psziho. Ha mérni lehetne a szomorúságot – mivel is? szomorúságmérővel? –, kiderülne, hogy nálunk egy ötvenéves ember a megélt tizennyolcezer napjából kétszer annyit tölt el rosszkedvűen, mint egy olasz, egy francia vagy egy spanyol. Mi az oka? Országos depresszió? Vagy rosszul kezeljük a lehetőségeinket, és ennek következményeitől leszünk búskomorak?” – olvasható a pápai születésű Vathy Zsuzsa legújabb kötetében, amelyet péntek délután mutattak be a Jókai Mór Városi Könyvtárban egy író-olvasó találkozó keretében.

Az írónőt és a zsúfolásig telt terem hallgatóságát dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntötte, majd átadta a szót az írónő beszélgetőtársainak: Dr. Varga Ferencné Kiss Rékának és Somfai Balázs  nyugalmazott levéltárosnak. Dr. Varga Ferencné Kiss Réka és családja – édesapja Kiss Zoltán mártír honvéd alezredes – szomszédai voltak a Vathy családnak a Deák Ferenc utcában, akikről elbeszélések is szerepelnek a kötetben.

Somfai Balázs előbb a pápai emlékekről kérdezte az idős írónőt, aki 19 éves koráig élt Pápán, majd rákérdezett az ars poeticájára, ami Vathy Zsuzsa vallomása szerint nincs. A beszélgetés később átterelődött a legújabb, Az élet vásárcsarnoka című kötetre, amelyben nagyrészt budapesti történeteket beszél el az írónő, de találhatóak benne pápai emlékek is. Ezekből olvastak fel a megjelent hallgatóságnak.

A találkozó előtt a médiának is nyilatkozott az írónő, aki arra a kérdésre, hogy legújabb kötetét mi ihlette, elmondta: „Annak próbáltam utánagondolni, mai életünkben mit tartunk fontosnak? Mit akarunk elmondani, mi okoz élményt? A művészet? A tudomány? A talált tárgyak? A sötétség, a világosság? És milyen élményt okoz? Esztétikait? Katarzist? Katarzis, van még ilyen?” - nyilatkozta Vathy Zsuzsa, aki ezekkel a kérdésekkel jelezte, hogy az élet mély kérdéseire próbált válaszokat találni, túl a hetvenedik életévén.

- Könyvemet Weöres Sándor segített megírni. Van, aki húsz évesen fedezi fel Weörest, van, aki érett korában, van, akinek ötven évvel később sikerül. Nekem az ő versei a szabadságot jelentették. Tragikusak vagy komikusak, vagy tragikusak és komikusak egyszerre. Világa sokszor gyermekien leegyszerűsített, létfilozófiája magas szintű, irigylésre méltó. Derű és játék nála az élet nélkülözhetetlen kelléke. Az elbeszélések összekötő fonala Weöres Sándor egy-egy gondolata, vagy azzal indulnak az elbeszélések, vagy azzal fejeződnek be – ismertette az írónő Somfai Balázs érdeklődésére a kötetet egybeszövő negyvennégy elbeszélés kovászát. A könyv címét is Weöres Sándortól kölcsönözte, A teljesség felé című kötetének egyik sora szól így: „Mihelyt nem kell: mindenem a tied” – ez az élet vásárcsarnokának felirata.

- Némelyik csak szkeccs, rövid esemény, annak szomorú vagy vidám változata. De ennél fontosabb, hogy ugyanakkor az ismeretlennel való találkozás is, valaminek a felderítése, szellemi kapcsolat létrejötte. Máskor csak sejtés, valami, amit racionálisan nem érhetünk el, de tudjuk, hogy fontos, hogy szükségünk van rá – vallotta a könyv tartalmáról Vathy Zsuzsa.

És valóban szükségünk van a szürke hétköznapokban egy-egy elbeszélésre, amelyek ha egy rövid időre is, de kilendítenek a mindennapok taposómalmából és válaszokat adnak olyan kérdésekre is, amit már fel sem merünk tenni, mert félünk a választól...
A kötet a helyszínen megvásárolható volt, amelyet a szerző dedikált is.

Képek:

Vathy Zsuzsa 1940-ben született Pápán. Novellista, regényíró, riportok és szociográfiák szerzője. 1970-től újságíróként dolgozik. A Képes 7 gyermekrovatának szerkesztője, 1990 és 1992 közt a Kortárs szépirodalmi folyóirat prózarovatának vezetője, 1991-től tíz éven át a Magyar Nemzet tárcaírója. 1992 óta szabadfoglalkozású író. Eddig 22 kötete jelent meg, a rendszerváltás előtt többségében a Magvető Kiadó, utána a Palatinus, majd a Helikon Kiadó gondozásában. Németül 1999-ben, a Frankfurti Könyvvásár magyar díszvendégségre látott napvilágot az Itt a szépséget nézzük (Blicken auf das Schöne) című kötet a berlini Argon Kiadónál. József Attila-, Nagy Lajos-, Szobotka-, Márai Sándor-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Nemrég Prima-díjat vehetett át. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A 2006-ban elhunyt Kossuth-díjas író, meseíró, Lázár Ervin felesége harminchárom éven át.
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!