Zsidók Pápa művészeti életében
2015-05-22 05:36:20 | cikk: Babos Petra |
Zsidók Pápa művészeti életében címmel tartott előadást Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tagja a kör soron következő összejövetelén. Mint mondta, az ókori zsidók művészetének csak szórványosan maradtak fenn emlékei, hiszen Palesztina és Izrael területe szinte folyamatosan háborúknak volt kitéve az ókortól mind a mai napig.
A zsidók építészete formájában nem sokban különbözött Mezopotámia építészetétől. Lakóházaik, síremlékeik, templomaik mind babiloni mintára épültek. A legfontosabb épület, mely szimbólummá is vált az idők során, a salamoni templom volt, mely Kr. e. 966-959-ig épült föníciai mesterek vezetésével. A zsidó építészet legfontosabb küldetése: a találkozás helyeinek megteremtése. A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás. A rövid meghatározás szerint zsidó irodalom mindazoknak az írásműveknek az összefoglalása, melyeket zsidók írtak zsidó szellemben (nem okvetlenül zsidók számára). A tudós rabbik a XVIII–XIX. században a héber és német nyelvű teológiai irodalmat gyarapították. Pápán Horowitz Pál rabbi volt az első, aki magyar nyelven tartott hitszónoklatot. A reformkor másik jelentős alakja Löw Lipót (1811–1875) rabbi volt, aki a neológ irányzatot képviselte. Löw Morvaországból érkezett a magyar lakta területekre. Az előadó beszélt a képzőművészetről, kiemelve Fényes Adolfot, Bihari Sándort, Iványi Grünwald Bélát és Telcs Edét. Az 1909 és 1918 között működött Nyolcak, a legjelentősebb avantgárd művészcsoport nyolc tagjából hatan zsidók voltak. - A régi zsidóság napi életéhez organikusan hozzátartozott az ének és a zene is. A győzelmi dalokban, köszöntő énekekben, siratókban főként a nők tűnnek ki, de a körtáncokban, himnuszokban részt vesznek a férfiak is. A fúvós hangszerek között első helyen szerepelt a sófár, mely egy kos szarvából készült, fúvóka nélküli szakrális kürt – a mai napig használják. Misztikus és félelmetes hangja a táborban és a templomban egyaránt érvényesült.
Schmidt Orsolya kifejtette, az európai zsidóság dallamvilágában egy francia-spanyol-olasz, egy német, egy orosz-lengyel-magyar és egy balkáni dialektusterületet különböztethetünk meg. Ezen területek közös jellemzője, hogy sokat vettek és vesznek át a befogadó és a környező népek zenéjéből. A zsidó vallásgyakorlat és a zene mindig is szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az imákat énekelve adták elő. Az a nézet uralkodott, hogy az ének az embereket közel emeli Istenhez. Ősi dallamainak jellemző vonása a gazdag díszítettség és a modális hangnemek uralma. A klezmer egy zenei stílusban kifejeződő mentalitást jelöl. Az arámi eredetű kifejezés fordítása: az ember átlényegül énekké. A zenei élet azonban nem csupán a zsidó hagyományokat takarja. Számos jeles képviselője akadt a zsidóságnak a zenetanulás, zeneoktatás- és szerzés területén. A hajdani pápai zeneszerzőkről is érdemes név szerint említést tenni, mivel munkásságuk túlnőtt a város falain - Frank Ignác, Hegyi Béla, Goldmark.
-Az izraeli néptánc a mai Izrael területére érkező bevándorlók letelepülésével kezdett kibontakozni. A különböző országokból érkező emberek hozták magukkal saját kultúrájukat és ebből alakult ki fokozatosan az a sokszínű tánckultúra, amit ma izraeli néptáncnak, héberül Hora-nak hívunk –mondta Schmidt Orsolya.
A rendezvénynek a HEMO adott otthont.
A zsidók építészete formájában nem sokban különbözött Mezopotámia építészetétől. Lakóházaik, síremlékeik, templomaik mind babiloni mintára épültek. A legfontosabb épület, mely szimbólummá is vált az idők során, a salamoni templom volt, mely Kr. e. 966-959-ig épült föníciai mesterek vezetésével. A zsidó építészet legfontosabb küldetése: a találkozás helyeinek megteremtése. A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás. A rövid meghatározás szerint zsidó irodalom mindazoknak az írásműveknek az összefoglalása, melyeket zsidók írtak zsidó szellemben (nem okvetlenül zsidók számára). A tudós rabbik a XVIII–XIX. században a héber és német nyelvű teológiai irodalmat gyarapították. Pápán Horowitz Pál rabbi volt az első, aki magyar nyelven tartott hitszónoklatot. A reformkor másik jelentős alakja Löw Lipót (1811–1875) rabbi volt, aki a neológ irányzatot képviselte. Löw Morvaországból érkezett a magyar lakta területekre. Az előadó beszélt a képzőművészetről, kiemelve Fényes Adolfot, Bihari Sándort, Iványi Grünwald Bélát és Telcs Edét. Az 1909 és 1918 között működött Nyolcak, a legjelentősebb avantgárd művészcsoport nyolc tagjából hatan zsidók voltak. - A régi zsidóság napi életéhez organikusan hozzátartozott az ének és a zene is. A győzelmi dalokban, köszöntő énekekben, siratókban főként a nők tűnnek ki, de a körtáncokban, himnuszokban részt vesznek a férfiak is. A fúvós hangszerek között első helyen szerepelt a sófár, mely egy kos szarvából készült, fúvóka nélküli szakrális kürt – a mai napig használják. Misztikus és félelmetes hangja a táborban és a templomban egyaránt érvényesült.
Schmidt Orsolya kifejtette, az európai zsidóság dallamvilágában egy francia-spanyol-olasz, egy német, egy orosz-lengyel-magyar és egy balkáni dialektusterületet különböztethetünk meg. Ezen területek közös jellemzője, hogy sokat vettek és vesznek át a befogadó és a környező népek zenéjéből. A zsidó vallásgyakorlat és a zene mindig is szorosan kapcsolódott egymáshoz. Az imákat énekelve adták elő. Az a nézet uralkodott, hogy az ének az embereket közel emeli Istenhez. Ősi dallamainak jellemző vonása a gazdag díszítettség és a modális hangnemek uralma. A klezmer egy zenei stílusban kifejeződő mentalitást jelöl. Az arámi eredetű kifejezés fordítása: az ember átlényegül énekké. A zenei élet azonban nem csupán a zsidó hagyományokat takarja. Számos jeles képviselője akadt a zsidóságnak a zenetanulás, zeneoktatás- és szerzés területén. A hajdani pápai zeneszerzőkről is érdemes név szerint említést tenni, mivel munkásságuk túlnőtt a város falain - Frank Ignác, Hegyi Béla, Goldmark.
-Az izraeli néptánc a mai Izrael területére érkező bevándorlók letelepülésével kezdett kibontakozni. A különböző országokból érkező emberek hozták magukkal saját kultúrájukat és ebből alakult ki fokozatosan az a sokszínű tánckultúra, amit ma izraeli néptáncnak, héberül Hora-nak hívunk –mondta Schmidt Orsolya.
A rendezvénynek a HEMO adott otthont.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!