A Szentlélek az, aki feltöri a diót - Kiliáni beszélgetés Steinbach József püspökkel


2015-05-21 21:57:46  | cikk: pgya  | 


A Szentlélek az, aki feltöri a diót - Kiliáni beszélgetés Steinbach József püspökkel főképe
A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Steinbach József volt a tegnapi Kiliáni beszélgetések rendezvénysorozat évadzáró eseményének vendége, akivel a már megszokott közvetlen hangnemben Huszár Hajnal újságíró-szerkesztő beszélgetett diákévekről, katonaságról, családi életről, lelkészi szolgálatról és a püspöki tisztségviselés kihívásairól.

Steinbach József is, mint sok fiúgyermek, mozdonyvezető szeretett volna lenni, a mai napig szívesen elnézi a vonatokat, ha úgy adja az alkalom. Középiskolásként tiszteletre méltó tanárainak köszönhetően megszerette a fizikát, lenyűgözte pedagógusa nagy tudása, aki a világot mozgató törvényeket, képleteket a kisujjából rázta ki. A történelmet is sikerült megkedvelnie, amelyet szintén egy olyan tanár oktatott, aki megvilágította számára az események mögötti bonyolult összefüggéseket. Korán elkezdett olvasni, sokat, sőt, még a tanulás helyett is. Mindig is érdekelték az élet alapvető kérdései, nem csak az individuális lét kérdéseit feszegette, hanem a világ mozgatórugóit szerette volna megérteni. Próbálkozott ezért a filozófiával is, de végül a Szentírás adta meg a válaszokat, rájött, hogy az evangélium az egyetlen gyógyír a megváltásra, a meghasadt, bűnös világra, a meghasonult emberre. Érettségire már úgy készült, hogy elhatározta: teológiára jelentkezik és lelkész lesz.

A püspöknek világi szakmája is van, szőlő- és gyümölcskertész. Teológiára való jelentkezését az érettségit követő két esztendő teltével, 1984-ben adta be, elsősorban azért, mert nem érezte magát elég felkészültnek hitbélileg. Szükség volt arra a két évre, közben a szakmámban dolgoztam – fogalmazott a püspök, aki a feleségével is a teológián ismerkedett meg.
Feleségének nyolc évet udvarolt, ebben az is közrejátszott, hogy a teológiai évek alatt a hallgatóknak akkoriban, a diktatúra éveiben tilos volt megnősülni, aztán elvitték kiskatonának, ami akkor másfél évet jelentett az életéből. A teológusokra nem vonatkozott az a kedvezmény, ami a többi egyetemistára, egy év helyett másfelet kellett a honvédségnél szolgálniuk, ami Steinbach József szerint megérne egy külön beszélgetést, mert nem volt egy könnyű időszak. Nem csak azért, mert börtönviseltekkel voltak együtt, hanem a tisztek hozzájuk való viszonyulása miatt is. Voltak olyan katonatisztek, akik „teológust vacsoráztak”, „papokat kívántak gyilkolni”, de akadt köztük emberséges is, akikkel sikerült mai napig tartó barátságot is kötni.

Steinbach József lelkészi munkáját a balatonalmádi-balatonfűzfői gyülekezetben kezdte, ahol immár 25 éve szolgál, 2009-es püspökké választása után sem hagyta ott Almádit. Kezdetben egy parókián élt az elődjével – aki ötven évet szolgált a helyiek között –, sokat segített a beilleszkedésben, a hívek megismerésében.
A püspöki hivatásról elmondta, hogy valódi minisztériumként, azaz szolgálatként éli meg.
- Büszke vagyok arra, hogy a dunántúli egyházkerületben egy olyan csapatot építettünk ki, amelynek tagjai között el lehet osztani a feladatokat. Hagyjunk fel azzal a beidegződéssel, hogy van egy ember, aki mindenhez ért – ismertette püspöki tevékenységének egyik fontos mozzanatát.

Önmagát zárkózott emberként jellemezte, sokszor csodálkozik is, hogy miként csöppent a nagy nyilvánosság középpontjába. Zárkózottsága ellenére mindenre nyitottnak tartja magát, mert ahogy fogalmazott, aki nem mer más dolgokkal szembe nézni, akkor az azt jelenti, hogy nem elég erős a hite. A református egyházban, az Ige egyházában úgy kell beszélni a lelkésznek, hogy az útmutatást jelentsen az embereknek, amit a mindennapokban használni tudnak.
A beszélgetés vége felé Steinbach József napi politikai kérdéseket érintve elmondta, hogy nincs a világon olyan gondolat, igazság, amiért be lehetne áldozni az embert. A bevándorlással és Európa szekularizációjával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy először is azokat a kérdéseket kell megválaszolni, hogy kik vagyunk és mit akarunk, ez legyen a vezérfonal az előbbi kérdésekben, fogalmazott a dunántúli reformátusok püspöke.

A közeledő pünkösdi ünnepre való tekintettel kihangsúlyozta, hogy nem szabad elcsüggedni, mert van megváltás, van megoldás, amit Istentől kaptunk. Az ember hiába erőlködik, egy határon túl elfogynak az emberi lehetőségek és akkor van szükség az élő Istenbe vetett hitre.
- A pünkösd a Szentlélek kitöltetésének az ünnepe, amit nagyon nehéz megérteni, hogy mit jelent, mert gyakorlatilag az élő Isten az ő lelke által folyamatosan velünk van. A Szentlélek általános jelenléte kellett ahhoz, hogy az élet létezzen. A keresztyén teológia azt mondja, hogy test, lélek és szellem vagyunk. Isten az életnek leheletét lehelte az ő lelkéből az emberbe, így lett az ember élő lélekké és a porból teremtett testünkben a saját pszichéje, lelke által kezdtünk el egzisztálni. Minden lélegzetvételünkkel a Szentlélekről teszünk tanúbizonyságot. Minden, ami elfogadottan nemes, szép és jó, bármely kultúrában, egyetemesen és vitathatatlanul, az az Isten szent lelkének a munkája. Hisszük, hogy a Szentlélek munkál az egyházban. A lélek az, aki aktiválja bennünk azt, amit Isten Jézus Krisztusban elhozott, hogy örök életünk van, ezzel az életünk alapvető kérdése, a halál kérdése megoldódott. A Szentlélek munkája, mikor ezt valaki elfogadja és ennek örülni tud, a megváltásnak. Egyszerre békében lesz Istennel, önmagával és a másik emberrel. Az is a Szentlélek munkája, hogy az ilyen emberek láthatóvá válnak az egyházban. A Szentlélek az, aki feltöri a diót és minden érthetővé válik az Isten ügyét illetően. Jelen kell lennünk saját keresztyén  kultúránkban, társadalmunkban, gyülekezetünkben – zárta szavait a református püspök.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!