Vadásznap különlegességekkel az Agrárexpón
2015-05-18 00:49:05 | cikk: HuHa |
A Bakony Vadászkürt Egylet nyitó dallamaira kezdődött meg vasárnap délelőtt a Veszprém Megyei Vadászkamara vadásznapja, mely csaknem egyidős a Pápai Agrárexpo rendezvényével és színvonalas, nagy érdeklődést vonzó kísérőprogramja a kiállításnak. A vadásztársaságok persze már jóval korábban felvonultak és munkához láttak a vásár szabadtéri területén, hiszen ezúttal is a vadétel főző verseny volt az egyik fő programja a napnak. Pap Gyula elnöktől megtudtuk, az idei évben harmincegy vadgazdálkodó társaság jött el a vadásznapra, ami azt bizonyítja, hogy a Pápai Agrárexpo keretében megtartott vadásznap a legrangosabb programok közé fejlődött a megyében. Mint mondta, a kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a civileket, családokat bevonják a vadásznapi rendezvénybe és ezáltal javuljon a vadászat társadalmi megítélése.
-Úgy gondolom, jó irányba indultunk el annak idején és sikerült e téren eredményeket elérnünk. Ennek egyik jele a mai nap is, hiszen nagyon sok érdeklődő van a társaságok sátrai között – fogalmazott, hozzátéve, Veszprém megye országos szinten is élen jár ebben a tevékenységben és a továbbiakban még több programmal próbálják elfogadtatni a vadászati, vadgazdálkodási tevékenységet a nem vadászók között.A megnyitón a köszöntők elhangzását követően elismeréseket adtak át a vadászat, a vadgazdálkodás és a vadász utánpótlás terén kiemelkedő munkát végző vadászoknak. A Veszprém Megyei Vadászkamara több tucat tagját részesítette kitüntetésben, ők a vadászkultúráért és mindennapos tevékenységükért a Hubertus Kereszt bronz, ezüst és arany fokozatát vehették át és Pap Gyula elnök két országos díjat is átadott: Léman Imre az Országos Magyar Vadászkamara aranyérmét vehette át, Mádl István pedig Nimród érem elismerésben részesült.
Léman Imre huszonöt évvel ezelőtt tett vadászvizsgát és tizennyolc éve vadásztársasági tag. A vadászat iránt édesapja keltette fel érdeklődését, aki maga is vadászott, így szinte belenőtt a vadászéletbe. Ma már azonban keveset van alkalma kijárni az erdőbe, hiszen több mint egy évtizede a Hajag-vidéki Vadásztársaság elnökeként tevékenykedik és a vadásztársaság életének irányítása sok feladatot ró rá. Ha mégis puskát ragad, legszívesebben vaddisznóra vadászik.
-Számomra a vadászat sport, természetszeretet és kikapcsolódás – fogalmazta meg a kitüntetett.Mire a vadásznap megnyitó ceremóniája véget ért a bográcsokban már vígan rotyogtak a különböző vadételek. A főzőcsapatok ezúttal is kitettek magukért és a klasszikus pörkölt mellett sok különlegességet is készítettek. A nagyacsádi Bakonyér-menti Vadásztársaság tagjai egész délelőtt tudtak finomságokat kínálni az érdeklődőknek. A főként apróvadas területen tevékenykedő vadászok minden évben részt vesznek az Agrárexpo vadásznapján és remek hangulatban töltik az időt egymással és más társaságok ismerős tagjaival. A főzésben is jeleskednek, az elkészített ételeket pedig szívesen megosztják a rendezvényre kilátogatókkal.
-Huszonöt kiló húsból készítünk vaddisznó pörköltet, de reggel már velős pirítóssal fogadtuk az erre járókat, és sül már a fokhagymás tejbe áztatott, paprikás lisztbe forgatott máj is – mesélte Dávid Tamás, a társaság elnöke. Meglátása szerint a vadászat és a vadétel készítésének tudománya sok jágernál együtt jár. Mint mondta, ő maga is szívesen – és jól – készít vadételeket, igaz más ételt nem tud főzni.
-A mi csapatunkban a hölgyek egyébként szívesen veszik, ha néha mi férfiak főzünk és ők is elismerik, hogy értünk hozzá. Mi bátran fűszerezünk és nem Norbi Update ételeket készítünk – tette hozzá nevetve. A nagyacsádi elnök szavai nem vonhatók kétségbe, hiszen a szarvasból készült velős pirítós kiválóra sikerült, a sült máj pedig mennyien finom volt.Ugyancsak állandó résztvevője a Veszprém Megyei Agrárkamara vadásznapjának a Bakonyerdő Zrt. A pápai székhelyű erdőgazdálkodási vállalat szakácsai minden évben többféle ételt is készítenek, ezek közül egyik hagyományos fogásuk a sült pisztráng, mely nagyon ízletes, tálalása pedig elmenne a legexkluzívabb éttermekben is. A cég pisztrángtenyésztési tevékenységére utaló étel mellett persze mindig készül valami pörköltféle is. Somogyi Tamás, a huszárokelőpusztai vadászház főszakácsa idén „az erdő és a mező találkozása a vasfazékban” névre keresztelte a különlegesen finom ételt.
-Tulajdonképpen ez egy szarvas pörkölt, amit mezei szegfűgombával fűszereztünk és egy kis vörösborral ízesítettük. Nagy különlegessége nincs, alapja egy jól elkészített szarvas pörkölt, aminek a szegfűgomba fűszeressége adja meg a markáns ízt, és amit a vörösbor tesz teljessé – tudtuk meg a főszakácstól, aki azt is elárulta, az igazi pörkölt nem csupán paprikás vízben főtt hús, hanem hosszan, zsírjára pirított, jól fűszerezett étel, aminek az elkészítéséhez bizony idő kell.A vadfőző versenyen ezeken kívül is sok különleges étel készült. A gombát előszeretettel használták a vadászok ízesítésre, voltak, akik tepsiben készített vaddisznó sülttel indultak a versenyen, de volt olyan csapat is, amely nyárson sült süldővel nevezett. Így aztán a zsűri ételcsoportonként díjazta az elkészült finomságokat, de sok különdíjat is kiosztottak. A két fődíj pedig – a komplett, különleges menüsorért – a Bakony Környezetvédelmi és Vadgazdálkodási Egyesület tagjait és a Diána Vadászhölgy Klubot illette meg.A vadásznap a finom ételek mellett más különlegességeket is kínált a nagyszámú érdeklődőnek. A látogatók megtekinthettek néhány preparátumot, megismerkedhettek a vadászirodalom újdonságaival, vadászsólymokat vehettek kezükbe és látványos kutyabemutatókban gyönyörködhettek. A vadászkutya fajtabemutatón a közönség nagy tetszésére vizslák, vérebek és kotorékebek is felvonultak, a vadászkutya munkában címet viselő produkcióban pedig megtudhatták, mit is tud egy jó vizsla, legyen az bár rövid szőrű magyar fajta, szálkás szőrű német vizsla vagy rövid szőrű rokona. A három eb, engedelmességi feladatokat oldott meg, bemutatták az apportírozás tudományát és azt is, miként jelzi a vadat gazdájának a jó vadászkutya. A bemutatót Maróti Béla, híres vadászkutya-kiképző moderálta, laikusok számára is érthető, rendkívül szórakoztató stílusban.
A székesfehérvári Bíró Tamás Magasparti Rutinos Nádas nevű – hívónevén Nimród -, hároméves rövidszőrű magyar vizslájával vett részt a bemutatón. A fiatalember a Fejér Megyei Vadászkamara kinológiai bizottságának elnökeként tevékenykedik és kutyáját igazi vadásztársának tekinti. Mint mondta, a kutyával való vadászat messzemenőkig nagyobb élményt és élvezetet nyújt, mint a kutya nélküli vadászat.
-A magyar vizsla egy univerzális fajta, apró- és nagyvad vadászatokon egyaránt használható. A vizslában nagyon erős a gazdának való megfelelés ösztöne, és mindenben a gazdának akar örömet szerezni. Arról nem is beszélve, hogy az apróvad vadászaton nélkülözhetetlen, hiszen az embernek sem elég jó orra, sem más képessége nincs arra, hogy a bújt, rejtőző vadat megtalálja. Ez a kutyának a feladata, aki vadmegállással jelzi az elrejtőzött vadat, és ez a legszebb az egészben. Hogy a kutya az ösztöneivel ellentétesen a zsákmányolás lehetőségét átadja nekünk, minket segít hozzá a vad elejtéséhez.
A bemutatón résztvevő kutyák másfél-két évig tartó tréningen vettek részt, és emellett rendszeresen vadásznak is. Tanításuk lépésről lépésre történik, feladatról feladatra készítik fel őket arra, hogy mindig minden körülmények között engedelmesen dolgozzanak és fegyelmezettek legyenek, hiszen nem zavarhatják a vadászatot.
-Ahhoz, hogy ezt elérjük, mindennap kell foglalkozni a kutyával, együtt kell élni vele. Nálunk a kutya családtag, de kutyaként és nem emberként kezeljük – tette hozzá a fiatalember, aki mellől Nimród egy pillanatra sem mozdult el a beszélgetés ideje alatt, sőt a vizsla szorosan odabújt gazdájához.A Veszprém Megyei Vadászkamara idei rendezvénye ismét kellemes időtöltést jelentett a résztvevő vadásztársaságok tagjainak és a látogatóknak is. Persze a szórakozás, a jó hangulat, a finom ételek és jóféle italok mellett szakmai témák is szóba kerültek a vadászok között. Az aktualitásokról kérdeztük mi is a Veszprém Megyei Vadászkamara elnökét.
-Május közepe van, ez az őzbak vadászat szezonja, nagyon sok külföldi vendég érkezik megyeszerte vadászati céllal és nagyon értékes trófeák estek már eddig is – mondta el Papa Gyula elnök. Hozzátette, ez az időszak sok munkát is ad a vadásztársaságoknak. Az időjárás miatt megcsúszott mezőgazdasági tevékenységek, vetések miatt most van az ideje a vadkárelhárításnak a szántóföldeken, a vadászok figyelik a szarvasbikák agancsnövekedését, sózókat, tápokat helyeznek ki a vadászterületekre, hogy pótolják az agancsnövekedéshez szükséges takarmányféléket, vagyis már készülnek az igazi nagy szezonra, a szeptemberi bikavadászatra.
A nyár közeledte azt is jelenti, hogy egyre több kiránduló keresi fel az erdőket, hiszen főként az erdőgazdasági vállalatok jóvoltából egyre inkább megnyílnak az erdők a civilek előtt, számos közjóléti hely létesült, mely vonza a természetkedvelőket. Papa Gyula úgy véli, vadászok és civilek békésen megférnek egymás mellett az erdőkben, de mindenki számára fontos, hogy az alapvető szabályokat betartsák az erdőlátogatások során.
S hogy mi a vadászat? Miért lehet elfogadható a nem vadászók számára is? Ezekre a kérdésekre Pap Gyula három érvet sorolt fel. A vadászat ősi tevékenység, igaz, az ősember saját megélhetéséért vadászott, ma pedig ez egyfajta gazdasági tevékenység, de hagyományai nagyon mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. A mai vadászok emellett fontos minőségi állományszabályozást is végeznek, ami nélkül nem lehet egy nemzetközi hírű állományt fenntartani. Mindenütt vannak beteg egyedek, kevésbé értékes példányok, ezeket vagy hagyják szenvedés árán elpusztulni, vagy mesterséges módon kezelik az állományt – ez utóbbit jelenti a vadászat. A mennyiségi kérdés hasonlóan fontos a vadgazdálkodásban, hiszen a mezőgazdasági területek, erdők vadeltartó képessége véges, a túlszaporodás pedig gazdasági károkat is okoz a vadállomány minőségének romlása mellett. A vadászatnak, vadgazdálkodásnak ezeket a feladatokat kell ellátnia – fogalmazott az elnök.
-Úgy gondolom, jó irányba indultunk el annak idején és sikerült e téren eredményeket elérnünk. Ennek egyik jele a mai nap is, hiszen nagyon sok érdeklődő van a társaságok sátrai között – fogalmazott, hozzátéve, Veszprém megye országos szinten is élen jár ebben a tevékenységben és a továbbiakban még több programmal próbálják elfogadtatni a vadászati, vadgazdálkodási tevékenységet a nem vadászók között.A megnyitón a köszöntők elhangzását követően elismeréseket adtak át a vadászat, a vadgazdálkodás és a vadász utánpótlás terén kiemelkedő munkát végző vadászoknak. A Veszprém Megyei Vadászkamara több tucat tagját részesítette kitüntetésben, ők a vadászkultúráért és mindennapos tevékenységükért a Hubertus Kereszt bronz, ezüst és arany fokozatát vehették át és Pap Gyula elnök két országos díjat is átadott: Léman Imre az Országos Magyar Vadászkamara aranyérmét vehette át, Mádl István pedig Nimród érem elismerésben részesült.
Léman Imre huszonöt évvel ezelőtt tett vadászvizsgát és tizennyolc éve vadásztársasági tag. A vadászat iránt édesapja keltette fel érdeklődését, aki maga is vadászott, így szinte belenőtt a vadászéletbe. Ma már azonban keveset van alkalma kijárni az erdőbe, hiszen több mint egy évtizede a Hajag-vidéki Vadásztársaság elnökeként tevékenykedik és a vadásztársaság életének irányítása sok feladatot ró rá. Ha mégis puskát ragad, legszívesebben vaddisznóra vadászik.
-Számomra a vadászat sport, természetszeretet és kikapcsolódás – fogalmazta meg a kitüntetett.Mire a vadásznap megnyitó ceremóniája véget ért a bográcsokban már vígan rotyogtak a különböző vadételek. A főzőcsapatok ezúttal is kitettek magukért és a klasszikus pörkölt mellett sok különlegességet is készítettek. A nagyacsádi Bakonyér-menti Vadásztársaság tagjai egész délelőtt tudtak finomságokat kínálni az érdeklődőknek. A főként apróvadas területen tevékenykedő vadászok minden évben részt vesznek az Agrárexpo vadásznapján és remek hangulatban töltik az időt egymással és más társaságok ismerős tagjaival. A főzésben is jeleskednek, az elkészített ételeket pedig szívesen megosztják a rendezvényre kilátogatókkal.
-Huszonöt kiló húsból készítünk vaddisznó pörköltet, de reggel már velős pirítóssal fogadtuk az erre járókat, és sül már a fokhagymás tejbe áztatott, paprikás lisztbe forgatott máj is – mesélte Dávid Tamás, a társaság elnöke. Meglátása szerint a vadászat és a vadétel készítésének tudománya sok jágernál együtt jár. Mint mondta, ő maga is szívesen – és jól – készít vadételeket, igaz más ételt nem tud főzni.
-A mi csapatunkban a hölgyek egyébként szívesen veszik, ha néha mi férfiak főzünk és ők is elismerik, hogy értünk hozzá. Mi bátran fűszerezünk és nem Norbi Update ételeket készítünk – tette hozzá nevetve. A nagyacsádi elnök szavai nem vonhatók kétségbe, hiszen a szarvasból készült velős pirítós kiválóra sikerült, a sült máj pedig mennyien finom volt.Ugyancsak állandó résztvevője a Veszprém Megyei Agrárkamara vadásznapjának a Bakonyerdő Zrt. A pápai székhelyű erdőgazdálkodási vállalat szakácsai minden évben többféle ételt is készítenek, ezek közül egyik hagyományos fogásuk a sült pisztráng, mely nagyon ízletes, tálalása pedig elmenne a legexkluzívabb éttermekben is. A cég pisztrángtenyésztési tevékenységére utaló étel mellett persze mindig készül valami pörköltféle is. Somogyi Tamás, a huszárokelőpusztai vadászház főszakácsa idén „az erdő és a mező találkozása a vasfazékban” névre keresztelte a különlegesen finom ételt.
-Tulajdonképpen ez egy szarvas pörkölt, amit mezei szegfűgombával fűszereztünk és egy kis vörösborral ízesítettük. Nagy különlegessége nincs, alapja egy jól elkészített szarvas pörkölt, aminek a szegfűgomba fűszeressége adja meg a markáns ízt, és amit a vörösbor tesz teljessé – tudtuk meg a főszakácstól, aki azt is elárulta, az igazi pörkölt nem csupán paprikás vízben főtt hús, hanem hosszan, zsírjára pirított, jól fűszerezett étel, aminek az elkészítéséhez bizony idő kell.A vadfőző versenyen ezeken kívül is sok különleges étel készült. A gombát előszeretettel használták a vadászok ízesítésre, voltak, akik tepsiben készített vaddisznó sülttel indultak a versenyen, de volt olyan csapat is, amely nyárson sült süldővel nevezett. Így aztán a zsűri ételcsoportonként díjazta az elkészült finomságokat, de sok különdíjat is kiosztottak. A két fődíj pedig – a komplett, különleges menüsorért – a Bakony Környezetvédelmi és Vadgazdálkodási Egyesület tagjait és a Diána Vadászhölgy Klubot illette meg.A vadásznap a finom ételek mellett más különlegességeket is kínált a nagyszámú érdeklődőnek. A látogatók megtekinthettek néhány preparátumot, megismerkedhettek a vadászirodalom újdonságaival, vadászsólymokat vehettek kezükbe és látványos kutyabemutatókban gyönyörködhettek. A vadászkutya fajtabemutatón a közönség nagy tetszésére vizslák, vérebek és kotorékebek is felvonultak, a vadászkutya munkában címet viselő produkcióban pedig megtudhatták, mit is tud egy jó vizsla, legyen az bár rövid szőrű magyar fajta, szálkás szőrű német vizsla vagy rövid szőrű rokona. A három eb, engedelmességi feladatokat oldott meg, bemutatták az apportírozás tudományát és azt is, miként jelzi a vadat gazdájának a jó vadászkutya. A bemutatót Maróti Béla, híres vadászkutya-kiképző moderálta, laikusok számára is érthető, rendkívül szórakoztató stílusban.
A székesfehérvári Bíró Tamás Magasparti Rutinos Nádas nevű – hívónevén Nimród -, hároméves rövidszőrű magyar vizslájával vett részt a bemutatón. A fiatalember a Fejér Megyei Vadászkamara kinológiai bizottságának elnökeként tevékenykedik és kutyáját igazi vadásztársának tekinti. Mint mondta, a kutyával való vadászat messzemenőkig nagyobb élményt és élvezetet nyújt, mint a kutya nélküli vadászat.
-A magyar vizsla egy univerzális fajta, apró- és nagyvad vadászatokon egyaránt használható. A vizslában nagyon erős a gazdának való megfelelés ösztöne, és mindenben a gazdának akar örömet szerezni. Arról nem is beszélve, hogy az apróvad vadászaton nélkülözhetetlen, hiszen az embernek sem elég jó orra, sem más képessége nincs arra, hogy a bújt, rejtőző vadat megtalálja. Ez a kutyának a feladata, aki vadmegállással jelzi az elrejtőzött vadat, és ez a legszebb az egészben. Hogy a kutya az ösztöneivel ellentétesen a zsákmányolás lehetőségét átadja nekünk, minket segít hozzá a vad elejtéséhez.
A bemutatón résztvevő kutyák másfél-két évig tartó tréningen vettek részt, és emellett rendszeresen vadásznak is. Tanításuk lépésről lépésre történik, feladatról feladatra készítik fel őket arra, hogy mindig minden körülmények között engedelmesen dolgozzanak és fegyelmezettek legyenek, hiszen nem zavarhatják a vadászatot.
-Ahhoz, hogy ezt elérjük, mindennap kell foglalkozni a kutyával, együtt kell élni vele. Nálunk a kutya családtag, de kutyaként és nem emberként kezeljük – tette hozzá a fiatalember, aki mellől Nimród egy pillanatra sem mozdult el a beszélgetés ideje alatt, sőt a vizsla szorosan odabújt gazdájához.A Veszprém Megyei Vadászkamara idei rendezvénye ismét kellemes időtöltést jelentett a résztvevő vadásztársaságok tagjainak és a látogatóknak is. Persze a szórakozás, a jó hangulat, a finom ételek és jóféle italok mellett szakmai témák is szóba kerültek a vadászok között. Az aktualitásokról kérdeztük mi is a Veszprém Megyei Vadászkamara elnökét.
-Május közepe van, ez az őzbak vadászat szezonja, nagyon sok külföldi vendég érkezik megyeszerte vadászati céllal és nagyon értékes trófeák estek már eddig is – mondta el Papa Gyula elnök. Hozzátette, ez az időszak sok munkát is ad a vadásztársaságoknak. Az időjárás miatt megcsúszott mezőgazdasági tevékenységek, vetések miatt most van az ideje a vadkárelhárításnak a szántóföldeken, a vadászok figyelik a szarvasbikák agancsnövekedését, sózókat, tápokat helyeznek ki a vadászterületekre, hogy pótolják az agancsnövekedéshez szükséges takarmányféléket, vagyis már készülnek az igazi nagy szezonra, a szeptemberi bikavadászatra.
A nyár közeledte azt is jelenti, hogy egyre több kiránduló keresi fel az erdőket, hiszen főként az erdőgazdasági vállalatok jóvoltából egyre inkább megnyílnak az erdők a civilek előtt, számos közjóléti hely létesült, mely vonza a természetkedvelőket. Papa Gyula úgy véli, vadászok és civilek békésen megférnek egymás mellett az erdőkben, de mindenki számára fontos, hogy az alapvető szabályokat betartsák az erdőlátogatások során.
S hogy mi a vadászat? Miért lehet elfogadható a nem vadászók számára is? Ezekre a kérdésekre Pap Gyula három érvet sorolt fel. A vadászat ősi tevékenység, igaz, az ősember saját megélhetéséért vadászott, ma pedig ez egyfajta gazdasági tevékenység, de hagyományai nagyon mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. A mai vadászok emellett fontos minőségi állományszabályozást is végeznek, ami nélkül nem lehet egy nemzetközi hírű állományt fenntartani. Mindenütt vannak beteg egyedek, kevésbé értékes példányok, ezeket vagy hagyják szenvedés árán elpusztulni, vagy mesterséges módon kezelik az állományt – ez utóbbit jelenti a vadászat. A mennyiségi kérdés hasonlóan fontos a vadgazdálkodásban, hiszen a mezőgazdasági területek, erdők vadeltartó képessége véges, a túlszaporodás pedig gazdasági károkat is okoz a vadállomány minőségének romlása mellett. A vadászatnak, vadgazdálkodásnak ezeket a feladatokat kell ellátnia – fogalmazott az elnök.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!