A Nagy László Általános Iskola és jogelődjeinek története

Hernádi Tamásné, az iskola volt tanítónője, az iskolatörténeti összeállítás egyik szerkesztője üdvözölte az egybegyűlteket.

Dr. Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntő szavaiban elmondta, hogy az evangélikus és az izraelita iskolákról már jelentek meg művek, a katolikus polgáriról és az államosítás utáni kettesről, közkeletű nevén a Zimmermannról még nem. Az iskola a Belvárosban helyezkedett el, mégsem tartozott a kiemelt iskolák közé, hiszen nem válogathatott a gyermekek között. Az iskola egykori diákjainak visszaemlékezése azonban azt bizonyítja, hogy jó alapokat adott az alma mater. A könyvben található fényképek egy része beállított csoportkép, avatásról, ballagásról, de hangulatuknál fogva ezeknek is kortörténeti jelentőségük van. A fotók másik része pedig a nyüzsgő iskolai hétköznapokról, ünnepekről szól- mondta el a polgármester.
 – Az önkormányzatnak a gyermeklétszám fogyása, a költségek csökkentése érdekében szükségszerű volt tovább ésszerűsíteni Pápa oktatási rendszerét. Úgy gondoltuk, a legemberségesebb mód az lesz, ha két intézményt összevonunk, a Nagy Lászlót és a Belvárosi  iskolát;  s hogy a zimmermannos, Nagy László-s gondolkodásmód tovább él, az az iskola közösségén múlott - tette hozzá dr. Kovács Zoltán.

Rádi Róbert volt igazgató, a Városháza osztályvezetője ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy valóban joggal vetődik fel a kérdés, miért kell egy iskoláról kiadványt megjelentetni. Hiszen csak egy épület volt. A diáknak azonban a rácsodálkozás a kinyíló világra, ismerkedés a tudománnyal, életre szóló barátságok, kezdődő szerelmek helyszíne.
- Az igazgató, különösen, ha 28 évesen kap megbízást, előbb a kihívást, majd ráébredve igazi felelősségére, a feladatot látja benne. De ezek önmagukban még nem jelentik az igazi iskolát. Mert csak akkor lesz az, ha a „benne élők” igazi közösségként hajlandók tenni érte - zárta szavait az osztályvezető.

A pápai fióklevéltár vezetője, Somfai Balázs elmondta, hogy az intézménynek valójában soha semmi köze sem volt Zimmermann Jánoshoz, csupán a róla elnevezett utcában állt az iskola épülete.

A Jókai Mór Városi Könyvár igazgatója, dr. Hermann István pár mondatban bemutatta a könyvet. A kötet három szakaszra osztja az iskola történetét. Először az 1948-1964-es időszakról, a II. számú Állami Általános Iskoláról, majd az 1964-1988-ig, és végül az 1988-2003-ig tartó szakaszt dolgozza fel. Körülbelül 60 oldalon keresztül az iskola volt diákjainak és tanárjainak, többek között Somfai Balázsnak, dr. Medgyasszay Lászlónak és Harangozó Zsigmondnak, Barcza Dánielnek, Csizmadia Ferencnének visszaemlékezéseit olvashatják az érdeklődők.
Végül sporteredmények és névsorok zárják a 260 oldalas igényes kiadványt, melynek szerkesztésében jelentős szerepet vállalt Huszár János vezető szakfelügyelő, Marton Béláné tanítónő, Köntös Mária igazgató, Kaprinayné Megyeri Zsuzsanna tanár, Hernádi Tamásné tanítónő, Németh József tanár, Szabó Sándor testnevelő, Tungli Gyula tanár és Gerencsér Hajnalka pedagógiai asszisztens.

Dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő, egykori diák is visszaemlékezett néhány gondolat erejéig az iskolában töltött éveire. Hangulatosan nosztalgiázott a régi élményeiből. Zárásként Tóth Krisztián tanuló üzenetét olvasta fel a könyvből.
„Legfőbb tanácsom a mai ifjú diákság számára: Éljetek az adott tanulási lehetőségekkel! Éljetek vele még akkor is, ha szüleitek tapasztalatából úgy érzitek, hogy a jelenlegi magyar valóságban, a munka világában a megszerzett tudás nem jelent automatikus sikert, s az ügyeskedő rövidtávon jobban boldogul. Az elszalasztott lehetőségekkel mindenki csak idősebb korában vet számot.”

A műsorban közreműködött Gosztola István és Szakács Renáta, valamint a Tarczy Lajos Általános Iskola furulya szakköre.

A könyvbemutató jó hangulatú beszélgetéssel és a kötet dedikálásával zárult.

A kötet megvásárolható az Anna Könyvesboltban és a Könyvszigetben.