Tornai Tamás az átalakuló Somlóról
2015-04-06 19:40:32 | cikk: pgya |
Merre halad a Somló? - többek között erre a kérdésre kaphatott választ Tornai Tamástól, somlói borásztól, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökétől a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör hallgatósága a múlt heti összejövetelen, melynek az Evangélikus Látogató Központ adott helyet.A hagyomány és szokás alapján egy rövid igével köszöntette az egybegyűlteket Polgárdi Sándor esperes, az est házigazdája. Az Ószövetségből Mózes V. könyvéből olvasott fel: „Tekints le szent lakóhelyedről, az égből, és áldd meg népedet, Izráelt.”, míg az Újszövetségből Lukács evangéliumát idézte: „Áldott az Úr, Izrael Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.”
- Tegnap volt virágvasárnap a nagyhét nyitánya, ma egy olyan előadást hallgathatunk, amelynek témája egy szakrális ital, a bor. A nagyhét első ünnepe az Úrvacsora szereztetése, nagycsütörtök estéje, amikor Jézus meghagyta, hogy „ez az én vérem, amely érettetek és sokakért kiontatott a bűnök bocsánatára”. Az evangélikus teológia meghatározza, hogy úrvacsorához járulásunk alkalmával az Úr valóságos testében, az ostyában és a borban Jézus Krisztus valóságosan jelen van, hisszük és valljuk a reál prezenciáját, a valóságos jelenlétet. Az úrvacsorai közösség, amikor előttünk van a bor, emlékeztet arra az ősrégi, kétezer évvel ezelőtti eseményekre – szólt Polgárdi Sándor a megjelentekhez, összekötve a nagyheti készülődést az est szakmai témájával. Polgárdi Sándor röviden felelevenítette emlékeit somlószőlősi lelkészi pályakezdéséről, bevallva, hogy a Somlóhoz és vidékéhez mai napig ezer szállal kötődik.A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese Tornai Tamást mint borászt, illetve mint a hegyközségi tanács elnökét köszöntötte, akivel gyakran találkozhatnak az olvasók az írott és elektronikus sajtóban. Polgárdi Sándor arra kérte Tornai Tamást, hogy a somlói borászatról, Somló jelenéről és jövőjéről beszéljen.
Tornai Tamás egyetértett abban az est házigazdájával, hogy érzelmek nélkül nem lehet a somlói borról beszélni, viszont előadását a szigorú tények ismertetésével indította, segítségül hívva a projektoros kivetítőt. Előadás első felében a magyarországi borászatot mutatta be.Magyarország adja a világ bortermelésének egy százalékát, viszont ezzel az egy százalékkal a világ 17. legjelentősebb termelői vagyunk a területet illetően, a mennyiséget illetően pedig a 20. helyet foglaljuk el. A magyar borvidékek közül a Kunsági borvidék emelkedik ki jelentősen, amely a magyar szőlőterületek egyharmadát birtokolja. Vannak még jelentős borvidékek: az egri, a mátrai és a tokaji. Magyarország szőlőterülete 63 ezer hektár, ebből 43 ezer hektár területen termeltek ténylegesen piacra kerülő bort tavaly. Az egy hektárra jutó termésmennyiség a Somlón volt a legkisebb, merthogy olyan erős volt a fertőzés, a legnagyobb hozam a Kunsági borvidéken termett. Összesen 154 fajtát tartanak nyilván az országban, amelyből bort készítenek, domináns a fehér szőlő. A top 10-es listán megtalálható például az Irsai Olivér, a Kékfrankos, a Cserszegi fűszeres, de a Bianka is. A Bianka azért érdekes az előadó szerint, mert félig-meddig direkt termő szőlő, viszonylag kis növényvédelmi igénye van és jelentős a terméshozama.
Az előadás során szó esett a borászok vállalkozásairól, 43 ezer termelő foglalkozik borászattal különböző vállalkozási formában, amiből az első húsz legnagyobb termelő adja az ország borértékesítésének 70 százalékát. Fájdalmasnak tartja ebben a jelenségben Tornai Tamás, hogy ezt az erős koncentrációt a gazdasági kényszer hozza létre, vagyis a kistermelő feladja a versenyt a nagyokkal szemben, a kistermelők nem szövetkeznek, nem csatlakoznak szerződéses formában másokhoz. Az a kistermelő, aki értékesíti a gazdaságát, mert azt valamilyen okból nem tudja fenntartani, már nem a borászatba forgatja vissza a tőkét, a felvásárló pedig az esetek nagy részében nem fejlesztési céllal vásárolja meg a kisebbeket. Az előadó szerint ez súlyos következményekkel fog járni az ország borászatának egészére. - Persze nem fogunk szomjan halni, az egy főre jutó borfogyasztás fejenként 22-23 liter között mozog. Kérdés, hogy ez most sok vagy kevés? Szerintem ennél többet kellene kortyolgatnunk, rendszeresen, mértékkel fogyasztanunk. Ezt teszik nagyon sok országban, Nyugaton 50 százalékkal többet fogyasztanak borból, de Magyarországon is 15 évvel ezelőtt 32 liter bort fogyasztottak évente fejenként. A borfogyasztás sokkal inkább az alkalmankénti fogyasztásra billen el, ami egy világtendencia. Hála Istennek ezek az alkalmak gyakoriak, így a borfogyasztás nem csökken drasztikusan – elemezte a helyzetet Tornai Tamás.
A saját pincészetéről az előadó elmondta, hogy a legtöbb bort Angliába, Hollandiába, Ausztriába, Belgiumba, Norvégiába exportálják, aminek több mint fele Zenit, ezen felül pedig dominánsan a Furmintot és a Juhfarkot viszik külföldi értékesítésre. Az előadás végén még sok érdekességet osztott meg a közönség soraiból érkező kérdésekre reagálva Tornai Tamás a bormarketing fontosságáról, a nagyáruházak boros polcainak esztétikájáról, ahonnan a műanyag palackos bornak nevezett nedűket kitiltaná, a világ gazdaságának átrendeződéséről, a somlai kis- és középbirtokok jövőjéről. Az előadás borkóstolással egybekötött beszélgetéssel zárult.
A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör következő összejövetelére április 27-én kerül sor, amelyen dr. Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár lesz a meghívott előadó.
- Tegnap volt virágvasárnap a nagyhét nyitánya, ma egy olyan előadást hallgathatunk, amelynek témája egy szakrális ital, a bor. A nagyhét első ünnepe az Úrvacsora szereztetése, nagycsütörtök estéje, amikor Jézus meghagyta, hogy „ez az én vérem, amely érettetek és sokakért kiontatott a bűnök bocsánatára”. Az evangélikus teológia meghatározza, hogy úrvacsorához járulásunk alkalmával az Úr valóságos testében, az ostyában és a borban Jézus Krisztus valóságosan jelen van, hisszük és valljuk a reál prezenciáját, a valóságos jelenlétet. Az úrvacsorai közösség, amikor előttünk van a bor, emlékeztet arra az ősrégi, kétezer évvel ezelőtti eseményekre – szólt Polgárdi Sándor a megjelentekhez, összekötve a nagyheti készülődést az est szakmai témájával. Polgárdi Sándor röviden felelevenítette emlékeit somlószőlősi lelkészi pályakezdéséről, bevallva, hogy a Somlóhoz és vidékéhez mai napig ezer szállal kötődik.A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese Tornai Tamást mint borászt, illetve mint a hegyközségi tanács elnökét köszöntötte, akivel gyakran találkozhatnak az olvasók az írott és elektronikus sajtóban. Polgárdi Sándor arra kérte Tornai Tamást, hogy a somlói borászatról, Somló jelenéről és jövőjéről beszéljen.
Tornai Tamás egyetértett abban az est házigazdájával, hogy érzelmek nélkül nem lehet a somlói borról beszélni, viszont előadását a szigorú tények ismertetésével indította, segítségül hívva a projektoros kivetítőt. Előadás első felében a magyarországi borászatot mutatta be.Magyarország adja a világ bortermelésének egy százalékát, viszont ezzel az egy százalékkal a világ 17. legjelentősebb termelői vagyunk a területet illetően, a mennyiséget illetően pedig a 20. helyet foglaljuk el. A magyar borvidékek közül a Kunsági borvidék emelkedik ki jelentősen, amely a magyar szőlőterületek egyharmadát birtokolja. Vannak még jelentős borvidékek: az egri, a mátrai és a tokaji. Magyarország szőlőterülete 63 ezer hektár, ebből 43 ezer hektár területen termeltek ténylegesen piacra kerülő bort tavaly. Az egy hektárra jutó termésmennyiség a Somlón volt a legkisebb, merthogy olyan erős volt a fertőzés, a legnagyobb hozam a Kunsági borvidéken termett. Összesen 154 fajtát tartanak nyilván az országban, amelyből bort készítenek, domináns a fehér szőlő. A top 10-es listán megtalálható például az Irsai Olivér, a Kékfrankos, a Cserszegi fűszeres, de a Bianka is. A Bianka azért érdekes az előadó szerint, mert félig-meddig direkt termő szőlő, viszonylag kis növényvédelmi igénye van és jelentős a terméshozama.
Az előadás során szó esett a borászok vállalkozásairól, 43 ezer termelő foglalkozik borászattal különböző vállalkozási formában, amiből az első húsz legnagyobb termelő adja az ország borértékesítésének 70 százalékát. Fájdalmasnak tartja ebben a jelenségben Tornai Tamás, hogy ezt az erős koncentrációt a gazdasági kényszer hozza létre, vagyis a kistermelő feladja a versenyt a nagyokkal szemben, a kistermelők nem szövetkeznek, nem csatlakoznak szerződéses formában másokhoz. Az a kistermelő, aki értékesíti a gazdaságát, mert azt valamilyen okból nem tudja fenntartani, már nem a borászatba forgatja vissza a tőkét, a felvásárló pedig az esetek nagy részében nem fejlesztési céllal vásárolja meg a kisebbeket. Az előadó szerint ez súlyos következményekkel fog járni az ország borászatának egészére. - Persze nem fogunk szomjan halni, az egy főre jutó borfogyasztás fejenként 22-23 liter között mozog. Kérdés, hogy ez most sok vagy kevés? Szerintem ennél többet kellene kortyolgatnunk, rendszeresen, mértékkel fogyasztanunk. Ezt teszik nagyon sok országban, Nyugaton 50 százalékkal többet fogyasztanak borból, de Magyarországon is 15 évvel ezelőtt 32 liter bort fogyasztottak évente fejenként. A borfogyasztás sokkal inkább az alkalmankénti fogyasztásra billen el, ami egy világtendencia. Hála Istennek ezek az alkalmak gyakoriak, így a borfogyasztás nem csökken drasztikusan – elemezte a helyzetet Tornai Tamás.
A saját pincészetéről az előadó elmondta, hogy a legtöbb bort Angliába, Hollandiába, Ausztriába, Belgiumba, Norvégiába exportálják, aminek több mint fele Zenit, ezen felül pedig dominánsan a Furmintot és a Juhfarkot viszik külföldi értékesítésre. Az előadás végén még sok érdekességet osztott meg a közönség soraiból érkező kérdésekre reagálva Tornai Tamás a bormarketing fontosságáról, a nagyáruházak boros polcainak esztétikájáról, ahonnan a műanyag palackos bornak nevezett nedűket kitiltaná, a világ gazdaságának átrendeződéséről, a somlai kis- és középbirtokok jövőjéről. Az előadás borkóstolással egybekötött beszélgetéssel zárult.
A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör következő összejövetelére április 27-én kerül sor, amelyen dr. Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár lesz a meghívott előadó.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!