A Diótörő és Háry János Berecz András történeteivel
2015-03-29 22:07:06 | cikk: pgya |
Berecz András, az alternatív és az „igazi” Kossuth-díjjal egyaránt kitüntetett énekes, mesemondó és előadóművész különleges előadással lépett a pápai közönség elé vasárnap este a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központban. A megszokott produkció ezúttal merőben új köntösbe öltözött, ugyanis a Győri Filharmonikus Zenekar Berkes Kálmán dirigens vezetésével nyújtott nagyzenekari aláfestést a műsorhoz, P. I. Csajkovszkijtól „A diótörő” szvitet és Kodály Zoltántól a „Háry János” szvitet.A különleges párosításról Berkes Kálmán elmondta, hogy vannak meséről szóló zenék, és ugyanilyen értelemben vannak mesék, amelyek zenélnek is, ehhez találtak egy zseniális közreműködőt, Berecz Andrást. A két zenemű adta magát, a Diótörő, amely egy karácsonyi mese, és Háry János, amely magyar vonatkozású, egy magyar történet.
- Berecz András olyan történeteket mesél ízesen, csodálatosan, hogy a színpad szélén ülve majd leestem a nevetéstől. Mi pedig választottunk hozzá két olyan zenedarabot, amelyek reprezentálják a zenekart, az egyik a Diótörő szvitje, amelyből az egész darabot eljátsszuk, közben Berecz András három történetet mesél el. A koncert másik fele pedig Kodály Zoltán Háry János szvitje, amelyben pedig tételenként mond egy-egy kis kiegészítő szöveget a nemzet mesemondója – nyilatkozta hírportálunknak Berkes Kálmán.A mesemondót Fűke Géza, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója hívta meg, immár a harmadik közös felállása a zenekarnak és a mesemondónak, amit a visszajelzések szerint kedvel a közönség. Berecz András elárulta, hogy mióta az eszét tudja, szereti a klasszikus zenét, közelében volt mindig, nagy kedvencei Bach és Bartók.
- Természetesen a népzene, amiben élek, nem vagyok kottaolvasó ember, de törekszem arra, hogy megértsem a zenéjüket. Bachnál a szöveget is, Bartóknál pedig azt a pompás pályát, amely a népdaltól a világ színpadáig repítette – tudtuk meg Berecz Andrástól, hogy nem teljesen idegen tőle a komolyzene. Továbbá azt is elmondta, hogy műsorban Háry János nagyotmondó katonatörténeteit kibővíti Hazug Pista bácsi elbeszéléseivel. „Az emberek csak hazugként jellemzik az ilyen történeteket, pedig ez maga a költészet, mert aki egy vesztes háborúból győztes katonaként tér meg, az tud valamit. Aki féllábbal jön haza egy olyan házba, ahol nem várják, és arra a kérdésre, hogy mi történt, elkezd bolondozni, az nem bolond, hanem a hajától fogva rángatja ki magát a búból, a bajból, a bánatból” - jellemezte Berecz Andrást az egyik főszereplőt, Háry Jánost, akit az egyik legrokonszenvesebb mesehősnek tart, a színpadon pedig mintha csak a nagyotmondó obsitos állt volna a közönség elé, annyira sikerült beleélni magát a szerepébe. Aki látta és hallotta már Berecz Andrást, annak nem is mondtam ezzel újat... Vastapsot kapott minden epizódja, ahogy a győri filharmonikusok, karmesterükkel az élen, magas szinten teljesítettek.
- Berecz András olyan történeteket mesél ízesen, csodálatosan, hogy a színpad szélén ülve majd leestem a nevetéstől. Mi pedig választottunk hozzá két olyan zenedarabot, amelyek reprezentálják a zenekart, az egyik a Diótörő szvitje, amelyből az egész darabot eljátsszuk, közben Berecz András három történetet mesél el. A koncert másik fele pedig Kodály Zoltán Háry János szvitje, amelyben pedig tételenként mond egy-egy kis kiegészítő szöveget a nemzet mesemondója – nyilatkozta hírportálunknak Berkes Kálmán.A mesemondót Fűke Géza, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója hívta meg, immár a harmadik közös felállása a zenekarnak és a mesemondónak, amit a visszajelzések szerint kedvel a közönség. Berecz András elárulta, hogy mióta az eszét tudja, szereti a klasszikus zenét, közelében volt mindig, nagy kedvencei Bach és Bartók.
- Természetesen a népzene, amiben élek, nem vagyok kottaolvasó ember, de törekszem arra, hogy megértsem a zenéjüket. Bachnál a szöveget is, Bartóknál pedig azt a pompás pályát, amely a népdaltól a világ színpadáig repítette – tudtuk meg Berecz Andrástól, hogy nem teljesen idegen tőle a komolyzene. Továbbá azt is elmondta, hogy műsorban Háry János nagyotmondó katonatörténeteit kibővíti Hazug Pista bácsi elbeszéléseivel. „Az emberek csak hazugként jellemzik az ilyen történeteket, pedig ez maga a költészet, mert aki egy vesztes háborúból győztes katonaként tér meg, az tud valamit. Aki féllábbal jön haza egy olyan házba, ahol nem várják, és arra a kérdésre, hogy mi történt, elkezd bolondozni, az nem bolond, hanem a hajától fogva rángatja ki magát a búból, a bajból, a bánatból” - jellemezte Berecz Andrást az egyik főszereplőt, Háry Jánost, akit az egyik legrokonszenvesebb mesehősnek tart, a színpadon pedig mintha csak a nagyotmondó obsitos állt volna a közönség elé, annyira sikerült beleélni magát a szerepébe. Aki látta és hallotta már Berecz Andrást, annak nem is mondtam ezzel újat... Vastapsot kapott minden epizódja, ahogy a győri filharmonikusok, karmesterükkel az élen, magas szinten teljesítettek.
Képek:
ÉLETRAJZOK:
BERKES KÁLMÁN a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klarinétművész diplomát. Tanárai Kovács Béla, Kurtág György, Mihály András, Simon Albert, Sándor Frigyes. Vezénylést Ferencsik Jánostól és Giuseppe Patanétól tanult. 1972-ben megnyerte a genfi Nemzetközi Verseny ezüstérmét, 1974-ben (Belgrád) és 1975-ben (München) kamarazene-versenyek díjazottja.
1972-1993 között a Magyar Állami Operaház, a Filharmóniai Társaság Zenekara és a Budapesti Fesztiválzenekar első klarinétosa, 1973-1983 között a Budapesti Kamaraegyüttes tagja. 1982-ben alapítója és művészeti vezetője a Budapesti Fúvósegyüttesnek, 1988-1992 között a magyar Virtuózok Kamarazenekar karmestere. Mesterkurzusokat tartott az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Hollandiában és Finnországban. 1992-től a tokiói Musashino Zeneakadémia tanára és a szimfonikus zenekar vezető karmestere.
2004 őszétől 2006 decemberéig a Nemzeti Filharmonikusok állandó vendégkarmestere. Rendszeresen koncertezik Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Japánban. Fontos zenei fesztiválok gyakori vendége. Partnerei közül megemlíthető: Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Jandó Jenő, Perényi Miklós, Maurice André, James Galway, a Takács és a Keller Kvartett. Számos CD-felvételt készített a Naxos, Hungaroton, Decca, Telefunken, Harmonia Mundi és EMI megbízásából. 1995-ben Pauk Györggyel és Jandó Jenővel közösen elnyerte a Grammy-díj aranyérmét. 2009 április 1. óta a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője.
BERECZ ANDRÁS vagyok.
1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember "használ"- hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom.
BERKES KÁLMÁN a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klarinétművész diplomát. Tanárai Kovács Béla, Kurtág György, Mihály András, Simon Albert, Sándor Frigyes. Vezénylést Ferencsik Jánostól és Giuseppe Patanétól tanult. 1972-ben megnyerte a genfi Nemzetközi Verseny ezüstérmét, 1974-ben (Belgrád) és 1975-ben (München) kamarazene-versenyek díjazottja.
1972-1993 között a Magyar Állami Operaház, a Filharmóniai Társaság Zenekara és a Budapesti Fesztiválzenekar első klarinétosa, 1973-1983 között a Budapesti Kamaraegyüttes tagja. 1982-ben alapítója és művészeti vezetője a Budapesti Fúvósegyüttesnek, 1988-1992 között a magyar Virtuózok Kamarazenekar karmestere. Mesterkurzusokat tartott az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Hollandiában és Finnországban. 1992-től a tokiói Musashino Zeneakadémia tanára és a szimfonikus zenekar vezető karmestere.
2004 őszétől 2006 decemberéig a Nemzeti Filharmonikusok állandó vendégkarmestere. Rendszeresen koncertezik Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Japánban. Fontos zenei fesztiválok gyakori vendége. Partnerei közül megemlíthető: Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Jandó Jenő, Perényi Miklós, Maurice André, James Galway, a Takács és a Keller Kvartett. Számos CD-felvételt készített a Naxos, Hungaroton, Decca, Telefunken, Harmonia Mundi és EMI megbízásából. 1995-ben Pauk Györggyel és Jandó Jenővel közösen elnyerte a Grammy-díj aranyérmét. 2009 április 1. óta a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője.
BERECZ ANDRÁS vagyok.
1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember "használ"- hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom.
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!