Egy barátság, amely történelmet írt
2015-03-15 13:24:26 | cikk: pgya |
„Nemcsak múlt, hanem élő hagyomány” címmel nyílt időszaki kiállítás a Pápai Református Gyűjtemények kollégiumi épületében ma délelőtt, amely Petőfi Sándorhoz és Jókai Mórhoz köthető emlékeket, valamint '48-as fegyvereket és relikviákat mutat be.
A kiállítást Köntös László, gyűjteményi igazgató nyitotta meg a szép számban megjelent érdeklődő részére.
- A Pápai Református Gyűjteményekben található '48-as emlékeket, főleg Petőfihez és Jókaihoz köthető dokumentumokat elővettük és a tárlókban elhelyeztünk. Külön örömet jelent számunkra, hogy ezzel a kiállítással is hozzájárulhatunk Pápa városi ünnepségéhez. A gyűjteményben fantasztikus anyagokat őrzünk, régmúlt emlékeket, amelyek közvetlen közelségbe hozzák múltunkat. A kiállítás címe, „Nemcsak múlt, hanem élő hagyomány”, arra utal, hogy egy közösség akkor igazán közösség, ha van mire emlékezni – szólt Köntös László a megjelentekhez.
A gyűjteményi igazgató szerint a mai korban minden arrafelé taszítja az embereket, hogy elfeledjék saját hagyományaikat, múltukat, a felejtés korában élnek, amikor csak vesznek és pusztulnak a közös emlékek.
- Kötelességünk, hogy ezeket a közös emlékeket ápoljuk. Nem arról van szó, hogy a múltba akarunk visszatérni, vagy a szó rossz értelmében tradicionalisták, konzervatívok lennénk, hanem arra gondolok, hogy akinek nincs múltja, annak valóban nincs jelene és nem lehet jövője. Ez közhelyként hangzik, de mégis igaz, hogy egy közösség az mindig emlékezetközösség – hívta fel az érdeklődök figyelmét Köntös László. Zárszóként reményét fejezte ki, hogy a magyar nemzet is egy nagy családi közösség, amelyet nem sikerült még teljesen szétverni és azon munkálkodnak sokan, hogy a nemzet megmaradjon, amihez Pápa városa, azon belül is a Kollégium nagyon sokat tud ehhez az emlékezetközösség megtartó munkához hozzátenni.
- Ugyanakkor vallom is azt, hogy városunknak, a Kollégiumnak feladata az, hogy bemutassa múltunkat, amely él, amely által elmondjuk kik vagyunk, honnan jövünk és mi tart bennünket össze. Egyebek között összetart 1848 kultusza, az a hagyomány, amelyet Pápa városában is átéltünk és megtapasztaltunk és jelesül a két pápai híres diák, Petőfi Sándor és Jókai Mór, akiknek a személye több mint egy múltba zárt emlék, hiszen itt vannak velünk és ma is megszólalnak többek között a kiállított kézzelfogható, tapintható érzékelhető, eredeti '48-as dokumentumokon keresztül is – zárta gondolatait Köntös László, megnyitotta a kiállítást és átadta a szót Halászné Kapcsándi Szilviának, a kiállítás megálmodójának, megszervezőjének.
- Eme kiállítás megnyitására, átadására nem is lehetne méltóbb alkalom, mint március 15-e. Elsősorban Petőfinek és Jókainak állítunk emléket, és úgy gondolom, hogy a Pápai Református Kollégium a legméltóbb arra, hogy az emlékőrzést ápolja. A kiállítás bemutatja a „Kényes úrfi és a rongyos baka”, azaz Petőfi és Jókai életútját születésüktől az ominózus 1841-42-es kollégiumi tanévvel, kibővítve a '48-as relikviákkal. A pápai diákévek visszaemlékezések, vallomások alapján lettek megidézve. Egy másik tárlóban a kollégiumi diákélet, valamint a Képzőtársaság kapta a főszerepet, hiszen eme közösségben történtek az első irodalmi szárnypróbálgatások – vezette végig Halászné Kapcsándi Szilvia könyvtáros-múzeumpedagógus a közönséget a tárlók mentén.
A kiállítás szervezője azt is elmondta, hogy már a Képzőtársaságban is – amely a kollégium egyfajta tudótársasága volt – díjakat nyert Petőfi és Jókai, mint ahogy később, 1848-ban Pesten szintén őket ünnepelték a Nemzeti dal és a Tizenkét pont szerzőiként.
Az ünnepi programok folytatásaként kézműves műhellyel – ünneplő kishuszár és szabadságvirág készítésével –, és „Huszárkodóval” – huszárruhában és felszereléssel való fotózkodás – várják a délutáni látogatókat a kollégium épületébe.
A kiállítást Köntös László, gyűjteményi igazgató nyitotta meg a szép számban megjelent érdeklődő részére.
- A Pápai Református Gyűjteményekben található '48-as emlékeket, főleg Petőfihez és Jókaihoz köthető dokumentumokat elővettük és a tárlókban elhelyeztünk. Külön örömet jelent számunkra, hogy ezzel a kiállítással is hozzájárulhatunk Pápa városi ünnepségéhez. A gyűjteményben fantasztikus anyagokat őrzünk, régmúlt emlékeket, amelyek közvetlen közelségbe hozzák múltunkat. A kiállítás címe, „Nemcsak múlt, hanem élő hagyomány”, arra utal, hogy egy közösség akkor igazán közösség, ha van mire emlékezni – szólt Köntös László a megjelentekhez.
A gyűjteményi igazgató szerint a mai korban minden arrafelé taszítja az embereket, hogy elfeledjék saját hagyományaikat, múltukat, a felejtés korában élnek, amikor csak vesznek és pusztulnak a közös emlékek.
- Kötelességünk, hogy ezeket a közös emlékeket ápoljuk. Nem arról van szó, hogy a múltba akarunk visszatérni, vagy a szó rossz értelmében tradicionalisták, konzervatívok lennénk, hanem arra gondolok, hogy akinek nincs múltja, annak valóban nincs jelene és nem lehet jövője. Ez közhelyként hangzik, de mégis igaz, hogy egy közösség az mindig emlékezetközösség – hívta fel az érdeklődök figyelmét Köntös László. Zárszóként reményét fejezte ki, hogy a magyar nemzet is egy nagy családi közösség, amelyet nem sikerült még teljesen szétverni és azon munkálkodnak sokan, hogy a nemzet megmaradjon, amihez Pápa városa, azon belül is a Kollégium nagyon sokat tud ehhez az emlékezetközösség megtartó munkához hozzátenni.
- Ugyanakkor vallom is azt, hogy városunknak, a Kollégiumnak feladata az, hogy bemutassa múltunkat, amely él, amely által elmondjuk kik vagyunk, honnan jövünk és mi tart bennünket össze. Egyebek között összetart 1848 kultusza, az a hagyomány, amelyet Pápa városában is átéltünk és megtapasztaltunk és jelesül a két pápai híres diák, Petőfi Sándor és Jókai Mór, akiknek a személye több mint egy múltba zárt emlék, hiszen itt vannak velünk és ma is megszólalnak többek között a kiállított kézzelfogható, tapintható érzékelhető, eredeti '48-as dokumentumokon keresztül is – zárta gondolatait Köntös László, megnyitotta a kiállítást és átadta a szót Halászné Kapcsándi Szilviának, a kiállítás megálmodójának, megszervezőjének.
- Eme kiállítás megnyitására, átadására nem is lehetne méltóbb alkalom, mint március 15-e. Elsősorban Petőfinek és Jókainak állítunk emléket, és úgy gondolom, hogy a Pápai Református Kollégium a legméltóbb arra, hogy az emlékőrzést ápolja. A kiállítás bemutatja a „Kényes úrfi és a rongyos baka”, azaz Petőfi és Jókai életútját születésüktől az ominózus 1841-42-es kollégiumi tanévvel, kibővítve a '48-as relikviákkal. A pápai diákévek visszaemlékezések, vallomások alapján lettek megidézve. Egy másik tárlóban a kollégiumi diákélet, valamint a Képzőtársaság kapta a főszerepet, hiszen eme közösségben történtek az első irodalmi szárnypróbálgatások – vezette végig Halászné Kapcsándi Szilvia könyvtáros-múzeumpedagógus a közönséget a tárlók mentén.
A kiállítás szervezője azt is elmondta, hogy már a Képzőtársaságban is – amely a kollégium egyfajta tudótársasága volt – díjakat nyert Petőfi és Jókai, mint ahogy később, 1848-ban Pesten szintén őket ünnepelték a Nemzeti dal és a Tizenkét pont szerzőiként.
Az ünnepi programok folytatásaként kézműves műhellyel – ünneplő kishuszár és szabadságvirág készítésével –, és „Huszárkodóval” – huszárruhában és felszereléssel való fotózkodás – várják a délutáni látogatókat a kollégium épületébe.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!